Szerző: Angyalné Puszta Szilvia Megjelent: 6 éve

Mi számít közalkalmazotti jogviszonynak?

Sokan nem tudják, melyek a közalkalmazotti jogviszony létesítésének általános és speciális feltételei. Ezért összefoglaltuk, melyek a kinevezés főbb elemei, mikor kötelező gyakornoki idő kikötése és a gyakorlati vizsga letétele, milyen szabályokat kell figyelembe vennie a közalkalmazottnak a munkavégzés során.

A közalkalmazotti jogviszony alanyai

A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. Közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű, tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető. Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez a tizennyolcadik életév betöltése- és a magyar állampolgárság alól mentesítést adhat, ugyanakkor magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet is előírhat.

A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy büntetlen előéletű és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. A munkavállaló megismert személyes adatait a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén - a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig köteles kezelni.

Munkakörök betölthetősége

Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot, törvény eltérő rendelkezése hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltésére pályázatot tesz-e közzé.

Áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása lenne kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető olyan munkakör esetén, amely tekintetében kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, vagy ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.

Továbbá pályáztatás nélkül tölthető be a munkakör akkor is, ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt. Ebben az esetben feltétel továbbá az is, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg.

Helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén sem kell pályázatot kiírni az adott munkakör betöltésére.

Kinevezés

A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Közalkalmazotti jogviszony, ha törvény eltérően nem rendelkezik csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg ezeknek a feltételeknek. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.

A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

Fizetési osztály és fokozat

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak.

A közalkalmazott fizetési fokozatát pedig a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt.

Próbaidő

A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor próbaidő megállapítása kötelező, melynek tartalma legalább három hónap, legfeljebb azonban négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

Nem kell próbaidőt megállapítani áthelyezés, meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. Végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén próbaidőt nem lehet megállapítani.

Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt azért szűnt meg, mert a közalkalmazott a közalkalmazotti minősítés eredményeként "nem megfelelő" minősítést kapott, akkor az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor ismét próbaidő kikötése kötelező.

Gyakornoki idő

Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.

A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben három év. Végrehajtási rendelet azonban meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt nem kell gyakornoki időt kikötni.

A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnik, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít.

A gyakornoki idő tartamába nem számít be a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama.

Szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban szerezhető, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát pedig össze kell számítani.

Végrehajtási rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkaköröket, melyeknél meghatározhatja a szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.

Nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt azért szűnt meg, mert a közalkalmazott a közalkalmazotti minősítés eredményeként "nem megfelelő" minősítést kapott. Továbbá akkor sem lehet beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát a szakmai gyakorlatba, ha a jogviszony rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került. Az egészségügyi alkalmatlanság nem minősül alkalmatlan, nem megfelelő munkavégzésnek.

A szakmai segítő

A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. A szakmai segítő figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, félévente, illetve a szakmai segítő személyének változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését. Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet. A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a minősítés eredményeként harminctól száz százalékig "megfelelt" és harminc százalék alatt "nem megfelelt" eredmény adható. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik, ha a közalkalmazott "nem megfelelt" minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tízedik napon szűnik meg.

Részmunkaidős foglalkoztatás

A munkáltató évente, illetve szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre. A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél közalkalmazotti kezdeményezésre a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húsz óra, készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy kérelmet nyújtson be a munkaidő egyenlőtlen beosztására. A munkáltató a munkavállaló ezen kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

A részmunkaidős foglalkoztatásra szóló kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

Ettől eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. A kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
300 embernek ad majd munkát az új IKEA

Letették az alapkövét a Soroksáron épülő harmadik magyarországi IKEA-nak. Az áruház a tervek szerint 2017 első felében nyílik majd meg és 300... Teljes cikk

Újra nő az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma

Úgy tűnik nyolc év után fordulat következhet be, ugyanis növekszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma, nőnek a befizetések, bár a... Teljes cikk

Brüsszel közbelép: Ne tiltsák be az Ubert és az Airbnb-t!

Brüsszel felhívta az Unió kormányainak figyelmét, hogy ne korlátozzák és ne tiltsák be a sharing economy vagyis közösségi típusú gazdasághoz... Teljes cikk

Kedden éjfélig sztrájkolnak a belga vasutasok

Az SNCB belga állami vasúttársaság vonalain hétfőn este 10 órától kedden éjfélig munkabeszüntetést tartanak. A belga vasutasok a pihenőidő... Teljes cikk

Barcelonában a metródolgozók kezdtek sztrájkba

Négynapos részleges sztrájkot kezdtek a metrósok Barcelonában hétfőn, béremelést és a határozott idejű munkaszerződések arányának növelését... Teljes cikk

prohuman

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Hamis nyelvvizsgája buktatta le a csaló közszolgát

A Miniszterelnökség által 2014-ben elrendelt nyelvvizsga-felülvizsgálaton derült fény arra a visszaélésre, amely miatt a Szegedi Járási...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016