Barnóczki Annamária jól ismeri a művész világot, ügyfelei között művészek is vannak, egy részükkel menedzseri kapcsolatban áll. Külföldi fellépések során vette észre, hogy Nyugat-Európában már milyen sok művésznek van coacha.

- De ki is az a coach és mit is csinál?

- A coach személyi edző, tanácsadó. Nehéz jó szót találni rá, mert még nincs magyar megfelelője, egyelőre csak körbe tudjuk írni mit csinál és mit nem.

-Milyen területeken segít egy coach a művészeknek? Miben más, mint a menedzsere?

- Míg a menedzser fő feladata, hogy a művészt minél jobb gázsiért adja el, minél nagyobb presztízsű helyekre juttassa el, addig a coach abban segít, hogy a művész "jóban legyen önmagával és környezetével". Stresszkezelés, konfliktuskezelés, munka-magánélet egyensúly és kiégés a művész világban a négy klasszikus coaching téma.

- Valóban, szinte minden művész küszködik az említett problémák valamelyikével, vagy akár egyszerre többel is. De miben tud segíteni egy kívülálló, egy coach abban, hogy kevésbé legyen stresszes az élete?

- Először is már az nagy segítség, hogy kívülállóként jobban látja a fától az erdőt. Kívülállóként valóban független. Nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a művész még többet dolgozzon (mint a menedzserének), vagy még kevesebbet (mint a családjának). A munka, a coaching először egy stressz-szintfelméréssel kezdődik. Akkor derül ki általában, hogy az ügyfélnek valójában mennyire stresszes az élete. Ezután együtt feltárják a stressz kiváltó okait, majd a coach több stresszkezelési, stresszoldási technikát, módszert javasol, azok előnyeinek és hátrányainak ismertetésével segíti a coachee-t a számára legmegfelelőbb kiválasztásában.

- A fenti problémák valamelyikével vagy mindegyikével bármely, az üzleti életben dolgozó vezető is találkozik. Van-e olyan téma / terület, amely kifejezetten a művészekre jellemző?

- A kreativitás az a képesség, amiről legtöbben úgy gondolják, hogy kevesek - elsősorban a művészek - kiváltsága. Pedig szó sincs erről. Rengeteg kutatási eredmény áll rendelkezésre, melyek bizonyítják, hogy a kreativitás fejleszthető, valamint lehetőség van az alkotás, a kreatív folyamat támogatására is.

- Ezek szerint a művészek is ugyanolyan coaching ügyfelek, mint az üzleti életben dolgozó vezetők?

- Igen és nem. A kreativitás coaching nemzetközi "nagymesterei" szerint az üzlet is ugyanolyan művészeti ág, mint a többi, ezért műveléséhez ugyanúgy szükség van kreativitásra, a benne dolgozóknak pedig kreatív coachra. Ugyanakkor a hangsúlyok, arányok kissé eltérnek a két célcsoportnál. Művészeknél jóval gyakoribb a kreativitás coaching, mint a vezetőknél.

- Hogyan zajlik a kreativitás fejlesztése?

- A kreativitás coaching során egyrészt az egyén belső (lelki és mentális) folyamatait lehet fejleszteni, melynek révén feloldhatók az elakadások, a kételyek, másrészt tudatosíthatók az alkotás szakaszai és maga az alkotó folyamat.

- Milyen eredmények várhatók?

- A kreativitás coaching folyamatban résztvevők általában arról számolnak be, hogy gondolkodásuk rugalmasabb lett, fogékonyabbak lettek az újdonságra, valamint nagyobb önbizalommal, eredményesebben vágtak bele határterületi, az ismeretlenség izgalmait hordozó feladatokba.

- Kiknek hatékony még a kreativitás coaching?

- A potenciális célcsoport mindenképpen két nagy területre osztható: a - valószínűleg - nagyobb létszámú csoportot az összefoglalóan művészeknek nevezett halmaz teszi ki. A nemzetközi gyakorlatban a művészügyfelek leggyakrabban: tervezők, designerek, fotósok, építészek, "kreatívok", írók, forgatókönyv-írók, újságírók, médiaszakemberek, képzőművészek, előadók, színészek, stb., vagy bármilyen más, kreatív munkakörben vagy munkaterületen dolgozók. Az első, a művészekkel "szomszédos" területet foglalja el: a marketing szakma, az ügynökségektől a cégek marketing osztályáig. A második halmaz pedig a "klasszikus" üzleti vezetőkből tevődik össze. Ők általában olyan közép- vagy felsővezetők, akik más, szakmaspecifikus területen dolgozva felismerik, hogy munkájuk során szükségük van kreativitásuk fejlesztésére. Sok vezető küzd ugyanis azzal a problémával, hogy a hétköznapokon, a napi rutin mellett nem jut ideje, energiája a sikeressége zálogát jelentő kreatív ötletek megvalósításához, gyakran még azok kigondolásához sem. Sok vezető, aki nem érzi magát elég kreatívnak, panaszkodik arról, hogy a beosztottaitól jövő kreatív, innovatív ötleteket nem tudja elfogadni, azokat rendszeresen lesöpri az asztalról, sokszor még akkor is, ha tisztában van azzal, hogy ezzel az általa irányított szervezet, egyben saját karrierjének elfogadottsága növelhető lenne. Kreativitás coachinggal ők is hatékonyan segíthetők a kreativitás elfogadásában. Használható továbbá régóta a cégnél dolgozóknál, akik vagy fásultak, vagy akik kényelemesebbnek találják "a régi sínen tolni a munkát", és minden változástól tartanak. Ezeknél az ügyfeleknél jó eszköz lehet a vízió, stratégia, tervezés folyamataiban is - minden olyan területen és folyamatban, ahol a puszta ráció kevés. Emellett hasznos lehet a stressz-kezelési gondokkal küzdő vezetőknek is, akik egy jó eszközt kaphatnak ezáltal a feszültségük, tehetetlenségük levezetésére (a kreatív coach bevezetheti valamely művészeti ágba, amelyet később a coacholt ügyfél amatőrként is élvezhet).

- És kiknek van ma Magyarországon a művészvilágban coacha?

- Ahogy az élsportolóknak is van menedzserük és edzőjük is, a fejlett világban is ehhez hasonlóan az "él" művészeknek is van a menedzserük mellett egy személyi edzőjük, vagyis coachuk. Mellettük több színházigazgatónak, galéria-tulajdonosnak és más, a művészvilághoz kapcsolódó közismert szereplőknek is van már ilyen segítőjük.