Szerző: Barna Eszter Megjelent: 3 hónapja

Felzárkóznak-e a béreink valaha?

Bérszínvonal, termelékenység, munkavállalói érdekképviselet ereje, a bérekre rakódó terhek, innovációs készség - mindez hatással van a hazai bérek alakulására. Ha nő a termelékenység attól nőnek majd a bérek, vagy éppen fordítva, ha nőnek a bérek, akkor lesz majd motiváció a termelékenység növelésére? Ezek mind releváns kérdésfelvetések, azonban a bérek felzárkózásának még árnyaltabb megközelítését választja Palócz Éva, a TÁRKI 2016-os Társadalmi Riport című kiadványában.



A BRANKO Pénzügyi és Számviteli Kft. 1995 óta nyújt magas színvonalú pénzügyi szolgáltatás ügyfelei részére. Szolgáltatásuk komplex, a bérszámfejtési, könyvelői, adó- és szaktanácsadói területen. 2014-ben bővítették tevékenységünket munkajogi, HR, illetve cafeteria tanácsadással. Ezen kívül vállalják cégalapításhoz, székhelyszolgáltatáshoz, illetve követeléskezeléshez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátását is.

További információk itt!

Palócz Éva azt vizsgálja, hogy „az egyes vállalatcsoportokban a vállalat mérete és tulajdonostípusa szerint, s ennek következtében a bérek emelkedése milyen módon érintené az egyes vállalatcsoportokat.” Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték az uniós átlag 71%-a volt. A régióban Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Szlovákia is megelőz minket, és míg ezen az országok közül több 2008-ban rosszabbul állt Magyarországnál, 2014-re sokat fejlődött a termelékenységük. Egyelőre például Horvátországot és Romániát sikerül előzni, nem sokáig, mert a horvát adatok szinte megegyeznek hazánkéval. Ha egy munkaórára vetítjük a termelékenységet, ott az EU átlaghoz képest még rosszabb a helyzet, mindössze 66%. Ugyanakkor ebben a tekintetben a régiós összehasonlításban jobban szerepelünk - 11 ország összehasonlításában az 5. helyen -, mint az előző szempont, az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység esetében.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók az átlagos uniós bérek (bruttó bérekről van szó) 56%-át kapják. Ez az arány ráadásul romlott 2008 és 2014 között, ugyanis korábban 61%-on állt. A helyzet tehát nemhogy javult, hanem inkább romlott. Bár a magyar termelékenység és a bérek között nem akkora a különbség, mint például Csehországban és Szlovákiában. A nettó bérek terén még nagyobb a lemaradás, az uniós átlag mindössze felét keresik a magyar munkavállalók (a családi státusz itt meghatározó, aki egyedülálló, gyermektelen az rosszabbul jár). Ezzel az átlaggal mindössze Romániát, Bulgáriát, Lettországot és Litvániát „szárnyaljuk” túl. A bruttó és a nettó bér tekintetében betöltött helyezésbeli különbség azt is mutatja, ami az OECD elemzésekben is rendre előjön, hogy milyen magasak a bérekre rakódó terhek Magyarországon. Ezen a helyzeten javíthat a jövőre tervezett járulékcsökkentés.

A külföldi vállalatok termelékenyebbek

A rendelkezésre álló adatok szerint a külföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége, minden vállalati méretben magasan a belföldiek felett van, bár minél nagyobb egy cég, annál jobban közelít a nemzetgazdasági átlaghoz. Ha a cégeket egymáshoz hasonlítjuk, akkor 2014-ben a külföldi vállalatok termelékenysége háromszorosa volt a belföldi cégekének a versenyszektor egészében. (Ez az arány a többi visegrádi országban 1,8-2-szeres szorzó körül mozog.)
TárkiForrás: AMECO adatbázis,

