Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Gyere haza munkavállaló, elvesszük a rendszámodat!

A Németországból hazatérők első kellemetlen meglepetése lehet a „Kurzkennzeichen” – a német ideiglenes rendszám – megítélése Magyarországon. Az autókereskedőkön és rátermettebb autóvásárlókon kívül a hazatérés mellett döntő, addig külföldön munkát vállaló honfitársaink is kint (Németországban) vásárolt autóval térnek haza, mivel ott általában kedvezőbb áron jobb minőségű gépkocsit lehet vásárolni. Magyar rendszámot értelemszerűen nem kaphat külföldi jármű külföldön, tehát kérdéses, hogyan lehet ezeket a járműveket hazahozni, mert az nem kérdéses, hogy EU tagállam polgáraként is jogunk van bármely tagállamban autót vásárolni.

Németországban erre az esetre alapvetően kétféle ideiglenes rendszámot lehet igényelni, a piros és a sárga szélűt. A piros hosszabb időtartamú, a sárga viszont csak 5 napos érvényességi idővel rendelkezik (§ 16a FZG ), ami normál esetben bőven elég idő lenne arra, hogy hazatérjünk és elvigyük az autót a vizsgaállomásra is. Sőt még egy rövid belföldi utazás, vidéklátogatás stb. is beleférhet - adott esetben pl. egy szervizállomásra - ám a magyar határon belül már problémát jelenthet, hogy ezt a sárga rendszámot rendszeresen elveszi a rendőrség a német forgalmival együtt. Emellett szabálysértési eljárást is indítanak, mert szerintük ez a sárga rendszám nem érvényes. Az elvett rendszámot és forgalmi engedélyt esetenként ráadásul visszaküldik a német hatóságnak (!), így könnyen előáll az a helyzet, hogy a hazai forgalombahelyezést kezdeményezni sem tudja a tulajdonos, mivel a német forgalmi engedély nincs a birtokában, az autót pedig csak komoly költségek árán tudja szervizekbe vagy vizsgaállomásra vinni rendszám hiányában. Gyakorlatilag ezzel használhatatlanná, értéktelenné, sőt egy időre eladhatatlanná is válik a jármű. Emellett azt is állítják a rend őrei itthon, hogy az ehhez a sárga rendszámhoz adott német biztosítás is érvénytelen, annak ellenére, hogy annak a kötvényén kifejezetten szerepel, hogy érvényes az EGT országokban, és külön feltüntetik, hogy érvényes hazánkban, hiszen ott szerepel a „H” betűjel is. Adott esetben tehát komoly anyagi következménye lehet, ha a bíróság egy baleset esetén egyetért mindezzel.

Ezt az igen sérelmes jogi helyzetet a hazatérő magyarok jogaival együtt álláspontom szerint az alábbiak alapján kell eldönteni, és bár a bíróságok állítólag eddig mindig a rendőrségnek adtak igazat – megjegyzendő, hogy ezt a rendőrhatóság állítja, a jogtárakban erre vonatkozó elérhető bírósági gyakorlat még nem található. Ugyanis a magyar polgárok többsége akként szocializálódott, hogy inkább vállat von, kifizeti a bírságot és örül, ha sikerül hónapok múltán mégis visszaszerezni a tulajdonát a saját állama hatóságaitól, melyeket az ő adójából is fizetnek. Ettől talán eltérően fognak eljárni a külföldről hazatérők, akiknek lehetőségük volt más demokráciákat is megismerni. A hazai apróbb hatósági ügyek közül eddig mindezért kevés jutott el bírósághoz, mert a polgárok eddig inkább kifizették a 20-30 ezer forint bírságot és nélkülözték a behozott autót jó időre, mondván: ez van. A jogi helyzet viszont az alábbiak szerint ítélendő meg, így lehet mégis jogszerű a sárga rendszám használata.

