Miért nem hívnak állásinterjúra? - kielemeztük olvasónk önéletrajzát

Első lépésként Gábor elküldte nekem önéletrajzát, néhány álláshirdetést, melyekre pályázott és röviden leírta álláskeresésének történetét is. Fazekas Éva, azaz Jobangel vállalta, hogy leül Gáborral és átnézi az önéletrajzát: mit rontott el, vajon miért nulla százalék a behívási aránya, mit lehetne javítani, egyáltalán milyen jellegű munkákat lenne célszerű megpályáznia? Gábor önéletrajzából kiderült, hogy nagyon sokféle munkát végzett, nem könnyű körvonalazni, hogy mely kompetenciák mentén kellene most állást keresnie. Ezért Éva először azt akart tudni, hogy mit is dolgozna szívesen? Ha választhatna, hová menne be szívesen dolgozni másnap? Hiszen ha az összes, a munkatapasztalatának megfelelő állásra pályázni kezd, akkor annyiféle stratégiát és önéletrajzot kellene készítenie, amibe bele lehet őrülni. Éva szerint meg kell csinálni egy adott típusú állásra a CV-t, ki kell tesztelni, hogy működik-e, azaz pályázni kell vele 2 héten át. Aztán meglátjuk az eredményt.

Gábor leginkább irodai munkát tud elképzelni magának, de fontos az is, hogy ne egész nap egy helyben kelljen ülni, hanem legyenek olyan feladatok, melyek során ügyintézni, mászkálni is lehet. Emberekkel szeretne dolgozni, de érdekli az IT-jellegű problémamegoldás is. „Érdekes, hogy Gábor IT-tudása és affinitása egyáltalán nem jött át az önéletrajzából” – állapította meg Éva, aki szerint első körben adminisztratív állásokra és IT-területre, support jellegű állásokra kell önéletrajzokat gyártani. Szóba jöhet még a telefonos értékesítés, amihez viszont nagyon jól kell tudni kezelni a kudarcot, azt hogy rávágják az emberre a telefont, csúnyákat mondanak – de ha 100-ból 1-2 embernek eladod a cuccot, máris megvan a fizetés.

„Kész a stratégia, jöhetnek az operatív feladatok, lássuk azt a CV-t, először adminisztratív munkakörökre. Fotó, név oké, de születési idő nem kell, minek legyünk azonnal diszkrimináció áldozatai. Utána jöhet, hogy ki vagy, miért és mire jelentkeztél, ez az összegzés rész, ahol kiemeled az álláshoz illő megfelelő készségeidet. Neked például az angoltudásodat mindenképp ki kell emelni itt is” – kezdte Jobangel.

Fontos, hogy az önéletrajz nem egy oldalas – Gábor szemmel láthatóan nagyon gyúrt rá, hogy ne lépje túl ezt a határt, de Jobangel szerint erre semmi szükség: a lényeg, hogy minden fontos dolgot el kell tudni mondani, ez lehet két oldal vagy annál is több. Tapasztalata szerint két oldalba 20 éves munkatapasztalat belefér. A HR-esek úgysem elejétől a végéig olvassák az önéletrajzokat, hanem ide-oda ugrálva benne keresik azt, ami őket érdekli.

„Amelyik munkahelyen az állás szempontjából releváns munkát végeztél azt ki kell emelni, és konkrétan le kell írni a feladatokat – azaz nem elég annyi, hogy adminisztráció, beszerzés, kapcsolattartás, ezeket ki kell fejteni: mit kellett csinálni, miben voltál jó, hogyan szerezted be a dolgokat, kikkel miért hogyan tartottál kapcsolatot.” A munka szempontjából nem releváns állásokat egyéb szakmai tapasztalatok alatt felsorolásszerűen elég feltüntetni. Éva szerint Gábor önéletrajz sablonja sem túl szerencsés: ne legyen a bal oldalon széles üresen tátongó margó, az emberek balról jobbra olvasnak, rögtön legyen mit elolvasni a lap bal szélén.

Aztán kiderült, hogy miért nincs benne semmi Gábor IT-érdeklődéséről az önéletrajzában: mert autodidakta módon tanult, szakmai tapasztalata nincs. Éva szerint ez nem probléma: „Tettem én már szakácsot IT-állásba, sőt olyan zöldséges is volt, aki később informatikus lett, egész nap IT-könyveket olvasott a zöldségesüzletben, napi sok órában fejlesztette a tudását. Ez bejön a munkáltatóknak.” Ráadásul kevés IT-s mondhatja el magáról, hogy könnyen teremt kapcsolatot, szeret az emberekkel dolgozni, nagy előny lehet ha türelmes vagy és szívesen segítesz az embereknek. „Mivel IT-s munkatapasztalatod nincsen, ezért az önéletrajzot is másképp kell felépíteni: itt ki kell emelni olyan részfeladatokat, melyeknek bármi köze lehet az IT-hez, bele kell írni az érdeklődést, hogy ezen a területen folyamatosan képzed magad.”

Ezután megnéztük azokat az álláshirdetéseket, melyekre Gábor az elmúlt hetekben jelentkezett.
Amikor előttünk van egy álláshirdetés, akkor végig kell venni pontról pontra, hogy milyen elvárásoknak felel meg az ember, ezeket kell beleírni a CV-be.
Gábor azt is beleírta, hogy szívesen dolgozik a saját laptopján. Éva szerint ilyesminek nincs helye a CV-ben: „Ezzel már előre lealkudnád saját magad, ezt nem szabad. Még ott sem vagy és már felajánlod a saját erőforrásaidat. Amellett ez egy kényes terület. Egy nap azt veszed észre, hogy nem viheted haza a saját gépedet a cégtől, mert a cég adatai vannak rajta.”

Jobangel így összegezte a találkozót: „Én az önéletrajzok alapján nem értettem, hogy miért pályázod ezeket az állásokat – holott tényleg értesz ehhez a területhez, de ez abszolút nem jött le az önéletrajzodból. Ezért nem is hívtak be.” Gábor feladatot is kapott: ki kell dolgoznia a megbeszélt szempontok alapján az önéletrajzait, átküldeni Évának, majd kezdődhet a pályázás…

A pályázás, amit nem árt táblázatban vezetni: milyen állásokra, mikor, milyen címen, milyen életrajzzal jelentkezett? Hiszen egy hónap múlva ki emlékszik, hogy milyen állásra pályázott és annál cikibb nincs, mint a HR-estől megkérdezni, hogy melyik állásról is van szó. Ugyanezen ok miatt kell az önéletrajzba is beletenni, hogy milyen állásra jelentkezett az ember - az email tárgyába nem elég beírni a pozíció nevét, ugyanis a CV-t kinyomtatják, az emailt törlik. Mindenkinek segítség, ha magában az önéletrajzban is szerepel a pályázás tárgya.

Gábor tehát most önéletrajzokat szerkeszt, hamarosan folytatjuk.

A történet folytatása itt olvasható.