Fiatalok külföldön - miért mentek el, miért térnének haza?
Rossz anyagi körülmények, alacsony életszínvonal, munkalehetőségek hiánya, negatív politikai helyzet, és társadalmi hozzáállás – ezen okok miatt mennek külföldre a magyarok egy nem reprezentatív felmérés eredményei szerint. HR-szempontból érdekes adalék, hogy a nem megbecsült munkát, a nem emberséges munkáltatói hozzáállást is többen említették. Mikó Eszter, HR-tanácsadó hallgató írása.
Miért mentek ki külföldre dolgozni?
A legtöbben a kimenetel okának a rossz anyagi körülményeket, az alacsony életszínvonalat és a munkalehetőségek hiányát nevezték meg. A válaszadók közül többen idehaza munkanélküliek voltak már hosszabb ideje, és semmilyen munkát sem találtak. Esélytelennek tartották az itthoni elhelyezkedést, ezért döntöttek a külföldi munkavállalás mellett. Mások rendelkeztek munkával, csak az itthoni fizetésből nem tudtak megélni. Többen az anyagaik mellett az itthon kialakult negatív politikai helyzetet és társadalmi hozzáállást is megemlítették a kivándorlás okaként. Voltak olyanok is, akik pedig nyelvtanulási szándékból vagy kalandvágyból mentek ki külföldre. A megkérdezettek 48 százaléka végleg kint kíván maradni, míg csupán 15 százalékuk mondta biztosan, hogy haza fog térni egy idő után. A válaszolók 38 százaléka a válaszadáskor még bizonytalan volt, nem döntötték el, hogy végleg kint akarnak-e maradni. Ők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a hazai rossz gazdasági és foglalkoztatási helyzet megváltozna, szívesen hazajönnének.
Minek kellene megváltoznia, hogy hazatérjenek?
Az első helyen természetesen a kivándorlás okaként is megemlített területek javulása állt, mint a gazdasági helyet javulása és életszínvonal növekedése, és a több munkalehetőség. Ezek mellett többen úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi negatív politikai életnek is meg kellene változnia. Több válaszban is szerepelt még az emberek hozzáállásának, habitusának pozitívabb irányba való megváltozása, vagy a korrupció visszaszorítás, továbbá a munka jobb megbecsülését, a munkaadók emberségesebb hozzáállását a dolgozókhoz és a fizetés-árak közötti arány európai szintre való rendezését említették. A válaszolók úgy vélték, hogy hazánkban a fizetésekhez képest minden sokkal drágább, mint külföldön.
Miben látják a legnagyobb különbséget Magyarország és a között az ország között, ahol most élnek?
A válaszadók a legnagyobb különbségként a magasabb életszínvonalat, és a munkabért, a jobb gazdasági helyzetet és a jobban megbecsültebb munkavégzést nevezték meg. Mindenki válaszában egységesen szerepelt, hogy a kinti jövedelemből sokkal könnyebb megélni, ki lehet fizetni az albérletet, a kocsit, a számlákat, el lehet menni szórakozni és még félre is tudnak tenni belőle, amit idehaza sosem tudtak megtenni. Egyes vélemények szerint külföldön nagyon sok munkahely segíti a dolgozóit, elsősorban tapasztalat nélkül is felveszik az embert, és még segítenek is neki a tanulásba. Ezen kívül az emberségesebb, barátságosabb munkáltatói hozzáállás is többször szerepelt a válaszok között. A munkáltatók emberségesebbek, segítőkészebbek és támogatóbbak a munkavállalóik felé. Az egyénre való odafigyelés többeknél megjelenik, mint nagyobb különbség Magyarország és a befogadó országok között. Többen úgy vélik, hogy odakint a hangsúly inkább a szakmai tudáson van, mint azon hogy „ki kinek a kije”. Továbbá a bejelentett munkát hangsúlyozták még sokan. Ott ez alapfeltétel, amit nem szoktak a munkáltatók elsumákolni nyilatkozták többen. Egy Angliában dolgozó szerint nagy különbség még a két ország között, hogy nem fenyegetik az embert folyamatosan azzal, hogy elvesztheti bármikor az állását, sőt nagyon nehezen válnak meg egy-egy munkavállalótól. Tökéletesen működik a munkavállalók szakszervezete. Ha mégsem alkalmas a munkára valaki, akkor megpróbálnak neki egy másik pozíciót biztosítani, nem pedig kiteszik. A válaszadók mindegyike bejelentett munkát végez odakint. Többen megjegyezték, hogy ez csak hazánkban előforduló kérdés, és hogy odakint hatalmas büntetést kap az a vállalkozás, aki nem jelenti meg a dolgozóját. Egy Spanyolországban dolgozó válasza szerint 3000 eurós büntetést kapnak a vállalatok a be nem jelentett munkavállalók után.
Hogy állnak az ország lakosai a külföldi munkavállalókhoz?
A feltett kérdésre a válaszolók többsége pozitívan válaszolt. A válaszadók megjegyezték, hogy odakint is a teljesítés az első. Ez nem csak rájuk, mint külföldi munkavállalókra vonatkozik, hanem az ottani állampolgárokra is. Az a fontos, hogy mit és hogyan csinálnak és ez alapján ítélik meg az embereket. Többen a nyelvtudást alapvető elvárásnak nevezték meg egy jobb állás elérése esetén. Van olyan, aki szerint Angliában nagyon szeretik a magyarokat. Keményen, gyorsan és pontosan dolgoznak. Egy másik Angliában dolgozó személy pedig azt válaszolta, hogy a nyelvi nehézségeket (pl.: orvosnál, munkaügyi központban) nagyon segítőkészen kezelik, és próbálják megoldani. Mivel Angliában már sok éve rengeteg külföldi él, ezért megszokták őket, nem érzik kívülállónak a másik országból származókat, továbbá a diszkriminációt is nagyon büntetik.
Az Olaszországban dolgozóknál már nem ilyen pozitív minden válasz, mint az angoloknál volt. Volt olyan vélemény, aki szerint az olaszoknál nem nézik jó szemmel a külföldieket, nem kezelik egyenlően a külföldieket és az ottani állampolgárokat. A Spanyolországban dolgozók is pozitívan nyilatkoztak. Véleményük szerint a spanyolok szeretik a mentalitásbéli különbséget, szeretik az itthonról hozott jó munkamorálunkat. Továbbá minden munkát megbecsülnek odakint, legyen az egy McDonaldsban kiszolgáló munka vagy egy irodai alkalmazott.
A finneknél és a Svájcban dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy semmilyen különbségtételt nem tapasztalak ők, mint külföldi munkavállalók és a hazai dolgozók között. Egy Németországban dolgozó válaszolta azt csupán, hogy úgy érzi a németek alárendelt félként kezelik a külföldieket, rajta kívül mindenki úgy nyilatkozott, hogy egyenlően bánnak velük a németek, és segítőkészek.
Mikó Eszter
humánpolitikus
emberi erőforrás tanácsadó hallgató
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 6 napja
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 6 napja
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 6 napja
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hete
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Külföldi munka 2 hete
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 3 hete