Ez a tendencia Palócz Éva szerint évek óta állandó, vagyis a külföldi tulajdonú nagyvállalatok dolgozói háromszor akkora hozzáadott értékű munkát végeznek, mint a belföldi cégek alkalmazottai. A feldolgozóiparban ez az arány 2,5-szeres. A vállalati szerkezet összehasonlítása arra is rámutat, írja a tanulmány, hogy Magyarországon számszerűen is kevés a közepes- és nagyvállalat, amelyek a gazdaság húzóerejét jelenthetnék. Ráadásul az elmúlt években ez a szektor nemhogy bővült volna, hanem inkább zsugorodott: belföldi tulajdonú nagyvállalatok száma 459-ről 368-ra csökkent, az általuk foglalkoztatottak száma pedig 401 ezer főről 300 ezerre szűkült 2005 és 2014 között. A nagyvállalatok - ezen belül a feldolgozóiparban működők - számának jelentős csökkenése a nemzetgazdasági termelékenység átlagos szintjét is negatívan befolyásolta.
Tárki A külföldi cégek termelékenysége a belföldi cégekhez viszonyítva 2012-ben

A vállalatok megszűnése a foglalkoztatottak számának csökkenését is hozta, a nagyvállalatok 100 ezer fővel, a középvállalatok 42 ezer fővel, a kisvállalatok 18 ezer fővel foglalkoztattak kevesebbet ebben az időintervallum két végén. A felszabaduló munkaerő legnagyobb részét 70 ezer főt a külföldi nagyvállalatok szívták fel, 60 ezer ember a legkevésbé termelékeny mikrovállalati szektorban kapott állást, míg 30 ezren kiszorultak a nyílt munkaerőpiacról.
tárki Az alkalmazottak számának nettó változása 2005 és 2014 között a teljes vállalati szektorban, illetve a feldolgozóiparban (fő)

Hozzáadott érték tekintetében, európai összehasonlításban a külföldi nagyvállalatok Magyarországon az összes hozzáadott érték felét állítják elő, ami a legmagasabb arányt jelenti az Európai Unióban az Eurostat kimutatása szerint. Alkalmazottak tekintetében viszont ennél kisebb, 26%-os a részesedésük, ami megegyezik a többi visegrádi országban mutatkozó aránnyal. (Hozzáadott érték tekintetében ott viszont kisebb a befolyásuk, 35-40%-os.)

A beruházási kedv pedig úgy tűnik, továbbra sem növekszik dinamikusan, amely arra utal, hogy a közeljövőben sem várható jelentős növekedés. Kérdés, hogy erre a tendenciára milyen hatással lesz, ha a „beruházási és a foglalkoztatási kedvet a béreket terhelő adók európai viszonylatban
is kimagasló szintje” valóban csökkenni fog. Ezzel talán az adózási morált is lehetne javítani, a feketegazdaságot visszaszorítani. A zsebbe fizetett bérek ugyanis nem csak a bérszínvonalra, hanem a termelékenységre is hatással vannak, hiszen ahhoz, hogy a cégnek kifizethető készpénze legyen, a forgalmának (hozzáadott értékének) egy részét is el kell titkolnia.

Egy vállalatnál a munka termelékenységét az is nagyban befolyásolja, hogy milyen hangsúlyt fektetnek a technológiai fejlesztésekre, gépesítésre, amely azonban komoly beruházást is jelent a cél elérése érdekében, hangsúlyozza a tanulmányban Palócz Éva. Ezek alapján is a versenyszektor átlagánál magasabb termelékenység és bérek a multinacionális nagyvállalatoknál jellemzők, míg a belföldi tulajdonú cég kis- és közepes cégek mindkét területen átlag alatt „teljesítenek”. 2014-ben a foglalkoztatottak kb. egynegyedét, fél millió főt a belföldi tulajdonú mikrovállalatok foglalkoztatták, amelyek regisztrált átlagos bérköltsége alig haladja meg a versenyszektor átlagának az 55%-át.

