Szerző: Szabóné Szebeni Georgina Megjelent: 7 éve

Kritikus gondolkodás - a XXI. századi vezetők kompetenciája

A munkahelyi siker mérőszámai között újabban igen előkelő helyet foglal el Amerikában a kritikus gondolkodás képessége, amelyről azt tartják, hogy leginkább ezt kell megtanulnia az új vezetői generációnak. Mivel intellektuális képességről van szó, sokak szerint ez nem nagy dolog. Pedig a konzisztens, magas szintű gondolkodás életünk minden dimenziójában nem egyszerű, hiszen magában foglalja rossz szokásaink tudatos feltérképezését és a cselekvést is, amivel tehetünk ellenük.

A jelenlegi helyzetet vizsgálva "odaát" nincs sok ok a büszkeségre (szögezzük le: "ideátról" sok adatunk nincsen), hiszen a munkáltatók körében végzett országos felmérés szerint "...bár az ideális alsó- és középfokú oktatás magkompetenciája a kritikus gondolkodás", a középfokú végzettségű diákok 70 százalékánál elégtelen, 30 százalékánál elégséges, míg a főiskolát végzettek 9 százalékánál elégtelen, 63 százalékánál elégséges és mindössze 28 százalékánál kitűnő ez a képesség.

Azt, hogy valóban a XXI. század megkövetelte kompetenciáról van szó, a változás és változtatás kényszere, a világgazdasági helyzet, a rendelkezésre álló irdatlan mennyiségű, napról-napra növekvő információmennyiség, a szerep- és szervezeti komplexitás és más tényezők igazolják.

Miről is van szó?

A kritikus gondolkodás a gondolkodásnak szervezett és fegyelmezett formája, amelynek három fő sajátossága van:
- logikus, világos, pontos,
- a megközelítés jó és célirányos,
- csak a releváns információkra összpontosít.

Természetesen intellektuális képességről beszélünk. Kérdezhetnők, mi ebben a nagy kihívás? Mintha önmagában is logikusnak tűnne, hogy a fenti jellemzők átfogják a terminust. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A kritikus gondolkodás nehezen fogható meg, a legtöbben nem is helyesen értelmezzük, általában figyelmen kívül hagyjuk az Ego és a szocializáció szerepét és az emberek általában úgy tartják, hogy veleszületett képességről van szó.

A gondolkodás önmagában igazán nem nehéz, a konzisztens, magas szintű gondolkodás életünk minden dimenziójában viszont már egyáltalán nem egyszerű, hiszen magában foglalja rossz szokásaink tudatos feltérképezését és a cselekvést is, amivel tehetünk ellenük.

Ezek után felmerül a kérdés, hogyan mérjük ezt a fontos kompetenciát. A Pearson és Talentlens által kidolgozott program három kulcstényezőt emel ki:
- felismerés;
- érvanyag mérlegelése;
- következtetés.

Kis nyelvi játszadozás: míg az angolban a három tényező kezdőbetűje (recognize; evaluate; draw conclusion) egy színt, a pirosat hoz ki, a mi anyanyelvünk úgy játszik velünk, hogy összeolvasva FÉK jön ki. A veszélyt jelző piros és a nevezzük így: 'fékmérték' valójában ugyanazt üzenik: a kritikus gondolkodás kompetencia hiánya sok bosszúságot okoz. Főképp azért, mert az eddigi beható kutatások lineáris összefüggést mutattak ki az egyéni "FÉK"-mérték és a teljesítmény között.

Csak néhány példa:
összteljesítmény (O.39);
munkahelyi siker (O.33);
képességek összesen (O.25);
szaktudás (O.37);
elemzőkészség (O.58);
elemzés, problémamegoldás és helyzetfelismerés együtt (O.40).

Felmerül a kérdés, vajon felnőtt, nemritkán magasan képzett emberek megtaníthatók-e a kritikus gondolkodásra. A válasz igen. A siker meghatározó tényezői között találjuk a megfelelő attitűdöt, amely hegyeket képes mozgatni. A tanulás a már elsajátított tudás új helyzetekre alkalmazását, a helyes reflexiót és a folyamatok végiggondolását jelenti. Diane Halpern Ph. D. így ír ezzel kapcsolatos tapasztalatairól: "Számos tanulmány igazolta, hogy a kritikus gondolkodás, amelyet a szándékolt kimenet bekövetkeztének valószínűségét növelő képességek és stratégiák céltudatos alkalmazásaként fogunk fel, megtanulható olyan módszerekkel, amelyek elősegítik a meglévő tudás új kontextusba ágyazását."

A www.hr.com oldalról regisztrációt követően ingyenesen letölthető tanulmány a továbbiakban a kritikus gondolkodás elsajátításának módszertani kérdéseivel foglalkozik.
Follow hrportal_hu on Twitter

Nehezen uralkodnak érzelmeiken a magyar dolgozók

Életkortól függetlenül alacsony a magyar munkavállalók érzelmi kontrollja és határtartás-képessége. Ennek következményeként nehezen uralkodunk az érzelmeinken és túlvállaljuk magunkat, melynek gyakran kiégés és felmondás a következménye - írja a 24.hu egy kutatásra hivatkozva.tovább..

További cikkek
Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Béremelésért sztrájkolnak szeptemberben az önkormányzatoknál

Szeptemberben egész napos munkabeszüntetéssel szeretnék elérni az önkormányzati köztisztviselők, hogy 30 százalékos béremelést kapjanak, tudta meg... Teljes cikk

Már tudják, akiket felvettek. Megvannak a ponthatárok.

Kedden este nyolc órakor nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, amelyre idén 111 ezer diák várt izgatottan. A jelentkező diákok 67... Teljes cikk

Augusztustól változások az adószabályokban

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. Többek közt mást jelent majd a kiküldetés. Teljes cikk

Elektromos buszgyár épülhet Magyarországon

Összeszerelő üzemet épít Komáromban a világ legnagyobb elektromos autóbuszgyártója, a kínai BYD, a Portfolio meg nem erősített információi szerint. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Amikor a dolgozók résztulajdonosok, jobban teljesítenek

Innovatív, a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt érdekeltségi rendszert vezet be az MKB Bank. A hosszú távú dolgozói elkötelezettséget...