Megjelent: 5 éve

Hogyan foglalkoztassunk nyáron diákokat - és miért?

Az elmúlt években - sok más ágazat mellett - a diákmunkát szervező iskolaszövetkezeteket sem kímélte a munkaerőhiány: 2010-hez képest mostanra eltűnt a felsőoktatásban tanuló diákok egyharmada. Csökkent a férőhelyek száma az egyetemeken, és egyre több magyar diák megy külföldre továbbtanulni. A vonatkozó törvények szerint, ha a magyar diák hazajön nyári szünetre, de nem Magyarországon jár iskolába/egyetemre, akkor nem foglalkoztatható iskolaszövetkezeti kedvezménnyel. A hazánkban tanuló külföldi diákok viszont igen…

images

images

A nyári diákmunka évekkel ezelőtt „jó buli” volt, mára több esetben szinte gazdasági kényszerűség: az alacsony hazai bérekért dolgozó szülők gyermekeinek kiváló lehetőség az őszi iskolakezdés költségeinek részbeni fedezésére, a vállalkozások számára pedig a munkaerőigények költségtakarékos megoldását jelenti. Ugyanakkor egyszerűbb és kedvezőbb megoldás a munkaerő-kölcsönzésnél. A diákmunka egyedüli vetélytársa a szövetkezeti nyugdíjasmunka lehet, de a való élet azt mutatja, hogy a legtöbb, nagy múltú iskolaszövetkezet létrehozta a saját közérdekű nyugdíjas-szövetkezetét is.

A konstrukció nagyon is életképes, előnyökkel jár a diákok, a diákmunkát igénybevevő vállalkozások, és az iskolaszövetkezetek számára egyaránt.
Hogy miért? Vegyük sorra az előnyöket!

Tényleg kedvezőbb az ára?

A vállalkozások szemszögéből vizsgálva a kérdést, az egyik legfontosabb szempont a költség. A legmagasabb költséggel egyértelműen a saját alkalmazott foglalkoztatása jár, de a diákmunka alkalmazása nem csak a saját alkalmazottnál, hanem a kölcsönzött munkaerőnél, és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalónál (a továbbiakban: alkalmi munkavállaló) is kedvezőbb lehet. Vegyünk egy egyszerű példát: egy alkalmazott nettó 1.000 Ft-os bére kb. 2.110 Ft költséget jelent a vállalkozásnak (beleszámolva az átlagos szabadságot, betegnapokat, és a fizetett ünnepek átlagát is). Ha iskolaszövetkezet szervezésében foglalkoztatott diák végzi a feladatot ugyanekkora bérért, az iskolaszövetkezet szolgáltatási díja megállhat 1.450 forintnál. Látható tehát, hogy az alkalmazottak költségeivel szemben a diákmunka igénybevételének a költségei alacsonyabbak, a kapcsolódó adminisztrációs kötelezettség pedig kimerül a jelenléti ívek leigazolásában! Hasonlóan alacsony költséggel működhet az egyszerűsített foglalkoztatás, de ha a vállalkozás maga toboroz, szerződik a munkavállalóval, és még a napi bejelentéseket is intézi, az egy állandó munkatársnak szinte a teljes munkaidejét kitölti (persze létszámtól függően), és az ő költségeit is számolva már nem is olyan kedvező a foglalkoztatás költsége.

Ha számít a rugalmasság és a gyorsaság…

A rugalmasságot abból a szempontból vizsgáljuk, hogy ténylegesen csak a ledolgozott órákat kell-e kifizetni a munkaerő részére. A saját alkalmazott és a kölcsönzött munkaerő ebből a szempontból a legkevésbé rugalmas, hiszen nekik a teljes munkaidejükre kell feladatot, ezzel együtt fizetést biztosítani. Az egyszerűsített foglalkoztatás e téren már rugalmasabb, három-négy órára viszont nehéz alkalmi munkavállalót találni, míg diákot minden nehézség nélkül tudnak biztosítani ilyen rövid időre is az iskolaszövetkezetek. A rugalmasságot olyan szempontból is vizsgáljuk, hogy mennyi időbe telik, míg az igény megjelenésétől az új munkavállaló munkába tud állni. Ez az időszak a saját alkalmazottak és a kölcsönzött munkaerő esetében szinte azonos, mintegy 1-3 hét (egyszerűbb pozíciók esetében), bár a kölcsönzött munkaerő sok esetben számottevően rugalmasabb, elsősorban az elbocsátás, munkaszerződés felbontása szempontjából. Az alkalmi munkavállalók egy-egy napra is szervezhetőek, de adminisztrációt (szabályszerű bejelentés) igényel a foglalkoztatásuk, nem beszélve a foglalkoztatás időbeli korlátairól. Ezekkel összehasonlítva a diákmunka biztosítja a legnagyobb rugalmasságot: a reggel jelentkező igényre sokszor már délután munkába állíthatók a diákok, akár 1-2 órás feladatra is, és ha vége a munkának, egyszerűen hazamennek, minimális adminisztráció mellett (szerződéskötés az iskolaszövetkezettel, jelenléti ívek igazolása).

