Megéri-e dolgozni a vasárnapi pótlékért?

Mintegy 100 ezer kereskedelmi alkalmazottat érint a vasárnapi munkavégzés, amellyel kapcsolatban jelentős változás várható, ha a parlament tavasszal elfogadja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) törvényjavaslatát. Az áruházláncok véleménye megoszlik a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról, a témával kapcsolatban azonban sem a Sparnál, sem a Coránál nem kívántak portálunknak nyilatkozni, a Tesco egy közleményt adott ki, egyedül a CBA Magyarország segített képet adni arról, vajon maguk az érintettek, a dolgozók hogyan vélekednek a kérdésről.

Bár a munkavállalók álláspontja sem egységes, némileg képet ad a véleményükről az a felmérés, amelyet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) végzett néhány évvel ezelőtt. Ebből világosan látszik, hogy a dolgozók 94 százaléka nem szeret vasárnap dolgozni, és a többségük csak azért vállalja, mert kötelező, és mindössze 8 százalékuk mondta azt, hogy a többletkeresetért dolgozik a hét utolsó napján. Tegyük hozzá, hogy azért kényszerülnek pluszpénzért munkát vállalni, mert alacsonyok a bérek a kereskedelmi szektorban. Az átlagkereset körülbelül 120-130 ezer forint, ehhez jön még - amennyiben az üzlet rendeltetése folytán tart nyitva vasárnap - a rendes munkabéren felül ötven százalékos bérpótlék, illetve ha nem kellene nyitva tartani, de berendelik a munkavállalókat, akkor az 50 százalékos kiegészítés mellé egy szabad nap - tudtuk meg Buday Pálnétól, a KASZ alelnökétől.

Ez azt jelenti, hogy mintegy 5-6 ezer, egyes esetekben pedig 10 ezer forinttól esnének el a dolgozók, ha nem kellene vasárnap munkába állniuk. Ám ennél fontosabb szempontnak tartják az alkalmazottak, hogy a cég működőképes maradjon, és a vasárnapi zárva tartásnak ne legyenek olyan negatív hatásai, amelyek veszélybe sodorják az állásukat - vélekedett portálunknak Fodor Attila, a CBA Magyarország kommunikációs vezetője.

Szerinte hazánk még nem tudta kiheverni teljesen a válságot, amit a kereskedelmi-vállalkozói szféra is igencsak megérzett, hiszen a lakosság visszaeső fogyasztása miatt az üzletek forgalma is jelentősen csökkent. - Ha a gazdaság újra felpörög, akkor érdemes megvizsgálni, hogy a vasárnap ismét szabad legyen, de a mostani helyzetben nem szabad nagyobb kockázatot vállalni - vélekedett Fodor, hozzátéve, rövidtávon többszörös problémát okozna a korlátozás. Azalatt az átállási idő alatt ugyanis, amíg az emberek megszokják, hogy a vásárlást más napokon kell elintézniük, a forgalom vissza fog esni, ami az egész gazdaság teljesítményére is kihathat, mivel a kereskedelmi ágazat a kisebb bevétel miatt kevesebb adót fizetne a költségvetésnek, a leépített dolgozók miatt pedig tovább nőne a munkanélküliség. A forgalmi szint visszaesése miatt ugyanis biztosra vehető, hogy a költségek spórolására kényszerülnek az üzletek, ami akár elbocsátásokkal is járhat. Fodor Attila elmondása szerint a 3354 üzlettel rendelkező CBA-nál a vasárnapi forgalom nagyjából a hét forgalmából átlagosan 10 százalékos részarányt képvisel.

A Tesco-nál azzal érvelnek a vasárnapi korlátozás ellen, hogy a magyarok kényelmesek, kedvelik a vasárnapi nyitva tartást, különösen azok, akiknek hétköznapi munkaterheltségük miatt nincs elég szabadidejük, vagy kisgyermekük felügyeletét csak hétvégén tudják megoldani. Egy esetleges korlátozással a vásárlók az idejük beosztásáról való döntési szabadságot veszítenék el - vélik a hipermarket-láncnál, ahol attól tartanak, cégenként akár 10-15 százalékot is elérhet a létszámleépítés, és a dolgozók a hétvégi kiemelt pótlékokat is elveszítenék, amely akár plusz 85 százalék is lehet.

Kevés a mai létszám a kereskedelemben

Nemcsak az áruházláncok, hanem a munkaadói érdekképviseletek is elbocsátással és jelentős veszteségekkel riogatnak: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint az államháztartásnak direkt módon 250 milliárd forint bevételkiesést jelentene évente, és 20-25.000 fő elbocsátásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását.

