Szerző: Buzás Judit
Megjelent: 13 éve

Így látják a magyar álláspiacot a külföldiek

A Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma emelkedő tendenciát mutat: jelenleg csaknem 43 ezer külföldi munkavállaló dolgozik hazánkban. De miért választják éppen Magyarországot? Honnan érkeznek hozzánk? És milyen nehézségekkel kell szembenézniük a munkavállalás során?

images

A Financial Times felmérése szerint 2008 és 2010 között Nagy-Britanniában 654 ezerrel csökkent a brit munkavállalók száma, ezzel fordított arányban (bár nem azonos mértékben) nőtt a külföldiek foglalkoztatása. A háttérben az olcsóbb, megfizethetőbb munkaerő áll. Magyarországon is hasonló a helyzet.


Kik jönnek hazánkba?



A Magyarországra érkezőket a magyar jogrendszer két kategóriába sorolja: az egyikbe az Európai Gazdasági Térség (vagyis az Európai Unió tagországai, Norvégia, Izland és Liechtenstein) és Svájc állampolgárai, a másikba a harmadik országok állampolgárai tartoznak. Előbbiek 2009. január 1-jétől engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. (Azaz számukra munkavállalási engedély nem szükséges - bejelentési kötelezettségük azonban nekik is van.) A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országok állampolgárai azonban csak engedéllyel végezhetnek munkát Magyarországon.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által 2010-ben kiadott munkavállalási engedélyek számát vizsgálva az látszik, hogy a szomszédos országokból: Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkeznek hozzánk a legtöbben - kedvezőbb munkavállalási lehetőségek reményében. Számukra Magyarország egyfelől a jobb munkakörülmények miatt vonzó, másfelől - sok esetben - átmeneti megoldást jelent a további, tőlünk nyugatabbra fekvő országokban történő munkavállalásra.
A következő kiugró, s világszerte jellemzően magas szám a Kínából érkezőké. A statisztikák szerint a legtöbben (csaknem 60 százalékuk!) a közép-magyarországi régióban helyezkedik el, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás területén, valamint az építőiparban. Többségük szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra kér engedélyt.













Kiadott általános engedélyek, bejelentések száma külföldi munkavállalók részére
Forrás: ÁFSZ, 2010


Motiváló tényezők



A tőlünk keletebbre fekvő országokból érkező munkavállalók számára egyértelműen a jobb és szélesebb munkalehetőségek jelentik az elsődleges motivációt. Emellett azonban megfigyelhető tendencia, hogy a hazánkba települő nemzetközi gyártó vállalatok is szívesen alkalmaznak külföldi munkaerőt. Így például az IBM, vagy az autógyártó TATA is támaszkodik a külföldiek szaktudására, miközben a magyarországi gazdasági, földrajzi környezet adta lehetőségeket is kihasználja az optimális termelés érdekében. Az ily módon nálunk dolgozó, felsőfokú képzettséggel rendelkező külföldiek többnyire a magasabb bérezés miatt (néhány évre) vállalják el a feladatot. Már csak azért is, mert ennek köszönhetően olyan tudásra tesznek szert, ami későbbi karrierútjukon további előnyöket jelenthet számukra az előmenetel során.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatosan a másik szembeötlő tényező - amivel az újságok hasábjain, a napi híradásokban is gyakorta találkozhatunk -, hogy sok esetben valamely külföldi tulajdonú nagyvállalat vezetőjeként, vagy divízióvezetőként érkeznek hozzánk. Talán az ő helyzetük a legegyszerűbb, hiszen ittlétüket alaposan előkészítik. A legtöbb esetben családjukkal együtt érkeznek hazánkba és az anyavállalat munkatársaként, határozott időre szóló (2, 4, 5 éves) kiküldetésben végzik tevékenységüket. A legfontosabb elvárás velük szemben nemzetközi munkatapasztalatuk felhasználása, az anyavállalatban ismert és elismert szellemi tőke, gondolkodásmód és elvárás rendszer meghonosítása.
Néhány ismertebb külföldi vezető Magyarországon: Jean Paul Filliat, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója, Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Dr. Marie-Theres Thiell, az ELMŰ igazgatóságának elnöke, Hisashi Takeuchi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója, Octavian Dascalescu, a British American Tabacco vezérigazgatója, Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója, Andrei Haret, a Dreher Sörgyárak Zrt. elnök-vezérigazgatója, vagy Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója.