Az Alaptörvény XIV. cikk (1) bek. szerint a magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Az Alaptörvény G) cikk(2) bek. szerint Magyarország védelmezi állampolgárait. Az Alaptörvény XIII. cikk (1)bek szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. Az Alaptörvény I. cikk (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Mindehhez képest a magyar hatóság a 326/2011 Kormányrendeletre (én nem törvényre!) hivatkozva veszi el a tulajdont, ami a rendszám és a forgalmi engedély magában, illetve a jármű tulajdonát tkp. elvonja, mert használhatósága, forgalomképessége megszűnik, rendelkezni azzal már nem lehet. Az alkotmányi tulajdonfogalom korlátozása tekintetében a szükségességi-arányossági tesztet kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság döntésében már rámutatott, hogy a tulajdonjog valamely tartalmi elemének a korlátozása akkor jár magának a tulajdonjognak, mint alkotmányos jognak a korlátozásával, és ezáltal csak akkor alkotmányellenes, ha az nem elkerülhetetlen, vagyis, ha kényszerítő ok nélkül történik, továbbá ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Ez esetben viszont nincs olyan érdek, vagy más alapjog, ami szükségessé tehetné ezt a fajta teljes tulajdonjog-korlátozást. Ehelyett ugyanis kétség esetén indulhatna egy eljárás a rendszám érvényességének vizsgálatára, és csak akkor kellene azt bevonni, ha jogszerűtlennek minősül. Ezt megteheti a hatóság kérőbb egy levélben is, nem kell rögtön jogfosztást gyakorolni az adott járműre, amely akkor már a vevő tulajdona. Itt jegyezhető meg, hogy a § 929 BGB szerint elég a dolog átadása és abban való egyetértés, hogy a tulajdonjog átszáll, így a magyar jogtól eltérően a német adásvételi szerződést sem kell/nem kellene a magyar hatóságnak vizsgálnia, bár sokszor megteszik. (Fenti törvényhely szerint: Zur Übertragung des Eigentums an einer beweglichen Sache ist erforderlich, dass der Eigentümer die Sache dem Erwerber übergibt und beide darüber einig sind, dass das Eigentum übergehen soll. Ist der Erwerber im Besitz der Sache, so genügt die Einigung über den Übergang des Eigentums.)

Indokolatlanul korlátozhatja továbbá a rendőri gyakorlat az Alkotmányos önrendelkezési jogot és a szabad mozgás jogát is adott esetben (pl. egy lakókocsi vagy lakóautó esetén kétség kívül, ugyanis akkor egy család a megérdemelt nyaralására nem tud elmenni, annak ellenére, hogy kivették a szabadságukat stb., ekkor az elmaradt pihenés miatt sérelemdíjra is igényt tarthatnak az új Polgári törvénykönyv értelmében, melyet a Német Magánjog régóta ismer).

Jogszerűtlen, alkotmányellenes, hogy külföldi jogot is alkalmaz akarva akaratlanul a rendőrség a hatósági jelzés érvényességének megállapításához, ami eleve meghaladja a magyar jogalkalmazó kompetenciáját, mert az csak magyar jogot alkalmazhat, nem állíthatja a külföldi közokiratról, hogy érvénytelen, mert azt érvényesnek kell tekinteni. Ezen az alapon a magyar forgalmira is azt mondhatná, hogy érvénytelen szerinte. Ez sérti az Alkotmány B) cikk (1) bekezdését, mely szerint Magyarország jogállam. Ezt sérti az is, hogy a rendőri intézkedés ellen nincs jogorvoslat, nem tehető nyilatkozat sem ebben a rögtönítélő helyszíni eljárásban, melyben a rendőrség ráadásul a tulajdonost kötelezi a rendszám leszerelésére, mondván, ennek elmulasztása ellenszegülés az intézkedésnek, ekként pedig előállítást von maga után!

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) célja: 1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. A Kkt. 2. § (3) bek. szerint Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

Legfontosabb, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint pedig: A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. paragrafusában meghatározott, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági jelzésnek kell tekintetni.

Tehát amennyiben belföldi tulajdonba kerülő (ami a Német BGB alapján már az átadással és megegyezéssel már nyomban a vevő tulajdonába került) a jármű, akkor a behozataltól számítva legfeljebb 30 napig magyar hatóság által kiadott érvényes forgalmi rendszámnak kell tekinteni az EGT más tagállamában kiadott rendszámot. Ekként pedig álláspontom szerint érvényes a magyar tulajdonba kerülő/került német jármű rendszáma legfeljebb 30 napig. Amennyiben tehát a német rendszám csak 5 napig érvényes, az 30 napon belül, de addig az 5 napig érvényes, mivel magyar hatósági jelzésnek kell tekinteni.

