A hozzáállás döntő

A munkavállaló és a munkáltató érték-, és az ebből következő motivációs-rendszerének az egymáshoz való illeszkedése (angol szakirodalomban: fit) már évtizedek óta a figyelem középpontjában áll. Számos kutatás bizonyította, hogy amennyiben ez az illeszkedés - fit - nincs meg, akkor hiába a kiváló szaktudás, a széleskörű tapasztalat, a teljesítmény általában elmarad az elvárhatótól. Ezt a köznyelvben a "munkához való hozzáállásként" is szokták emlegetni. A leépítések során a hasonló képzettségű és tapasztalatú dolgozók közül kell kiválasztanunk azokat, akiknél ez az illeszkedés megfelelő, őket, ha lehet a vállalatnál kell tartani. Akiknél ez nincs meg, vagy csak részleges, ők lehetnek az elsődleges jelöltek az elbocsátásra.

Ebben a megközelítésben, a munkaerő elbocsátások és a munkaerő felvétel között a lényegi különbség csak a mozgás irányában van, hiszen ugyanúgy kiválasztásról van szó, csak itt a már meglévő dolgozók között kell válogatnunk.

Ki az, aki beillik?

Gyors és egyszerű megoldást jelenthet a villáminterjú (HR Portal: Villáminterjú: kiválasztás negyed óra alatt - www.hrportal.hu) alkalmazása a leépítések előkészítésekor. Ez egy verbális pszichometrikus módszer, amellyel rövid idő alatt viszonylag pontosan meghatározhatók a vizsgált személy munkával kapcsolatos gondolkodási mintái, motivációs rendszere és ezzel a vállalati elvárásokhoz való illeszkedés mértéke. Technikailag, ez egy rövid (kb. 15 perc) beszélgetés egy előre meghatározott kérdéssor alapján. Abból, hogy hogyan válaszol a kérdéseinkre az interjúalany, meghatározhatók az adott kontextushoz (jelen esetben a munkához) kapcsolódó gondolkodási mintái és ebből pedig az illeszkedés (fit) mértéke. A módszer megbízhatóságát jelentősen növeli egyrészt az, hogy a válaszadó számára nem nyilvánvaló, mi az, amit keresünk, másrészt, hogy a válaszok tartalma másodlagos, így nem is lehet kitalálni a "jó választ" és a nincs minek megfelelni.

Elméleti alapok

Az 1980-as években Leslie Cameron-Bandler és Rodger Bailey a kísérleti alanyok által használt nyelvi/nyelvtani szerkezeteket és az adott kontextusban való viselkedésük összefüggését vizsgálták. Úgy találták, hogy szoros kapcsolat van a viselkedés és az ezzel kapcsolatos kommunikáció között. Az egyes megfogalmazásokhoz meghatározott gondolkodási minták tartoznak, amelyek pedig szisztematikusan hasonló viselkedéssel járnak. Azaz, bizonyítani tudták, hogy a beszédben használt nyelvi struktúra szoros kapcsolatban van a viselkedéssel, tehát abból, hogy valaki hogyan beszél, jósolható a várható viselkedése az adott szituációra vonatkoztatva. A technika az angol elnevezés rövidítéséből LAB Profile (Language and Behavior Profile) nevet kapta. A villáminterjú a LAB Profile kiválasztásra adaptált változata, amit széles körben használnak világszerte.

Mire válaszol a LAB Profile?

A profil két fő kérdéscsoportra ad választ:

Mi az, ami az egyént motiválja, mitől lesz lelkes érdeklődő illetve mi az, ami elveszi a kedvét, demotiválja?

Milyen munkahelyi (lelki)környezetre van szüksége ahhoz, hogy maximálos hatékonysággal tudjon dolgozni?

A 14 vizsgált kategória felöleli a legfontosabb munkával kapcsolatos tényezőket: vizsgálja többek között a vezetői rátermettséget, kezdeményező készséget, csapatmunkára való igényt, változáskezelést, szabály- és struktúrakövetést, stressz kezelést és az elismerésre való igényt.

Lebonyolítás

Mint minden kiválasztásnál itt is az első lépés az elvárások meghatározása. Ha van rá lehetőség, erre a legjobb módszer, ha néhány kiválóan teljesítő dolgozót használunk modellnek, az ő profiljukhoz hasonlíthatjuk a többiekét.

Maga az "interjú" körülbelül 15 percet vesz igénybe, formailag ez lehet egy felmérő beszélgetés, amelynek során az adott kolléga terveire, elvárásaira is rákérdezhetünk. Így alkalmazva, a villáminterjú hatékony és olcsó kiegészítője lehet a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos döntések előkészítésének.

Gerlei Béla, vezető tanácsadó
Karrier Intézet, villaminterju.hu