Természetesen vannak olyanok is, akiket személyes motiváció hoz Magyarországra. Esetükben az önmegvalósítás, a karrierépítés, vagy a kalandvágy, egy ismeretlen ország lakóinak, kultúrájának megismerése a motivációs tényező. De sok példa van arra is, hogy egy magyar partner (barát, barátnő, házastárs) megtalálása ad okot a maradásra. A nemzetközi felsőoktatási ösztöndíjak keretében hazánkba érkezők közül pedig vannak olyanok, akik megkedvelték Magyarországot, ezért döntenek úgy, hogy hosszabb időt töltenek nálunk, vagy később (munkavállalóként) visszatérnek.

Személyes okok vezették Paul MacDonaldot is, aki válását követően 2001-ben, Ausztráliából érkezett hazánkba azzal a szándékkal, hogy új életet kezdjen. Eredeti szakmája üzleti tanácsadó, így elsősorban ezen a területen próbált elhelyezkedni, 2003-ban azonban úgy döntött, nyelvtanárként vállal állást. Szerencsés helyzetben volt, hiszen angol anyanyelve miatt a világ minden táján könnyedén találhat munkát nyelviskolában, így nálunk is. Megérkezése után az első útja a Citadellára vezetett és rögtön beleszeretett a városba, aztán megtalálta az igazi társát, akit néhány évvel később feleségül vett. Bár néha rátör a honvágy, úgy érzi, itt találta meg a boldogságát, ezért nem tervezik, hogy elköltöznek.


Nehézségek a munkavállaláson túl



A nyelvi nehézségeken túl a külföldieknek az őket érintő szabályozással, egészen pontosan az engedélyek megszerzésével, annak nehézségeivel kell szembenézniük.

Megkönnyíti a helyzetüket, ha a foglalkoztató (már a munkavállaló hazánkba érkezése előtt) benyújtja az engedély iránti kérelmet a területileg illetékes munkaügyi központnál. A munkaügyi központ ugyanis akkor adja ki az engedélyt, ha a munkáltató a kérelem benyújtását megelőzően bejelentette igényét olyan tevékenységre, amit külföldi munkavállaló tud ellátni. Az engedély kiadásának feltétele természetesen, hogy a hazánkba érkező külföldi állampolgár megfeleljen az alkalmazási feltételeknek. Ha egy munkaügyi ellenőrzés során, a cég nem tudja bemutatni külföldi munkavállalója engedélyét, annak pénzügyi bírság, vagy (rosszabb esetben) a külföldi kiutasítása is lehet a következménye.

Néhány esetben azonban nincs szükség engedélyre: akkor, ha külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történik a munkavégzés (és alkalmanként nem haladja meg a tizenöt munkanapot), üzembehelyezési, szervizelési, vagy jótállási tevékenység esetén, külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, illetve felügyelőbizottsági tagként. Abban az esetben sem kell engedély, ha olyan külföldi kutatóról van szó, aki a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alatt végzi tevékenységét. Ilyen speciális eset továbbá, ha magyar állampolgárságú házastárssal él hazánkban, valamint ha alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező külföldi mezőgazdasági idénymunka keretében történik (és az évi 60 napot nem haladja meg) a munkavégzés.

A nálunk dolgozó külföldiek általában nem szívesen beszélnek arról, milyen problémákkal szembesültek a magyarországi munkába állás során. Név nélkül azonban többen elmesélték tapasztalataikat. A vezető beosztásúak számára az otthonitól eltérő munkaszervezet és munkamorál, valamint a beilleszkedés jelenthet nehézséget. Többen érezték úgy, hogy a magyarok nem túl befogadóak, "nehéz barátságba kerülni velük". Mások a bürokráciát említették.

Paulnak is sok türelemre, és némi magyar nyelvű baráti segítségre volt szüksége ahhoz, hogy el tudja intézni adminisztratív teendőit. Ennek oka egyértelműen abban keresendő, hogy a magyar hivatalokban, valamint az idősebb korosztály tagjai között kevesen beszélnek angolul. A formanyomtatványokon sem könnyű eligazodni, külföldiként meg különösen nem. (Csak egy jelentős különbség például a világ nyugati felén ismeretlen illetékbélyeg.) Másodsorban az egészségügyi ellátás volt az, ami próbára tette. A fizikai dolgozók számára pedig mindezek a problémák még fokozottabban jelentkeznek, hiszen ők (leggyakrabban) nem egy már meglévő álláshelyre érkeznek, ismerettség, szakmai tapasztalatok és angol nyelv hiányában még kiszolgáltatottabb a helyzetük - nem csak Magyarországon, de a világ bármely táján próbáljanak is állást találni.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk