Megjelent: 9 éve

Lényegesen korlátozták a rendvédelmi dolgozók szakszervezeti jogait

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) a hatálya alá tartozókra vonatkozólag a Munka törvénykönyvében foglalt szabályoknál lényegesen szigorúbb szabályokat állított fel. Korlátozott a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való joguk, a véleménynyilvánítási szabadságuk, a gyülekezési joguk, valamint az egyesülési joguk. Próbaidejük akár 12 hónap is lehet.

Ez önmagában érthető, hiszen a jogviszonyuk alapjaiban tér el a versenyszféra munkaviszonyától, sőt a közszféra jogviszonyaival szemben is eltérő sajátosságokat mutat. A rendvédelmi dolgozók vonatkozásában a feladatuk jellegéből adódóan a megbízhatóság valamint a lojalitás szempontjai dominálnak, korlátozott a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való joguk, a véleménynyilvánítási szabadságuk, a gyülekezési joguk, valamint az egyesülési joguk. Ezen túlmenően a munkáltató mozgástere a jogviszony megszüntetése vonatkozásában is lényegesen nagyobb, így például a próbaidő esetükben akár 12 hónapig is terjedhet. Ezen időtartam alatt pedig a munkáltató a jogviszonyt azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja. Az egyes munkavállalói jogokon túlmenően az un. kollektív jogok is szigorúbb keretek között gyakorolhatóak.

Lényegesen korlátozták a szakszervezeti jogokat

A Hszt. 2012. január 1. napjával hatályba lépett módosítása további korlátozásokat vezetett be. Megszüntette a szakszervezeti tisztségviselők függetlenítését, a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását, a továbbképzésre igényelhető rendkívüli szabadság intézményét, a munkáltatói tagdíjlevonást és a munkáltató elhelyezési kötelezettségét. Ezen túlmenően a munkajogi védelem köre is módosult. Ezek a változások a szakszervezetek működésére kifejezetten kedvezőtlenül hatottak. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) létrehozásával pedig a jogalkotó egy kötelező tagságon alapuló szakmai, érdekvédelmi köztestületet hozott létre, mely feladatai alapján a szakszervezetekkel konkurál. Ez egyebekben nemzetközi jogba is ütközik, hiszen az egyes államok sem közvetlenül, sem közvetve nem korlátozhatják a szervezkedés szabadságát. Ezen túlmenően az állomány tagjainak illetménye reálértékben évek óta csökken, szolgálati nyugdíjukat pedig megszüntették.

Folytatódik az egyéni és a kollektív jogok erodálódása

Jelenleg egyeztetés alatt van a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tervezete, mely további korlátozásokat vezet be. A javaslatot megszűnő illetménypótlékok, illetménykiegészítések jellemezik, mely ugyanakkor jelentős munkatöbblettel párosul. A javaslat a túlszolgálat (túlmunka) idejét 360 órában határozza meg, szemben a Munka törvénykönyve rendelkezései alapján elrendelhető 250 órával, rendkívüli esetekben azonban ez a korlátozás sem érvényesül. Az elrendelt túlszolgálat egy részéért ellentételezés sem jár, más részéért pedig szabadidőt kell biztosítani. A szabadság vonatkozásában pedig akképpen rendelkezik, hogy ugyan a ki nem adott szabadság nem évül el, ám azt az elévülési idő leteltét követően nem lehet felhasználni. A változások ugyanakkor nem párosulnak a biztos életpálya megteremtésére való kormányzati törekvéssel. Utóbbira példa az is, hogy a tervezetbe sem az új lakáshitel, sem pedig a biztosítási konstrukció nem került végül bele. Végezetül a jogalkotó a 2012. január 1. napján felállított MRK vonatkozásában a szakszervezeti tisztségviselői státuszt összeférhetetlenségi okként nevezte meg.

Elfogadhatatlan a szabályozás iránya

A 2012. január 1. napjával hatályba lépő szabályok a kollektív jogokat lényegesen korlátozták, a szakszervezetek működését pedig több módon ellehetetlenítették. Egyrészt konkrét jogosultságokat vettek el a szakszervezetektől, másrészt pedig az érdekképviseleti, participációs, jogszabály kezdeményezési, valamint képviseleti funkciókkal felruházott MRK felállításával a szervezkedés szabadságát is akadályozzák. A jelenlegi törvénymódosítás tervezet azonban ezen is túlmegy, amikor az MRK tisztségviselői köréből a szakszervezeti tisztségviselőket kizárja. Ezek a változások szembe mennek a partnerségen alapuló érdekegyeztetés rendszerével. A LIGA nem ért egyet a szakmai karok felállításának szükségességével, azt pedig teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy ezen karok működtetéséből a szakszervezeteket kizárják.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk