Így változik a kötetlen munkarendre vonatkozó szabály

Az új Mt. alapján 2012. július 1-től akkor beszélhetünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a munkavállalónak írásban átengedi a jogot, hogy napi munkaidejének legalább felét heti rendszerességgel magának ossza be.

Vagyis a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell, hogy a munkavállaló a munkaideje egésze felett rendelkezzen, elegendő, ha a munkaidő felét saját maga oszthatja be. Például ha a teljes munkaidős munkavállaló 11 és 15 óra között köteles a munkahelyén munkát végezni (törzsidő), de a fennmaradó 4 órát saját döntése szerint dolgozhatja le, már kötetlen munkarendről beszélhetünk.

A kötetlen munkarend sajátossága, hogy keretében az alábbiakra vonatkozó szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni:

munkaidőkeret,

munkaidő-beosztás,

vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás,

munkaközi szünet,

napi és heti munkaidő,

rendkívüli munkaidő,

ügyelet,

készenlét.

Ezáltal nem kell nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, illetve a készenlétet. Kizárólag a szabadság nyilvántartása kötelező.

A kötetlen munkarend azonban kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a munkakör sajátos jellege, illetve a munkavégzés önálló megszervezése tekintetében ez lehetséges.

A kötetlen munkarenddel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi meghatározás csak 2013. december 31-ig alkalmazható: 2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállalónak. Ebben az esetben viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti majd, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét azok sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban, vagy időszakban kell, hogy teljesítse.

RSM DTM blog