Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 4 éve

Már a mentális intelligenciát is mérhetik a kiválasztásnál

Újabb és újabb kiválasztási eszközök tűnnek fel és válnak népszerűvé a HR-piacon. Mostanában egyre többet hallani a mentális intelligenciáról (MQ), amelyet mérni is lehet. Az MQ-teszt a cselekvőképességet, a jelölt helyzetelemző gondolkodási mintáját mutatja meg, ami jó kiegészítő információ lehet a HR-esnek. Kérdés, mennyire érdekli a cégeket a jelöltek, munkatársak lelki alkata.

Értelmi, érzelmi és mentális intelligencia

A HR-esek pontosan tudják, hogy az alkalmatlan jelölt okán megüresedett pozíció feltöltése nem kis erőforrást (időt és pénzt) vesz igénybe. Éppen ezen igény hívta életre a HR-piac kompetenciamérésre fókuszáló szegmensét. Újabb és újabb eszközök tűnnek fel a kiválasztási folyamatban magas beválási arányt (validitás) ígérve. Évekkel ezelőtt például az intelligenciateszt hódított, de a kompetencia alapú kiválasztás is sokáig tartotta magát mint a legsikkesebb, és egyúttal leghatékonyabb szűrő. A legfrissebb Országos Synergon HR Benchmark Felmérés szerint manapság is többféle kiválasztási eszközt használnak a szakemberek, de az Assessment Centerek (AC) alkalmazása egyre népszerűbb, különösen a középvezetők kiválasztásánál.

Az intelligencia - értelmi képességek - mérése teljesen logikus lépés a cég részről, hiszen valójában arról van szó, hogy nem akarja, hogy átlagon aluli értelmi képességgel rendelkező alany csússzon át a szűrőrendszeren és ezért IQ-teszttel toldja meg a kiválasztási eszközök sorát. Ám időközben számos kutatás bebizonyította, az intelligencia nem egyenlő a tehetséggel és egy IQ-teszt sem a szakmai beválást, sem a társadalmi karriert nem jósolja meg.

Az érzelmi intelligencia (EQ) - érzelmek megfigyelése, átélése, tudatos kezelése, azok kifejezése - sokkal inkább számít az életben való boldogulásban, és a munkahelyi eredményességben, mint az értelmi. Szerencsére már az érzelmi intelligencia mérésére is van mód, viszont arról nincsenek adatok, vajon hány vállalat él ezzel a lehetőséggel. Tavalyi cikkünkből azonban jól kiviláglott, az eltelt évtizedek ellenére az üzleti szféra nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a társas képességeknek. Mint megtudtuk, az IQ és az EQ után az MQ-t (mentality quotient - magyarul mentalitás hányados) is lehet mérni. Kérdéses, hogy a fentiek függvényében van-e értelme a lelki alkattal foglalkozni, mennyire vevő rá a piac, egyáltalán valós igény hívta-e életre, vagy csak egy újabb divatos eszközről van szó, ami a pozitív pszichológia tanainak népszerűségét lovagolja meg.

MQ, a mentális intelligencia

Miként Dr. Kovács Eszter pszichológustól, a Profil Training Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a sikerhez az intelligencián és az emocionális intelligencián túl egy nagy adag kurázsi is szükséges annak érdekében, hogy meg tudjunk birkózni egy váratlan helyzettel, kudarccal. - Választ kerestünk arra, mitől függ, hogy valaki a legnehezebb helyzetben is talpon tud maradni - mondja a szakember. Így jutottak el a mentális intelligenciáig, amely a cselekvőképességről szól és szorosan összefügg a Martin Seligman (Pennsylvania Egyetem professzora) kutatásaival, és a hatvanas években felismert "tanult tehetetlenség" tudományos fogalmával.

- Tréningjeink során is gyakran tapasztaljuk, hogy egyesek nyitottabbak társaiknál az új ismeretek befogadására, és a tudásanyag a gyakorlás révén beépül viselkedési készletükbe, mások viszont bezárulnak azt hangoztatva, hogy ezek nagyon mesterséges dolgok és tapasztalt szakemberként úgysem tudnak nekik újat mondani - magyarázza a pszichológus. Ezen észrevétel is hozzájárult ahhoz, hogy Kovács Eszter és munkatársai elindultak a nyitottság és változás képességének megismeréséhez vezető úton. Akkor találtak rá a tanult tehetetlenségre, amely jól mutatja, ki hol tart gondolkozási mintáiban és milyen módszerrel lehet azon változtatni.

Mit mér az MQ-teszt?

Korábban AQ (Állóképesség Kvóciens) néven ismert tesztet a Profil Training továbbfejlesztette, a közép-európai viszonyokhoz adaptálta. Így született meg az MQ- Mentalitás Teszt és az erre épülő Mentalitás Fejlesztő Programok - olvasható a cég honlapján. Az MQ-teszt a gondolkodási minta optimista vagy pesszimista voltát méri, vagyis azt, hogy ezen a skálán pillanatnyilag hol helyezkedik el az illető, mennyire cselekvőképes - tudtuk meg az ügyvezetőtől.

A kiválasztással foglalkozó, képzett, tapasztalt HR-esnek azért éri meg a mentális intelligencia-teszttel bővíteni eszköztárát, mert azzal meg lehet mérni a jelölt helyzetelemző gondolkozásának mintázatát: mennyire lesz rugalmas, változásokra képes és mennyire lehet majd rá támaszkodni egy váratlan helyzetben, hogyan reagál az új helyzetekre - sikerre, kudarcra - emeli ki a pszichológus. Kovács Eszter hozzáteszi: ez nagyon fontos kiegészítő információ, amelyet az összes többi szűrőeszköz nem ad meg, de azt a többi módszerrel egybevetve érdemes értékelni. Megfigyeléseik szerint egyébként a sikeres vezetők esetében a magas MQ-hoz általában magas értelmi és érzelmi intelligencia társul. Önmagában azonban a magas mentális intelligencia nem elégséges a kiemelkedő vezetői teljesítményhez.

Módszerek a mentális intelligencia fejlesztésére

A Profil Training által tartott egy-két napos MQ program résztvevői bővítik viselkedési készletük tárházát annak érdekében, hogy változatosabban és rugalmasabban tudjanak válaszolni a kihívásokra. Először szétválasztják a valóság szubjektív és objektív értelmezését. - Éberséget alakítunk ki az emberekben, hogy legyenek figyelmesebbek a gondolataikkal kapcsolatban, és tudatosítjuk bennük, hogy azok csupán a valóság általuk szűrt értelmezése és nem maguk a tények. Már ez nagy felismerésekhez szokott vezetni - mondja a pszichológus.

A következő lépésben a résztvevők kitöltik az MQ-tesztet, amely alapján megismerik a pillanatnyi gondolkodási mintájukat. A program visszamaradó részében pedig azokat a kérdéstechnikákat gyakorolják, amelyekkel vitatni lehet a pillanatnyi gondolataikat és átalakítani őket egy sokkal hatékonyabb, adott esetben optimistább véleménnyé, ami jobban segíti a cselekvőképesség megtartását - magyarázza a pszichológus. A vállalatok elsősorban olyan munkakörökben dolgozók számára rendelik meg ezt a programot, ahol gyakori az elutasítás pl. értékesítőknek, projektvezetőknek.

Hibafókuszú szocializáció a probléma forrása

Ahogy egyre többen ismerik meg a pozitív pszichológia paradigmaváltó eszméit, úgy ez a program is egyre népszerűbb a vállalatok körében. Válságban ugyanis még inkább kérdés, hogy mennyire viselik jól a munkatársak a munkakörök megváltozását, a piacszegmensek átrendeződését - tapasztalja Kovács Eszter. A magyar nép azonban nem igazán nyitott a pozitív pszichológia tanai iránt, hiszen alapvetően nem vagyunk optimista nemzet, amelyre a történelmünk is okot szolgáltatott - ismeri el a pszichológus.

Az ügyvezető úgy véli, óriási feladat átlépni az egyik oldalról a másikra, ennek érdekében sokat lehetne tenni az oktatásban. Mi magyarok ugyanis úgy vagyunk szocializálva, hogy hibafókusszal gondolkozzunk: vagyis először azt vesszük észre, ami nem működik, és azt követően keressük a megoldást. A pozitív pszichológia épp az ellenkezőjét javasolja. Több tudományos bizonyíték is alátámasztja, hogy nagyobb a hatékonyság, ha elsőként a létező erőforrásokat vesszük számba és a meglévő, működő tapasztalatokra építve, önbizalommal telve indulunk el a cél megvalósítása felé - mutat rá a szakember.

Kutatás a mentális intelligenciáról

A cég öt-hat évvel ezelőtt készített egy kutatást tíz-tizenkét cég értékesítő és vezetői csapatainak bevonásával. A felmérés szerint az állandó változással, nagy kihívással járó munkakörökben átlagosan magasabb mentális intelligenciával bíró munkatársak dolgoznak. A rutin munkakörökben, ahol azonos jellegű feladatokat kell kitartóan, türelmesen elvégezni, pedig inkább az alacsony MQ-jú emberek válnak be jobban.
Follow hrportal_hu on Twitter

Mindenki a négy viselkedési stílus egyikébe tartozik

Sokáig fejtörést okozott a HR-es szakembereknek, hogy minek alapján döntsék el valakiről, megfelelő-e egy adott pozícióra vagy sem. Éppen ezért többféle viselkedéskutató módszert dolgoztak ki, melyekben az alapvető viselkedési jegyek alapján vizsgálták a személyeket. Az egyik legelterjedtebb felmérő eszköz a DISC teszt, amely a személyek négy fajta viselkedési stílusára irányul. A mozaikszó a domináns, befolyásoló, stabil és szabálykövető szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből született és kizárólag a látható, megfigyelhető jegyek alapján segít beazonosítani, tudatosítani, hogy ki melyik kategóriába tartozik.tovább..

További cikkek
300 embernek ad majd munkát az új IKEA

Letették az alapkövét a Soroksáron épülő harmadik magyarországi IKEA-nak. Az áruház a tervek szerint 2017 első felében nyílik majd meg és 300... Teljes cikk

Újra nő az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma

Úgy tűnik nyolc év után fordulat következhet be, ugyanis növekszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma, nőnek a befizetések, bár a... Teljes cikk

Brüsszel közbelép: Ne tiltsák be az Ubert és az Airbnb-t!

Brüsszel felhívta az Unió kormányainak figyelmét, hogy ne korlátozzák és ne tiltsák be a sharing economy vagyis közösségi típusú gazdasághoz... Teljes cikk

Mindenki a négy viselkedési stílus egyikébe tartozik

Sokáig fejtörést okozott a HR-es szakembereknek, hogy minek alapján döntsék el valakiről, megfelelő-e egy adott pozícióra vagy sem. Éppen ezért... Teljes cikk

Kedden éjfélig sztrájkolnak a belga vasutasok

Az SNCB belga állami vasúttársaság vonalain hétfőn este 10 órától kedden éjfélig munkabeszüntetést tartanak. A belga vasutasok a pihenőidő... Teljes cikk

prohuman

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

"Az IKEA-nál olyan dolgozni, mint ha a barátaival töltené az időt az ember"

A svéd lakberendezési lánc 300 új munkahelyet teremt a harmadik magyarországi áruházában Soroksáron, amely 2017 tavaszán nyílik meg....
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016