Az a szervezet, amelyik a gazdasági krízis idején is rendelkezik tartalékokkal, akkor cselekszik okosan, ha épp ilyenkor "vásárol be" a munkaerőpiacról - vagyis töredék áron szerzi meg a legjobb szakembereket. A "fellendülés" eljövetelekor épp ők lehetnek azok, akik jelentős pozíciókat nyerhetnek, s nem csupán talpon maradnak, hanem jelentős mértékben megerősödnek.
A legnépszerűbb béren kívüli juttatások:
1. Étkezési hozzájárulás, utalvány
2. Munkába járás költségtérítése
3. Oktatások támogatása
4. Üdülési támogatás/üdülési csekk
5. Egészségpénztári kiegészítés
6. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
7. Kedvezményes, illetve ingyenes vállalati termékek
Forrás: Országos HR Benchmark Felmérés 2008
DGS GLOBAL RESEARCH és Ernst & Young
Furcsa ugyanakkor, hogy a dolgozók valós teljesítményét nem csupán a kis- és közepes vállalkozásoknál, hanem még a nagyvállalatoknál sem mindenhol mérik (a 2006. óta évente ismételt, s idén a DGS Global Research és az Ernst&Young által készített Országos HR Benchmark Felmérés legfrissebb eredményei alapján a kutatásban résztvevők 63 százaléka értékeli csupán munkatársai teljesítményét).
Ami ennél érdekesebb, hogy csak kevesen kötik össze azt az ösztönzési rendszerekkel. Márpedig a béren kívüli juttatásokat cafeteria rendszerben nyújtók száma évről évre növekszik a felmérés szerint (most 56 százalék), akárcsak az egy főre eső keretösszeg (233 ezer forint) - számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, egyben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vállalati kapcsolatok igazgatója.
E terjedésnek azonban épp a kutatás lezárását követően igyekezett a gazdasági kormányzat keményen gátat szabni a tervezett megszorító intézkedésekkel. Márpedig szinte minden szervezet nyújt béren kívüli juttatásként étkezési hozzájárulást munkatársainak, ahogy örvendetes mértékben növekedett az elmúlt időszakban a munkába járás költségének térítése, az üdülési támogatás/üdülési csekk nyújtása vagy akár az oktatások támogatása is. Úgy tűnik azonban, hogy a jelentős nyomásnak köszönhetően a vállalatoknak a munkatársaik ösztönzésére erősen kiható lehetőségeit negatívan érintő lépések átgondolásra kerülnek.
Hatékonyságnövelést célzó válságkezelő programok hatása
- megalapozottabb döntések, gyorsabb reagálás
- az erőforrások jobb kihasználása
- költségtudatos magatartás, fajlagos költségek csökkenése
- szervezeti kultúraváltás, jobb kommunikáció, kevesebb félreértés
- motiváltabb, elkötelezett munkatársak
- hatékonyabb vezetés a vezetők fejlődése eredményeként
- a versenyképesség javulása vagy a veszteségek csökkenése, megállítása.
Forrás: DGS Global Research
Többek között a válságban történő motiválás, ösztönzés kérdéseit is érinti a II. Országos HR Benchmark Konferencia (
www.hr-trend.hu), amelyen a DGS Global Research és a Nexon szervezésében neves cégek rangos HR vezetői számolnak be többek között e témakör mentén saját gyakorlatukról. A rendezvény iránt nagy az érdeklődés, nem vélelenül, ugyanis számos olyan HR-es téma kerül még napirendre, amely a recesszióban - a hatékonyságnövekedésre törekedve - komolyan foglalkoztatja a vezetőket és a HR szakembereket.