bérfizetéssel kapcsolatos cikksorozatom jelenlegi része azt vizsgálja, hogy pontosan mikor kell bért fizetni, ingadozhat-e a munkavállaló munkabére a munkavégzésétől függően, mivel számoljunk teljesítménybér esetén, valamint mi történik akkor, ha megszűnik a munkaviszonyunk. Lássuk a részleteket."/>
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 hónapja

Mikor kell kifizetni a bért?

A bérfizetéssel kapcsolatos cikksorozatom jelenlegi része azt vizsgálja, hogy pontosan mikor kell bért fizetni, ingadozhat-e a munkavállaló munkabére a munkavégzésétől függően, mivel számoljunk teljesítménybér esetén, valamint mi történik akkor, ha megszűnik a munkaviszonyunk. Lássuk a részleteket.

Mikor kell bért fizetni

Amint már ezt korábban írtam, bért fizetni legkésőbb az érintett hónapot követő hónap 10. napjáig kell, és ugyanezen napig kell a munkavállaló részére az elszámolást is rendelkezésre bocsátani. Ezek a szabályok ugyanakkor nem köbe vésettek, korábban erre is kitértem.

Előfordulhatnak azonban olyan körülmények, amelyek miatt a bérfizetés a bérfizetési napon nem lehetséges. Alapvető szabály azonban, hogy a bérfizetés napján a munkavállalónak a munkabérével már rendelkeznie is kell, így ez a nap nem csúszhat tovább. Ezzel összefüggésben készpénzes bérfizetés esetén a következő pótlólagos szabályok érvényesülnek (Tekintettel arra, hogy a kommentár e tekintetben tökéletesen foglalja össze, így azt idézem):

Amennyiben a munkabér készpénzben, és nem utalással kerül kifizetésre, úgy a munkabért – eltérő megállapodás hiányában -

a) a megelőző munkanapon kell kifizetni, ha a bérfizetési nap

  • heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy
  • munkaszüneti napra esik;

    b) ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén

  • a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy
  • a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni;

    c) a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni

  • ha az a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint
  • amennyiben az az igénybe vett szabadság idejére jár.

    Fontos, hogy ezek a szabályok csupán készpénzes fizetésre vonatkoznak. Szintén készpénzes fizetésre vonatkozik, miszerint a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

    A munkaviszony megszűnése esetére speciális szabályok vonatkoznak

    Az Mt. különbséget tesz ebben a tekintetben is készpénzes és nem készpénzes fizetés között. Az Mt.159.§ (5) bekezdése szerint a munkabért a munkáltató költségére a munkavállaló által megadott címre kell elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Ez értelemszerűen csupán készpénzes fizetésre vonatkozik. Általános szabály viszont az (Mt.80.§ (2)), hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben (pl. közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás) pedig a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait. Kollektív szerződés mind korábbi, mind pedig későbbi időpontot is megjelölhet, a felek ugyanakkor csak korábbi időpontban állapodhatnak meg.

    Teljesítménybér esetén havonta jár előleg, illetve garantált bér

    Amennyiben a felek a munkaszerződésben kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, az Mt.138.§(6) bekezdése alapján legalább az alapbér felét elérő garantált bért kell megállapítani. A munkabér védelmével összefüggésben azt is kimondja az Mt., hogy amennyiben a teljesítmény (eredmény) csupán több, mint egy hónap elteltével állapítható meg, abban az esetben az alapbér felének megfelelő összegű előleget ettől függetlenül havonta kell fizetni, az esetleges túlfizetés a munkabérből majd levonandó. Ez utóbbi szabálytól a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Az egyik kommentár álláspontja szerint kizárólag teljesítménybéres munkavállaló részére a teljes alapbért ki kell fizetni, mivel az előleg és a garantált bér összege ezt teszi ki. Más értelmezés szerint viszont az előlegnek a garantált bér összegét kell elérnie, de az alapbért nem. Ezt a kérdést nem fogjuk most megoldani.

    Munkaidőkeret/elszámolási időszak esetén NEM ingadozhat a bér

    Itt azt kell rögzíteni, hogy amennyiben a felek a munkaszerződésben részmunkaidőben nem állapodtak meg, abban az esetben a munkavállalónak a teljes bére minden esetben jár. Annak az ódiuma, ha a munkáltató kevesebb munkaidőt osztott be, a munkáltatóra hárul. Fontos azt is látni, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem ingadozhat a munkavállaló munkabére a beosztásától függően. Havibéres munkavállalónak ugyanis a beosztásától függetlenül a havi alapbére minden esetben jár. Órabéres munkavállaló esetén fő szabályként a felek megállapodása a döntő. Ennek hiányában a havi munkabért az általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján kell meghatározni. Amennyiben februárban például 20 munkanap volt, abban az esetben 20x8 óra alapján kell bért fizetni abban az esetben is, amennyiben a munkavállaló mondjuk csupán 120 órát dolgozott. A keret lejártakor a munkavállalóval természetesen el kell számolni. Ekkor fog az is kiderülni, hogy volt-e egyáltalán túlóránk.

    dr. Kéri Ádám
    ügyvéd
    KRS Ügyvédi Iroda
  • Follow hrportal_hu on Twitter

    „A béremeléssel nem lesz több kesztyű, kézfertőtlenítő”

    Fiatal szakorvosok, aneszteziológusok, belgyógyászok, neurológusok mennek külföldre dolgozni - mondta a HR Portálnak Tanay Marcell, az Euwork munkaközvetítő cég igazgatója. Hozzátette: sok ápoló, műtős vállal munkát a határon túl, épp belőlük van a legnagyobb hiány. Becslések szerint 4 ezer ápolói hely betöltetlen Magyarországon. Ezért az orvosok kénytelenek az ő munkájukat is elvégezni, amiből pedig nekik van elegük és sokan ezért mondanak fel. A most bejelentett egészségügyi bérfejlesztésnek így még nagyobb a jelentősége. Bár az orvosok és rezidensek azt állítják, a magyar bérek még ezzel is jelentősen alulmaradnak a Visegrádi Négyek orvosi bérátlagához képest, és a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók bérét alig emelnék meg. tovább..

    További cikkek
    Börtön járhat a nadrágba csúsztatott százezer forintért

    Hivatali vesztegetés bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az egyik megyei járási hivatal osztályvezetőjét, aki... Teljes cikk

    "Ha nincs Nagy-Britannia, nincs angol nyelv sem"

    Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével (Brexit) kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn... Teljes cikk

    Elrabolták az ausztrál cég dolgozóit

    Kiszabadultak vasárnap Nigériában az ausztrál cég alkalmazottai, akiket még szerdán raboltak el ismeretlenek - adta hírül a nigériai rendőrség. Teljes cikk

    Megszűnt az ammóniaszivárgás a Gyulahús Kft. üzemében

    Megszűnt az ammóniaszivárgás Gyulán, a Kétegyházi úti húsüzemben, ahová vasárnap reggel riasztották a tűzoltókat - közölte a... Teljes cikk

    "Fel kell emelnünk azokat, akiket a Fidesz út szélén hagyott"

    Az MSZP elnöke esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozását kezdeményezte a PES Women (Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete) és az MSZP... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Zűrös helyzetre számíthatnak az Angliában dolgozó uniós állampolgárok

    Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya a kezdetektől ambivalens volt. Ennek hátterében túlnyomórészt az ország...
    © Copyright HR Portal - 2003 - 2016