Már az új Mt. előtt is volt olyan ügyem, ahol a munkáltató -joggal ---– felháborodott azon, hogy a munkavállaló a közösségi portálokon - kevéssé kendőzetlenül - szidta vagy egyszerűen csak hazugságokat állított róla, mint cégről vagy a feletteséről. Persze a munkavállaló nem írta ki a nevet, csak a profiljából volt megállapítható hol dolgozik, és melyik cégről beszél, szóval ezek a körülmények egyértelműek voltak, mégis, a jogszerű megoldás nem kis fejtörést okozott.

Bár a munkavállaló jogsértése nem volt kétséges, a régi Mt. alapján azt kellett eldönteni, hogy a közösségi portálon tett dehonesztáló megjegyzések és állítások olyan súlyúak-e, hogy azok megalapozzák a rendkívüli felmondást. Persze korábban is volt lehetősége a munkáltatónak szabályzatban vagy a kollektív szerződésben kifejezett tilalomként szabályozni vagy felmondási okként példálózón bizonyos jogsértő magatartásokat megjelölni, de a közösségi portálokon való munkáltatók "kibeszélése" csak kevés helyen került be a belső szabályozásba.

Hasonló dilemma egyébként az új Mt. alapján is előfordulhat, csak már más aspektusból. Az új Mt. fenntartva a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek általános védelmét, kibővíti azt, és kifejezetten védi a munkáltató jó hírnevét is a tényleges és közvetlen veszélyeztetéstől.

Ezt persze a közösségi hálókon tett megjegyzéseken kívül számos más magatartással is megvalósíthatja a munkavállaló, de az így elkövetett súlyos jogsértés még relatíve újdonságnak számít, ugyanis a publikus közlések esetén a törvényi követelmények meglétén túlmenően azt is vizsgálni kell, vajon az túlmegy-e a szólásszabadság - véleménynyilvánítás - jogának gyakorlásán. Ennek fényében az ilyen és hasonló esetekben, amennyiben a munkáltató erre alapítja felmondását, a gyakorlatban fog részletesen kikristályosodni a követendő eljárás, ami feltehetőleg ismét a bíróságokra hárul.

Az új Mt. ugyanakkor védi a munkavállalók privát szféráját is a munkáltatók jogellenes adat-, és információgyűjtése, más szóval "káderezés" ellen, amelyre az eddigi hírek szerint a munkáltatók előszeretettel használják fel a közösségi oldalakat. Sőt, egyes országokban nagy felháborodást váltott ki, hogy a HR-esek a munkavállalóktól az állásinterjún elkérik a közösségi portálokra feltett profijuk kódját, így közvetlenül jutnak bizalmas és személyes információkhoz. Ez a gyakorlat itthon még nem honos, és minden külön Mt. rendelkezés nélkül is sérti a személyiségi jogokat, de jobb az óvatosság, ezért az új Mt. megerősíti, kibővíti és egyértelműsíti a munkavállalók adatainak kezelését, célját, módját és körét, azaz a munkáltató csak a személyiségi jogot nem sértő és a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat kérhet.

Ennek alapján tehát kifejezetten tilos egyebek között a közösségi portál profiljához a kódok elkérése, vagy a megszeppent álláskeresőtől azok megszerzése, nem beszélve az egyéb jogkövetkezményekről, amely a jogtalan adatok megszerzését vagy az azokkal való visszaélést szankcionálják. Érdemes erre mind munkavállalóként, mind munkáltatóként előre gondolni.

Dr. Csabai Marianna vezető munkajogi ügyvéd,
CLV Partners Csabai, Lindner & Varga Ügyvédi Iroda