Hatékonyabb a termelés mozdulatelemzéssel

Bizonyára sok laikus és szakember egyaránt találkozott azzal a jelenséggel, amikor egy raktárhelyiségben a folyamatok nem megfelelően haladnak. Mikor tudjuk, hogy nem sok a beszállító, akiktől naponta áru érkezik és nem túl sok az összekészítendő csomag sem, és még csak azzal sincs gond, hogy egy szem raktáros rohangál föl-alá, és kapkod. Ha nem extra mértékű a leterhelés, és kiegyenlített a leterheltség a munkafolyamat során, és ennek ellenére mégis kapkodás, összhang-nélküliség, vagy teljes káosz uralkodik a raktárban, aminek a következtében már a nap közepén a raktárosok a fáradtságtól a kezüket nem bírják fölemelni, akkor biztos, hogy komoly, munkaszervezési hatékonyság-vesztést látunk. Ezt pedig a lehető leghamarabb orvosolni kell.

Az alap: munkahelyi ergonómia

Az ergonómia mindenekelőtt az ember megismerésén alapszik. A "Human Factor" azaz, az ergonómia azért hasznos, - Mark S. Sanders és Ernest J. McCormick szerint -, mert feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése, illetve a biztonságos és kényelmes emberi használat, az alkalmazás során.

Dr. Szabó Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ergonómia professzora, az "Ergonómia fogalma, története, területei és szemléleti kerete", című előadásában az ergonómia három alapelveként egyrészt azt mondja, hogy illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz, és ne fordítva. Másrészt, tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe vételével. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell az emberek általános adottságaira. A professzor harmadik alaptétele pedig éppen az, hogy vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is. Szintén ebben az előadásban található az, hogy mi is a célja a harmonikus munkakörnyezet megteremtésének.

Dr. Szabó Gyula szerint a munkahelyi ergonómia alkalmazásának célja elsősorban a dolgozók egészségének és testi épségének védelme, illetve a munkavégzés hatékonyságának növelése, úgy hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés "ráfordítása" megadott határértékek között maradjon. Az előadó szerint ekkor növekszik a dolgozók elégedettsége és javul a közérzetük, ami segíti azt, hogy a munkahelyi komfort-érzetük is javuljon.

Az ergonomikus munkakörnyezet kialakításához a munkatér méreteit, a szellőzést, a munkahelyi klímát, a világítást, a munkateret, a munkaeszköz színét, az akusztikát, az emberre ható mechanikai rezgéseket és lökéseket, a veszélyes anyag és a sugárzás meglétét, illetve a kedvezőtlen időjárási hatások elleni védelmet kell kidolgozni.

Ha pedig, mindez már megvan, akkor következik a munkahely és a munkaeszközök ergonomikus kialakítása. Ennek során figyelembe kell venni a testméreteket, és törekedni kell az igénybevétel csökkentésére. Ezt a testhelyzetek váltogatásával, az izomerők összehangolásával, a testmozgások összhangjával érhetők el. Figyelni kell a jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítására is. Ilyenkor nemcsak a jelzések és kijelzők száma, típusa, illetve a kezelőelemek száma és típusa fontos, hanem az azokat működtető testrész is.

A hatékony munkaszervezéstől az mozdulat-szervezésig

Ha már sikerült kialakítani a lehető leghatékonyabb munkára esélyt adó munkakörnyezetet, akkor van mód az elvégzendő tevékenység hatékony megszervezésére koncentrálni. Tömpe László, Lean-szakértő, a LeanCenter.hu szakportál vezetője a különböző, gyártás során felmerülő időszükségletek elemzési lehetőségeinek egyikeként jellemzi az úgynevezett mozdulatelemzést, azaz Methods Time Measurement (MTM)-et.
Frederick Winslow Taylor, amerikai mérnök-kutató, a modern termelési kultúra kialakulásának korában, 1901-ben kimondottan a munkaszervezés kutatása felé fordult.

Felismerte az optimalizált munkamódszerek jelentőségét és az időtanulmányok szükségességét. Mérések sokaságával próbált a pontosan meghatározott munkafolyamatokhoz objektív elkészítési időkkel szolgálni. Közben egy másik amerikai mérnök, Frank Bunker Gilbrecht kőműveseket figyelt meg munka közben. Feltűnt neki, hogy mindegyik felesleges mozdulatokat, és ezzel felesleges erőkifejtést végez. A megfelelően optimális módszer keresése nem hagyta nyugodni.

Ahogy a LeanCenter. hu-n találjuk, Gilbrechtet, Taylorral ellentétben, nem a munkateljesítmény növelése, sokkal inkább az optimális munkamódszer, és ezzel együtt az optimális munkahely elrendezés érdekelte. Kutatásai középpontjában az "elfáradás-mentesen végezhető" munka állt. Gilbrecht nagyszámú mozgásfolyamat filmre vételével arra a következtetésre jutott, hogy egy folyamat kivitelezési ideje a folyamatot végző ember azonos begyakorlottsága, alkalmassága, intenzitása esetén, ésszerű határokon belül, kizárólag az alkalmazott módszertől függ. Tanulmányok során megkísérelték mindazon mozdulatelemek kiküszöbölését, melyek az adott munka végzéséhez nem szükségesek.

Maszlik Dávid 2009-ben Hatvanban készítette el a szakdolgozatát, "Karcsúsított gyártósortervezés az MTM-eljárás alkalmazásával" címmel. Ebben részletesen leírja azt, hogy az MTM az öt alapmozdulat segítségével nem tudja az összes folyamatot analizálni, ezért szükség van még további kiegészítő mozdulatok meghatározására is.

Az 5 alapmozdulaton (kinyúlás, megfogás, mozgatás, illesztés, eleresztés) kívül további három alapmozdulat szolgál a kézi munkafolyamatok leírására. Ezek a nyomás, a szétválasztás és a csavarás. Ezen túlmenően két szemfunkciót különböztetünk meg, ezek a tekintetfordítás és a vizsgálat. A nyolc alapmozdulaton és a két tekintetfunkción kívül, a szerző felsorol lábfej és lábmozdulatokat valamint felsőtest áthelyezésével járó mozdulatokat, melyek a következő tizenöt testmozdulattal írhatók le:

A testtengely eltolásával történő testmozdulatok (lábmozdulat, lábfejmozdulat), a testtengely eltolása nélküli testmozdulatokat (oldallépés, testfordítás, járás), a testtengely hajlításával történő testmozdulatok (hajlás és hajlásból felegyenesedés, lehajlás és lehajlásból felegyenesedés, fél térdre ereszkedés és felegyenesedés fél térdről, letérdelés, és felegyenesedés térdelésből leülés és felállás).

Az összes mozdulat-elemnek kódja van, amelyekkel bármely manuális művelet meghatározható. Az MTM, a mozdulat analízis ezeket mozdulat-sorokba rendezi, hogy a kezek például párhuzamosan is tudjanak dolgozni.

A munkamódszer javításával csökken a dolgozó fizikai terheltsége, illetve a folyamatok optimalizálásával csökken az erőkifejtés és az ellenőrzési ráfordítás, valamint a munkaeszközök helyes elhelyezésével javul a testtartás.

A sztenderd idősorok haszna

Tömpe László a leginkább abban látja az MTM hasznát, hogy a sztenderd idők segítségével meg lehet tervezni a termelést. A termelési koncepció készítésekor minden, termelést irányító mérnök ugyanazt érti egy adott mozdulat és idősoron. Ezért könnyebben össze lehet hangolni a beszállítók, megrendelő és a gyártásban részt vevők érdekeit, elvárásait.

