Magányos zsenik vs. újító csapattagok

Ahhoz, hogy megalapozzák az innováció létrejöttét, a szervezeteknek meg kell könnyíteni a munkavállalói kapcsolatok kiépülését – a dolgozóknak beszélni kell a társaikkal, az elképzeléseiket meg kell osztani, és együtt kell működni a többiekkel, a magányos alkotásnál ez sokkal hatékonyabb lehet.

Az innováció legyen minden cég alapfilozófiája

Dr. Szemerédi Katalin, az Egis Nyrt. Humánerőforrás igazgatója a HR Portálnak kifejtette, hogy az Egisnél az innováció és az innovatív gondolkodásmódban történő működés alapfilozófia. Azt ma még nem lehet mondani, hogy ezt az üzemmódot tökéletesen tudják kihasználni, és az ebben rejlő potenciálokat a maguk javára fordítani, de kiemelten kezelik a kérdést. Egy dolgot le lehet szögezni: mégpedig hogy minden szinten megteszik azokat a lépéseket, amelyek az innováción alapuló vállalati kultúra meghonosodását szolgálják. Anyavállalatuk és tulajdonosuk pedig ezt a legnagyobb mértékben támogatja, így a megvalósító környezet adott számukra – tette hozzá a szakember.

A cégnél mindent innovációnak tekintenek, amely a jobbítás szándékával megjelenő ötlet a vállalatban. Ez ad lehetőséget ugyanis, hogy szinte minden munkakörben és minden dolgozónak lehetősége legyen az innovációra. Most abban teszik a legnagyobb lépést, hogy a munkavállalói szinten megjelenő innovatív gondolatok célba jutását segítendő belső kommunikációt erősítsék. Ez a szakember reményei szerint mérföldkő lesz ebben a témában. Lehetnek olyan folyamatok, amelyeket érdemes, sőt optimálisan szükséges is egyedül végigvinni, de nyílván nagyon sok olyan is van, ahol az együttműködés elengedhetetlen. „Ha hiszünk a relatív innovációban, akkor nem is működhet másként a megvalósítás. A relatív innováció alatt azt értem, hogy mindenkinek a maga munkakörében a maga szintjén kell innovatívan gondolkodni. Ez viszi előre a folyamatokat, ez generálja a fejlődést. A cég dolga, hogy ezt megfelelően támogassa, és kellő nyitottsággal fogadja” – fogalmazott Dr. Szemerédi Katalin.

Az újításhoz kellenek a munkatársak

Nem lehet egyedül végigvinni egy innovációs folyamatot – mondta Lám István, a Tresorit ügyvezető igazgatója. Egy innovációs folyamat nem áll meg az ötlet elméleti kidolgozásánál. Meg kell valósítani, de még az sem innováció. Az innovációhoz piacra kell vinni, a piac igényeire kell szabni a találmányt, és ezek után el kell adni. Az innovációs folyamat része a marketing, a sales, de maga az üzleti modell is. Attól még, hogy a Gillette kitalálta a biztonságos borotvákat, ki kellett találnia egy nagyszerű üzleti modellt is ahhoz, hogy nagy piaci hatása legyen találmányának.

Dr. Szemerédi Katalin megfogalmazása szerint, ha működik a relatív innováció, és ezt támogatja a vállalati kultúra, akkor nem kell „rávenni” a dolgozókat a gondolkodásra. Ebben a rendszerben ugyanis jönnek a gondolatok, mert mindenki a legjobb akar lenni, a legjobban akarja végezni a saját munkáját a közös cél, a közös siker érdekében. Ehhez pedig időről-időre innovációra van szükség. Nyílván ez nem minden dolgozóra egyformán igaz, de „bajban is lennénk, ha havonta több ezer ötlettel, javaslattal kellene érdemben foglalkoznunk” – hangsúlyozta a humánerőforrás igazgató. Hozzátette: mindenképpen az lenne a célszerű, hogy az Egis egy olyan hely legyen, ahol a fent leírtak mindenki számára egyértelműen érvényesülnek.

