Kulturális közmunka: jól hangzik
Nem volt zökkenőmentes a négyezer érettségizett és diplomás munkanélkülit munkára fogó kulturális közfoglalkoztatási program novemberi indulása, de a decemberben elkezdődő szakmai munkára már nem volt panasz. Az is a program mellett szól, hogy a munkát megelőző képzésen a kulturális munkához szükséges ismereteket sajátíthatják el a közmunkások. A megszerzett tudás és munkatapasztalat későbbi, elsődleges munkaerőpiacon való hasznosíthatósága itt is megkérdőjelezhető. A programot kidolgozó és a munkáltató jogokat gyakorló Nemzeti Művelődési Intézetnek és a partnerszervezetek közül megkérdezett Hagyományok Házának azonban erre is vannak tervei.
Drága, de hatástalan?
A kormány 2012-ben 13,5 milliárd forintot költött "valós munkahelyek" megteremtésére, addig a közmunkaprogramra ennek az összegnek csaknem a tízszeresét fordította. 2011-ben és az azt követő évben a közmunkások csupán 7,4 százaléka tért vissza a munkaerőpiacra, mutatott rá az LMP. Tavaly 300 ezren vettek részt a közfoglalkoztatásban és teremtettek értéket munkájukkal a közösség számára, amely 153 milliárd forintba került. 2014-ben pedig 183 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Az előbb említett, a munkaerőpiacra való visszatérés szempontjából kulcsfontosságú feltételként emlegetett képzés, amely nem mellesleg uniós elvárás is, így azt az EU is finanszírozza, pedig szintén súlyos milliárdokat emészt fel. A képzés mindegyik közmunkaprogram szerves része, ám az ott megszerzett ismeretek nem mindig hasznosulnak, legalábbis ez derül ki a sajtóban megjelent írásokból.
Nem teljesen ablakon kidobott pénz
Tény, a közmunkaprogramok pozitív hatásáról keveset hallani, pedig bizonyára akad az is. Így például az, hogy az emberek lehetőséget kapnak visszatérni, visszailleszkedni a munka világába, vagy épp ízelítőt kapnak abból. Pszichésen is jót tesz, hogy újra hasznosnak érezhetik magukat a régóta állás nélkül maradt, gyakran inaktív emberek. Nem is beszélve az ingyenes képzési lehetőségről, vagy a segélynél magasabb bérről. Bár az ellenzéki oldal szerint még így is megalázóan alacsonyak a fizetések. De ha azt nézzük, hogy sok térségben ez az egyetlen kereseti lehetőség, akkor máris értelmet nyernek a közfoglalkoztatási programok.
Változatos, értelmes munka - ez a kulturközmunka
A pozitívumok táborát gyarapítja a novemberben elindult az az érettségizett és diplomás munkanélkülieknek szóló kulturális közfoglalkoztatási program, amelyre 2, 5 milliárdot szán a kormány. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt működő Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) programjának lényege, a "kulturális és közösségi értékteremtés, a nemzeti kultúra terjesztése", és a helyi igényeknek megfelelő, változatos, értelmes munka végzése. Így ugyanis a kulturközmunkások gyakorlatot szereznek, és a korábban kulturális területen dolgozó állásnélküliek felfrissíthetik tudásukat. Az eddig jellemző mezőgazdasági és ipari tevékenységek után üdítően hathat a kulturális feladat.
A tágan értelmezett közösségszervező és közművelődési szakma (15 ezer közművelődési intézmény, önkormányzat, egyház, civil és művészeti szervezet) igényei alapján kidolgozott program résztvevői közül 134 fő asszisztensként, 160 fő területi koordinátorként, közösségi közfoglalkoztatottként pedig 3706 fő jut majd munkához országszerte. A közmunkások
részt vesznek például a helyi kulturális és közösségi programok szervezésében, a kulturális célú kiadványok szerkesztésében, gondozásában, adatbázis-építésben vagy épp archiválásban is.
Indulás, zökkenőkkel
A program első hónapja a munkáltatói rendszer felépítésével és asszisztensek képzésével és a közel négyezer fő regisztrációjával telt - tájékoztatta portálunkat Závogyán Magdolna, az NMI igazgatója. Az intézet nem tagadja, hogy az indulás nem volt zökkenőmentes, de mint írják, a rendszerük képes volt munkáltatói oldalról kezelni a több ezer fő teljes körű munkába állását: az orvosi vizsgálattól a tűz- és munkavédelmi oktatáson át, a teljes körű munkaügyi feladatokig. A decemberben induló közművelődési területhez kapcsolódó szakmai munkáról, és a kulturális és közösségi értékfelmérésről azonban már pozitív visszajelzések érkeztek hozzájuk, mind a megyei irodavezetők, mind a kulturális közfoglalkoztatásban résztvevők részéről - emelte ki írásban adott nyilatkozatában Závogyán Magdolna.
A Hagyományok Házánál valódi munkatapasztalatot szereznek a közmunkások
A kétezer partnerszervezet között van a Hagyományok Háza is, ahol elsősorban a digitalizálásban és az archiválásban számítanak majd a közmunkásokra. - Intézetünkhöz érkező dolgozók megtanulják, hogy mi az a dokumentum, hogyan kell azt digitalizálásra előkészíteni, megismerik az ehhez szükséges eszközök (fényképezőgép, szkenner) használatát, továbbá a tárolást és a központi adatbázisba való feltöltést is. Az itt szerzett kulturális munkatapasztalat tehát nem fog kárba veszni, nagy előnyt jelent majd az álláskereséskor - emelte ki Balázsi Julianna. Az intézmény gazdasági igazgatója szerint fontos tudniuk a programba jelentkező intézményeknek, hogy a szervezet nemcsak a feladat ellátása közben ad át információkat. Ők például megismertetik a közmunkásokat egy központi költségvetési szerv és kulturális intézmény átfogó működésével, annak szabályaival, és az ide érkezők a Hagyományok Háza sokoldalú kulturális tevékenységébe is betekintést nyernek. Az is egy fontos információ a partnerszervezeteknek, hogy jelezhetik a fővárosi kormányhivatal illetékes munkaügyi kirendeltségén a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges szakirányú végzettségre vonatkozó igényüket, ha van ilyen. A Hagyományok Háza élt a lehetőséggel és kívánalmainak eleget is tett a közvetítő szerv.
Milyen képzésen vesznek részt a kulturális közmunkások?
Szabó Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Ifjúsági Tagozatának elnöke azonban másként látja ezt: - A közfoglalkoztatást mindig szükséges hatékony képzésekkel és átképzésekkel összekötni, hogy valóban segítse az elsődleges munkaerőpiacra történő belépést, visszatérést. A közmunkában résztvevőknek is meg kell kapniuk a szükséges tájékoztatást, munkavédelmi és egyéb szükséges intézkedéseket, mint más munkavégzési tevékenységek során. Az Európai Unió ajánlásaiban és támogató programjaiban is elsősorban azok fontossága szerepel - reagált kérdésünkre. - Ha ez a képzés az álláskeresési technikákat takarja, akkor biztos, hogy mindenkinek a hasznára fog válni. Mindezzel együtt a Hagyományok Házának nagy tapasztalata van önkéntesek integrálásában. Biztos vagyok benne, hogy a hozzánk érkezők akár részt vesznek egy ilyen képzésen, akár nem, a dolgozni akaró, a kultúra iránt fogékony és a kultúráért tenni akaró közmunkás számára fogunk tudni érdemi feladatokat adni, függetlenül a tanfolyamtól - húzta alá a gazdasági igazgató.
Jó hír az, hogy a Népszabadságban közöltekkel ellentétben a programban részt vevők nem kommunikációs ismeretekben, hanem a kulturális közösségszervezés alapjaiban mélyednek el - tudtuk meg a program kidolgozójától. A kifejezetten erre a programra kidolgozott képzésre a munkanélküliek heterogén összetétele és végzettsége miatt van szükség, érvel az intézet. Az NMI a program hatékonyságának feltételeként - főként a halmozottan hátrányos helyzetű települések népességmegtartó képessége mellett a képesség megtartó népesség vonatkozásában - és sikerének zálogaként tekint a 17 elméleti és 23 gyakorlati órából álló képzésre. Az érettségizettek mellett ugyanis - sajnálatosan - szép számmal vannak OKJ-s végzettséggel és/vagy diplomával is rendelkezők is. És utóbbi csoporton belül nem a közművelődési végzettségűek dominálnak.