Buday Pálné szerint ezek az adatok nem megalapozottak. Ami az elbocsátásokat illeti, valóban meglepőek a számok, ha figyelembe vesszük, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentős részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják, tele vannak túlórával, nem tudják kivenni a szabadnapjaikat, évi rendes szabadságukat, ami nem éppen azt jelenti, hogy felesleges munkaerővel rendelkeznének az üzletek. A dolgozók többsége (94,6 százalék) maga is úgy látja, hogy nem kellene elbocsátásokra számítani, mert a 6 napos nyitva tartáshoz is kevés a mostani létszám, illetve ha vasárnap nem kellene dolgozniuk, a munkavállalók megkapnák a szabadnapjaikat, kevesebbet kellene túlórázniuk is. A kereskedelmi alkalmazottaknak mindössze 5,4 százaléka gondolja úgy, hogy csökkenteni kellene a létszámot, amit 2,6 százalék azzal indokolt, hogy 6 napra túl sokan lennének, 2,8 százalék pedig azzal, hogy a lényeges forgalom csökkenés miatt lenne erre szükség.

A bevételkieséssel kapcsolatban a KASZ alelnöke a Gfk kutatását idézte, amely szerint a vasárnapi forgalom a heti forgalomnak körülbelül az 5-10 százaléka. - A vasárnapi vásárlás egyszerűen a hét többi napjára fog elosztódni, így valószínű a hétfői, pénteki és a szombati forgalom erősebb lesz. Akik pedig eddig vasárnap vásároltak, más napokon fogják ezt megtenni, vagyis ez a bevétel más napokon jelentkezik majd. Emiatt úgy gondolom, nem kell feltétlenül elbocsátani a dolgozókat, és egyébként pedig a végső számot akkor kell majd megmondani, amikor valóban bezárják a boltokat vasárnap, és látni lehet, hogy valóban kiesik-e az üzletek forgalma - fogalmazott Buday Pálné.

A vásárlási szokásokkal kapcsolatban egyébként az a véleménye a kereskedelemben dolgozók 2,7 százalékának, hogy az így megtakarított pénzt a vásárlók másra költenék. Több mint 90 százalékuk úgy jósolja, hogy a vásárlók szombaton intéznék hétvégi bevásárlásaikat, 7,3 százalékuknak pedig a humorérzékét jelzi, hogy úgy vélik, a vevők annyira megszokták a vasárnapi vásárlást, hogy képtelenek lennének mással tölteni szabadidejüket.

Összességében egyébként a kereskedelmi dolgozók 82 százaléka egyértelműen támogatja az általános vasárnapi zárva tartást, 13,5 százalékuk viszont nem, 4,5 százalékuk pedig nem tud állást foglalni a kérdésben a felmérés szerint.

Átrendeződhetnek az üzlettípusok

A vasárnapi munkavégzés korlátozását ellenzők hazánk versenyképességét is féltik, tekintve, hogy az Európai Unióban nem kizárt a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik ez a kérdés, így bizonyos gazdasági szereplők hátrányba kerülnének. A KASZ persze másként látja, szerintük nem érné hazánkat versenyhátrány, mivel, mint Buday Pálné mondja, a környező országok álláspontja hasonló a kérdésben. Példaként Ausztriát és Németországot hozta fel az alelnök, ezekben az országokban sem lehet vasárnap vásárolni, amit a turisták tolerálnak is, sőt, Horvátország szintén csatlakozott ehhez, ott csak a turista szezonban nyitnak ki vasárnap a boltok.

A jelenlegi szabályozás mellett egyébként a kis- és közepes vállalkozások esetében a vasárnapi forgalom mindössze 1-2 százalékos, vagyis az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás veszteséges. Mivel a javaslat lehetővé tenné, hogy a vasárnapi bevásárlási igényeket a kis üzletek elégítsék ki - ha maga a tulajdonos áll be dolgozni -, ez növelné a kisbolt tulajdonosok, családi vállalkozások versenyképességét a multinacionális üzletláncokkal szemben - vélekedett Buday Pálné, hozzátéve, szerinte az üzlettípusok közötti átrendeződésre mindenképpen lehet majd számítani.

Mit tartalmaz a javaslat?

Hazánkban az 1990-es évek eleje óta szabad nyitvatartási rendszer működik: a boltok nyitva tartását csak ünnepnapokon korlátozzák. A KDNP tavaly december 13-án nyújtotta be az Országgyűlésnek a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát, amely - amennyiben elfogadják - 2012. január 1-jén lépne életbe.
A javaslatban rögzítették, hogy a Munka Törvénykönyve a vasárnapot alapvető heti pihenőnapként határozza meg, és a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének lehetőségét kivételnek tekinti, amelyre csak meghatározott esetekben kerülhet sor. A kereszténydemokrata politikusok szerint az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemben történő terjedése, vagy az, hogy azok a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek, társadalmilag nem fenntarthatók.

A javaslat hatályon kívül helyezné azt a jogszabályi passzust, amely munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a heti pihenőnapok összevonásával is lehetővé teszi vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzést. Az előterjesztés lehetővé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történő végzését, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenőnap céljához igazodóan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor.

A KDNP korábban is tett ilyen irányú javaslatot, tavaly az első félévben azonban az akkori kormány nem támogatta a vasárnapi nyitva tartás korlátozásáról szóló törvénymódosítást.

A boltok nyitva tartását korlátozó szabályozással kapcsolatban már több európai ország kereskedelmi szakszervezete is összefogott, Brüsszelben elindítottak egy akciót, azzal a céllal, hogy a szabad vasárnap egységes európai szabályozásáért egymillió aláírást gyűjtsenek össze.