Lám István elmondta, hogy fontos a nyitottság hangsúlyozása, a kollaboratív munka-légkör kialakítása. Ha a csapat tagjai külön irodákban ülnek, és alig találkoznak, akkor abból vajmi kevés közös ötlet fog születni. „Megannyiszor láttam olyan beszélgetést, ahol egyik munkatársunk prezentálta az ötletét, majd a többiek egymást licitálva tettek hozzá, beindult a közös ötletelés, szakmai vita – és a végeredmény mindig jóval több lett, mint ahogyan az eredeti ötlet indult. Fontos, hogy az ilyen szabad ötlet-zápor (brain-storming) mellett viszont kell valamilyen struktúra. Ha túl sok az ötlet, elvesznek, és nem lesz belőlük semmi – akkor viszont mi az értelme az ötletelésnek? Az ötletgazda legnagyobb érdeme az, hogy az ötlete megvalósul, valami újat, nagyszerűt tett hozzá. Ezért, egyrészt az ötleteket meg kell valósítani, másrészt el kell ismerni az ötletgazdákat. Fontos az elismerés, és itt nem anyagi elismerésre gondolok elsősorban.”

Emellett a munkatársaknak tisztelni kell egymást: egy fiatal kolléga merjen ellent mondani az idősebb, tapasztaltabb kollégának, hogyha neki jobb ötlete van; és az idősebb kolléga tekintély elven nem szabad, hogy elnyomja az ifjabbak kezdeményezését. Olyan hozzáállást kell kialakítani, hogy a rossz ötleteket nem bünteti megalázással, de a jó ötletet jutalmazza elismeréssel – emelte ki a szakember.

Az irodai elrendezés, a közös terek kialakítása is nagyon fontos. A legjobb ötletek kávézás közben, ebéd közben, szabad idős tevékenység közben jönnek. Amikor a magyar ügyvezető a Lausanne-i EPFL-en dolgozott, furcsállta, hogy az ebédlőben, a folyosón, sőt még a parkban is whiteboardok (fehértáblák) voltak. Kiderült, hogy az ottani vezetés tudatosan segíti az ad-hoc kollaborációt. A hatékonyságát akkor realizálta igazán, amikor egy beszélgetés közben eszébe jutott egy ötlet, és el akarta magyarázni annak, akivel ebédelt vagy épp sétált – és pont ott volt egy whiteboard.

Az innováció akadályai

Az Egis humánerőforrás igazgatója szerint sok oka lehet annak, hogy egy innovációs folyamatot miért nem sikerül végigvinni. Ma nem könnyű a gazdasági helyzet egyetlen piaci szereplő számára sem. Sokan útkeresésben és bizonytalanságban vannak, mások pedig az életben maradásért küzdenek. Változásban vannak a szervezetek és átalakulóban a működtető technológiák. Ebben a környezetben előfordulhat, hogy nem jön úgy az új gondolat, mint korábban. Tudjuk, hogy szorult helyzetben mennyire nehéz a szabadon gondolkodás, az innovációnak pedig ez alapja. Összességében tehát a gazdasági környezet, ezen belül az adott iparág, maga a szervezet, a vezető vagy maga a vállalati kultúra is akadály lehet.

Sok olyan eset van, amikor egy fejlesztő egyáltalán nincs tudatában annak, hogy az, amit fejleszt, azt valaki meg fogja venni, és azért fejleszt, hogy többen vegyék meg – fogalmazott Lám István. Egy kis marketinggel, termékfejlesztéssel mindenkinek foglalkoznia kell, mégpedig nagyon magas szinten. Hogyha a fejlesztő tisztában van azzal, hogy egy low-end monitorhoz fejleszt alkatrészt, akkor az ötleteinek a költségoptimalizálásra kell irányulnia, nem a tökéletes képminőségre.

Egy másik fontos probléma, hogy az ötleteket nem gyűjtik össze, és nem jut el a döntéshozókhoz, vagy azokhoz, akik végig tudják vinni az ötletet a szervezeten. Ehhez egy vállalati kultúra szükséges, vezetői nyitottság illetve megfelelő fórumok az ötleteknek, és elismerés rendszer a hasznos ötletek gazdáinak. Ahogy a szakember mondta, a megvalósítás egy nagyon fontos elismerés. Hogyha egy ötlet sem kerül megvalósításra, akkor gyorsan kiszáradnak az ötletcsapok – emelte ki Lám István.