A képzés egy általános felkészítő tanfolyam, melynek célja, hogy a közfoglalkoztatottak a program során megismerjék a közösségi bevonás módszereit, általános tájékoztatót kapjanak a közművelődési szervezetek munkájáról, a kulturális intézményhálózat működéséről. A képzést elvégzők az átadott ismereteknek és szellemiségnek később is hasznát vehetik a települési közösségi munkában - válaszolta felvetésünkre a főigazgató asszony.
Célt ér-e a kulturközmunka program?
Mindegyik közmunkaprogramnál nagy kérdés, vajon megéri a belé fektetett pénzt, és mennyiben javít majd az abba bevont emberek foglalkoztathatóságán.
A fiatal munkavállalók érdekeit képviselő Szabó Imre szerint konkrét tapasztalatokat nehéz még leszűrni a két hónapja futó programról, sok múlik a fentiekben említett munkák jellegén és lehetőségein. Az érdekvédő úgy látja, a fiatalok munkába lépését elsősorban a foglalkoztatás-támogatási és gyakornoki programok segíthetik. A közfoglalkoztatás a fiatal korosztály fő problémáján, a munkatapasztalat hiányán bizonyosan segít.
Az már más kérdés, hogy lesz-e egyáltalán megpályázható állás az elsődleges munkaerőpiacon, ahol majd hasznosíthatják a megszerzett tudást főként, ha ezen a területen elenyésző az új állás és a szakirányú végzettségű (művelődésszervezők, könyvtárosok, rendezvényszervezők) emberek pályamódosításra vagy épp külföldi munka vállalására kényszerülnek.
Závogyán Magoldna a 19 megyei módszertani irodával kiegészült intézet új fejlesztési folyamatában látja a megoldást. Kiemelte azt a programsorozatukat, amely jóvoltából évek óta bezárt művelődési házak nyíltak ki. Úgy kalkulálnak, hogy már 2014-ben minden megyében legalább három-öt olyan mintaprojektet el tudnak indítani, "amely ezen kulturális közmunkaprogramnak köszönhetően aktivizálta a helyi közösségeket, partnerszervezeteket és a programban résztvevő közösségi munkásokat is."Reményeik szerint a közfoglalkoztatási programba bevont személyek és a partnerszervezetek élve ezen lehetőségekkel, nagyobb eséllyel találnak egymásra."
Az intézet vezetője hozzátette: a közösségi koordinátoroknak szakmai szempontból óriási jelentőségük van egyrészt a hálózatépítés, másrészt a közösségek fejlesztése szempontjából. Ezért szükségesnek tartanának legalább még egy féléves programot a szakmai beágyazottság megerősítésére. - És ha további lokális közösségépítő és közösségeket fejlesztő programok megvalósulnának, bízni lehetne abban, hogy az adott településen élők helyben is képesek legyenek a munkaerőpiacon aktívan szerepet találni - írta Závogyán Magdolna.
Balázsi Julianna a kultúra területén tevékenykedő fogadószervezetek egyikeként azt mondja, a jelenlegi közfoglalkoztatottak közül a későbbiekben szívesen alkalmaznának munkatársakat a ház céljainak eléréséért. Költségvetési szervként behatárolt a fölvehető létszámuk, ugyanakkor potenciális munkavállalót látnak az itt foglalkoztatott kifogástalan munkát végző, megfelelő hozzáállást tanúsító emberekben. Mint mondja, számtalanszor volt már rá példa, hogy az önkéntesek közül választottak, amikor megüresedett egy hely. Ígéretesnek hangzik.
Kép forrása: MTI/Kollányi Péter
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 2 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Kihirdették, mikor rendezik a Szakma Sztár Fesztivált 2 hete