A Lean-szakértő azonban pont az emberi tényezőt említi a rendszer kényes pontjának is. Ahol emberi erőforrással, manuálisan dolgoznak, ott száraz matematikai-statisztikai modellt nem lehet hiánytalanul alkalmazni. Van úgy, hogy valakinek rossz napja van, vagy huzatosabb helyen ül, vagy a sor végén ül, ahol rosszabb a világítás, és ezért a 18 másodperc/darab ciklusidőt nem tudja az adott dolgozó tartani.

Ennek ellenére, nagyon elterjedt a módszer, amit főleg a gyártási koncepciók kialakításakor alkalmaznak. Ilyenkor az optimális gyártási sorrendet könnyebb kitalálnia a szervezőnek a módszer segítségével.

Ahol kézi művelet is szükséges a gyártás során, vagy többfajta szerelési folyamat is közbeiktatódik, Tömpe László szerint, ott tehető igazán hatékonnyá az MTM-mel a termelés. Sőt, a Lean-szakértő szerint nemcsak a termelés, hanem bizonyos logisztikai folyamatok is. Ezen a területen is minden manuális műveletet jól lehet ezzel a módszerrel optimalizálni. Például, hatékonyabbá válik úgy a raktározás, ha a raklapok csípő-magasságba emelkednek, és nem kell a dolgozóknak lehajolniuk.

AZ MTM hasznos módszer, ha például visszaesik a termelés, és nincs olyan külső körülmény, amire ez fogható. Ekkor következik be az, amikor az ipari mérnökök stopperrel odaállnak a munkás háta mögé, és hússzor, vagy akár negyvenszer újramérik a folyamatot. Ma már ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a mérnökök videóra vegyék a munkafolyamatot, hogy az esetleges lassítás során kiderülhessen az, hol történt elcsúszás, hol nem tökéletes a párhuzamosság.

A Lean-szakértő a legfontosabbnak azonban mindig azt tartja, hogy a munkát végző embert kérdezzék meg a termelés vissza-esésének az okairól. Ők, Tömpe László szerint, sokkal jobban ismerik a munkafolyamatokat, mint a menedzserek. A szakember szerint eredményt csak így lehet elérni. Nagyon fontos, hogy a munkafolyamat hatékonyságának fejlesztését a dolgozókkal együtt valósítsuk meg, és ne az alkalmanként "ipari turista" szerepben feltűnő külföldi vezetés kedvéért mutassunk csak eredményeket.

Válság esetén duplán megéri a mozdulatelemzés

A válság sok helyen akár 70 százalékos termelés-csökkenést hozott. Tömpe László szerint az MTM-et most egyrészt a meglévő termelési kapacitás kifogástalan hatékonyságára fordítják, másrészt a leállások miatt keletkezett üres időben végiggondolhatják az újrainduláskor teendő lépéseket.

A szakértő szerint többszörösét hozza vissza az MTM-re fordított költség. Saját, múltbeli példáját említette Tömpe László, amikor egy szépségápolási elektronikai termékeket gyártó üzemben egy adott gyártósoron a termékből 600 helyett további 100-zal többet tudtak ennek a módszernek a segítségével műszakonként gyártani. Forintosítva, 1 műszak akár 400.000 forinttal többet tudott kitermelni, ami naponta, 80 százalékos rendelkezésre állás mellett, egymillió forint extrát jelentett. Ez jelentős különbség.

Azt, hogy egy-egy vállalatnál mennyi idő alatt sikerül bevezetni az MTM-et, Tömpe László sok dolog függvényeként látja. Például, az adott vállalatnál milyen alapok, milyen Lean-es előzmények történtek korábban. Persze, ezen kívül függ még a cég felépítésétől, az adott termék termelési ciklusidejétől, a termelés ütemidejétől is, de a legfontosabb az, hogy rend van-e az adott munkahelyen. Ha ugyanis az ergonomikus alapok nincsenek lerakva, akkor nemhogy MTM-es elemzéseket, vagy hatékonyság-növelést nem lehet végezni, hanem káosz is lehet a vége az ilyen működésnek.