2014-ben 1,2 millió munkavállaló regisztrált keresete mélyen az átlagbér alatt volt. Akiknek a bérébe az állam csak a minimálbér illetve a garantált bérminimum növelésével avatkozhat be, ugyanakkor egyébként a béralku a munkáltató és a munkavállaló érdekegyeztetésén alapszik. A munkavállalók helyzete a munkaerőhiány miatt ugyan kedvezőbb lett az elmúlt hónapokban, év folyamán, ugyanakkor a bizonyos szektorokban beérett béremelés nem ér el mindenkit. A piac mindazonáltal egyre inkább ebbe az irányba mutat, ami egyben a vállalati szektor szerkezetét is átformálhatja.

A gazdaság bajait nem a multicégek okozzák

Mint Palócz Éva írja: „amennyiben olyan mértékű, béremelkedés következne be, amelyet az alacsony termelékenységű vállalatok nem bírnak követni, akkor megindulhat az erőforrások átáramlása a hatékonyabb vállalati szegmensekbe. Hangsúlyozzuk, békésen ez az átmenet csak akkor mehet végbe, ha a béremelkedés számottevő, de fokozatos és időt hagy a gyengébb vállalatoknak az alkalmazkodásra.”

A tanulmány szerint a gazdaság bajait nem lehet a nagy multinacionális cégekre fogni, amelyek termelékenyebbek, és így is magasabb béreket fizetnek, mint a belföldi cégek. De csak annyival fizetnek többet, amennyire erre a megfelelő munkaerő megszerzése rákényszeríti őket. Ha belföldi vállalatok erősebbek lennének, és a bérszínvonaluk magasabb lenne, akkor a többieknek is magasabb bérszinthez kellene alkalmazkodniuk. A tanulmány végkövetkeztetése pedig az, hogy a külföldi cégek nagy munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, magas hozzáadott értéket képviselnek, ugyanakkor nem lehet csak ezekről a befektetésektől várni a gazdasági növekedést, ha a belföldi vállalati szektor nem fejlődik.

Ábrák forrása: TÁRKI Társadalmi Riport 2016
Follow hrportal_hu on Twitter

Nem célprémiumot, hanem céljuttatást kaptak a minisztériumi dolgozók

Bár az uniós támogatások kifizetésében résztvevő minisztériumi munkatársaknak Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter célprémiumot helyezett kilátásba év elején, ebből takarékosságból nem prémium, hanem céljuttatás lett végül, írja a Világgazdaság.tovább..

További cikkek
Havi 560 eurót kapnak munkanélküliek a finn alapjövedelem-kísérletben

Elindult Finnországban az a kísérlet, amelyben 2000 munkanélküli, akit véletlenszerűen választanak ki, két évig havi 560 euró feltétel nélküli... Teljes cikk

Komoly bérfeszültségek lehetnek az állami cégeknél is

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése az állami és önkormányzati cégek számára is komoly költségnövekedést jelent. A bérek... Teljes cikk

Különleges státusza lehet a londoni Citynek?

Specifikus különtárgyalásokra lesz szükség London pénzügyi központjával Nagy-Britannia kilépési folyamata során, a pénzügyi stabilitás... Teljes cikk

Rekordokat dönt a turizmus, már csak a benne dolgozókat kellene itthon tartani

Az első tíz hónap turisztikai adatai alapján 2016-ban is rekordévet zárhatott a turizmus - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója... Teljes cikk

Orbán: befolyásolási manipulációs kísérletrendszeren élünk

"Átláthatóságot akarunk", a magyaroknak ugyanis joguk van megérteni, milyen "befolyásolási manipulációs kísérletrendszerben éljük minden nap a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Miért állnak úgy a fizetések ahogy?

A munkaerőpiacon nagyon gyors változások várhatók az elkövetkező években. Ehhez alkalmazkodni kellene, ugyanakkor eleve erőteljes az...