Úgy tűnik, a vállalatok felismerték, hogy a jogszabályváltozások után is költséghatékonyabb megoldást jelent a dolgozóknak cafeteriát biztosítani, mint ugyanazt az összeget bérként kifizetni, ezért továbbra is alkalmazzák a béren kívüli juttatásokat.

A Napi Gazdaság cikkéből azonban kiderül, hogy a juttatások nettó értéke csökkent, mivel a cégek nagy része, 60-70 százaléka az új adóterhet részben vagy egészben a dolgozókra hárította. A cikk szerint a társaságok fokozottabban törekednek az adómentes megoldásokra, például nőtt a biztosítások vagy a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás súlya.

Megfigyelhető, hogy olyan cégek vállalták át a jogszabályváltozással járó pluszterheket, amelyeknél a béren kívüli juttatás a vállalati filozófiában nagy jelentőségű tényezőként szerepel és a cafeteriát nem egyszerű juttatásként alkalmazzák, hanem valódi motivációs eszközt jelent.

A korábbi évek gyakorlatához képest több vállalat vezetett be a dolgozókat differenciáltan kezelő rendszert, vagyis különböző dolgozói csoportokat határoznak meg, amelyek eltérő cafeteria-kerettel rendelkeznek, akár előre meghatározott összegként, akár a dolgozók bérének bizonyos százalékával meghatározott értékben.

A Nexon tapasztalatai szerint számos olyan cég vezetett be cafeteria-rendszert a közelmúltban, ahol korábban ez nem volt gyakorlat. Néhány sikeres és nagy bevétellel rendelkező vállalatnál pedig megfigyelhető, hogy az adóváltozások ellenére emelték a cafeteriára fordítható keretet - olvasható a Napi Gazdaságban.