Mi a helyzet a dolgozók gyermekeinek foglalkoztatása esetén?

Még mindig sok, főleg nagyobb létszámú cégnél bevett szokás, hogy a nyári időszakban a szabadságok miatt kieső munkaerőt diákokkal pótolják, mégpedig saját dolgozóik 16-25 év közötti gyermekeivel. A szervezett diákmunka ebben az esetben is kedvezőbb megoldást jelent a vállalkozások számára, mivel az iskolaszövetkezetek a diákok nappali tagozatos jogviszonya alapján mentesülnek a TB-járulék befizetési kötelezettsége alól, így kedvezőbb áron juthat a vállalkozás a diák-munkaerőhöz. Az adminisztratív feladatok is minimálisra csökkennek, hiszen a diákokkal a munkaszerződés megkötését és minden kapcsolódó adminisztrációs terhet az iskolaszövetkezet végez. Ez a konstrukció a diákok számára is előnyös, mivel a havi bruttó bérükből csak a 15% SZJA-t kell levonni, a többi 85% a nettó bérük. Az előnyöket sok vállalkozás felismeri és alkalmazza, és ezeknél a cégeknél sok esetben a diákmunka a nyári szüneten túl is folytatódik, hiszen a főiskolai-egyetemi hallgatók egész évben szívesen dolgoznak.

Változások az elmúlt 10-15 évben

A kétezres évek közepén, június derekához érve hosszú, tömött sorokban álltak a diákok az iskolaszövetkezetek irodái előtt, abban reménykedve, hogy jut még nekik valami munka nyárra.

Kis túlzással most, 2019-ben, hosszú, tömött sorokban állnak a vállalkozások az iskolaszövetkezetek ügyfélszolgálatán, hogy jusson még nekik diák a nyárra.

A gyökeresen átalakult piaci viszonyok magukkal hozták a bérek emelkedését is. A legtöbb iskolaszövetkezet nem is köt megbízási szerződést minimálbéres foglalkoztatásra, mert úgysem talál rá jelentkezőt.

Sok vállalkozás elég nehezen érti meg, hogy megszűnt az az idő, amikor a szövetkezetek „küldtek” 2-5-10 diákot bármilyen munkára. Most a szolgáltatás igénybe vevőinek versenyeznie kell a diákokért: olyan bért és munkakörülményeket kell ajánlaniuk, hogy a hirdetést látva a diák arra a munkára jelentkezzen, és ne egy másikra. Mert a diákok válogathatnak. 2018 nyarán mondta nekem egy diák a telefonba: „Oké, küldjétek el, mennyi lenne a bér, aztán megnézek még két-három másik ajánlatot, és eldöntöm, hol akarok dolgozni!”

Kis könnyebbséget jelent a szövetkezeteknek, hogy a hazánkban tanuló külföldi diákok is egyre nagyobb arányban keresnek munkát, a hazai vállalkozások pedig lassan felismerik, hogy az ő foglalkoztatásuk milyen előnyökkel járhat!

Kurdi Ferenc
Operatív Igazgató
Pensum Csoport


  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Melyek a legnépszerűbb diákmunkák és mennyit lehet keresni?

60 ezer látogatóval minden rekordot megdöntött a januári Educatio oktatási kiállításon résztvevők száma. A vágyott diploma azonban rengetegbe... Teljes cikk

Felmérés: minden második fiatal külföldre menne dolgozni 10 év múlva

Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy... Teljes cikk

Milyen a tökéletes munkahely a Z-generáció szerint?

A Z-generáció az első olyan nemzedék, amelyik nem ismeri az internet előtti világot. A korszakváltó korosztály világlátása, és életcéljai is sok... Teljes cikk