Nem is lenne elvárható, hogy a határon lecseréljék a polgárok a rendszámot magyar rendszámra, mivel ilyen lehetőséget az állam nem biztosít. Amennyiben ezt az állam lehetővé teszi (pl. 24 órás okmányirodával a határokon) akkor elvárhatják a magyar rendőrök, hogy hazafelé, pl. már Budakeszin, vagy Hűvösvölgyben legyen magyar rendszám a járművön. Enélkül azonban csak az EU legfontosabb szabadságait: az áruk szabad mozgásához és a személyek szabad mozgásához való legfontosabb elveket is feleslegesen rontja le/sérti a jogalkalmazás.

Mindezzel sajnos nyomban szembesül az a munkavállaló, aki hazatér, hiába hívja haza a kormányfő: a tisztviselők rögtön leszereltetik vele a rendszámát, anélkül, hogy hazai okmányiroda által kiadottnak tekintenék a Kormányrendelet szerint, mely a jól megérdemelt tulajdonának használatát tette volna lehetővé. Mindezt indokolás és jogorvoslat nélkül akár éjjel megteszik, annak ellenére, hogy a jármű hibátlan és biztonságos és biztosítással is rendelkezik, és ellenére annak, hogy EU tagállam vagyunk. Hiába van tehát akarat adott esetben a kormányfő vagy a Kormányrendeletben megfogalmazva is, ha a közigazgatást mindez nem „zavarja”.

dr. Udvardy Tamás

Fenti írás szerzői és más jogi védelem alatt áll, az általános közlekedési jogi szakcikk, melyben kifejtettek nem minősülnek konkrét ügyben adott jogvéleménynek! A jogi megítélés minden ügyben bármely jelentéktelennek is tűnő – és itt a terjedelmi korlátok miatt nem említett - tényállási elem eltérése esetén más és más lehet. A szerző nem vállal felelősséget a fentiekben kifejtett véleménye – vele történő konzultálás és előzetes engedélye hiányában történő – felhasználásáért.


Follow hrportal_hu on Twitter

A diplomások családostul, a szakmunkások egyedül mennek külföldre

A kivándorló magyarok átlagosan fiatalabbak, iskolázottabbak az itthoni népességnél, többnyire egyedül indulnak útnak és férfiak. Legnagyobb arányban a munkaerőpiacon legfontosabb szakmunkások és diplomások döntenek a távozás mellett, derül ki a KSH Népességtudományi Intézetének elemzéséből, amelyről a Magyar Nemzet ír. tovább..

További cikkek
Hazai vállalkozás indítására biztatja külföldre szakadt fiataljait a román kormány

Hazatérésre és vállalkozásra biztatja a kivándorolt fiatalokat a román kormány. A hazatérni szándékozók maximum 50 ezer eurónak megfelelő... Teljes cikk

Jövőre kevesebb pénz jut közfoglalkoztatásra

15 milliárd forinttal kevesebb pénzt szánnak a közfoglalkoztatásra jövőre, jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára. Mivel, mint mondta, nem... Teljes cikk

Munkavállalóknak előnyös adóváltozások jönnek?

A kormány célja továbbra is az, hogy az adórendszer lineáris maradjon, fókuszában a családok, a munkavállalók és a kis- és középvállalkozások... Teljes cikk

Százakat bocsátottak el a török munkaügyi minisztériumból

A török munkaügyi minisztérium 785 dolgozóját bocsátotta el eddig a július 15-ei katonai puccskísérletet követő tisztogatások keretében - mondta... Teljes cikk

További 600 új munkahelyet hoznak amerikai cégek

A New Yorkban tartózkodó magyar külgazdasági és külügyminiszter újabb megállapodásokat kötött nagy amerikai vállalatokkal magyarországi... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A németországi migránsok hetven százaléka nem keres munkát

Az elmúlt másfél évben Németországba érkezett több mint egymillió migráns közül csupán 250-300 ezer keres aktívan munkát, vagyis...