Milyen cafeteria juttatások jönnek divatba 2010-ben?

- Egyre több szakmai fórumon téma a cafeteria-elemek megadóztatása. A szolgáltatók igyekeznek meggyőzni ügyfeleiket arról, hogy a rendszer még így is jobban megéri, mint eltörölni ezt a kompenzációs formát. Hogyan látja, meggyőzhetőek a cégek? Ön szerint megszűnnek a béren kívüli juttatások, vagy lesznek, akik éppen most indítják el cafeteria rendszerüket?

- Szerencsére elég sok olyan céggel találkozom, amelyek nem a meggyőzésre hagyatkoznak. Nehéz is lenne a dolguk. Egyik fórumon azt hallják, hogy befellegzett a cafeteriának, a cafeteriában érdekelt külsősök állítják, hogy még a 95,5 százalékos adójú elemeket is megéri használni. Én azt javaslom, hogy mielőtt egy cégvezető nekilát a jövő évi juttatási rendszer tervezésének, számoljon. Gyűjtse össze a sarokpontokat, a lényeges információkat, és végezze el saját maga a "házi feladatát". Persze a számításokhoz elég kevés információ, hogy hány százalék az adó. Egy alapos, körültekintő tervezésből azonban jól látszik majd, hogy lesz, akinek hozzá sem kell nyúlnia a rendszeréhez, mások meg kell, hogy szüntessék a cafeteriát, míg lesz, akinél akár már holnap be kellene vezetni a béren kívüli juttatásokat.

- Ha egy munkáltató úgy dönt, jövőre is szeretne ilyen juttatást adni dolgozójának, milyen elemeket lesz érdemes választania?

- Én a közkedvelt elemeket javaslom, és a Változások, választások, vélemények című workshopon, november 5-én el is mesélem a közkedveltség mind a négy alapkritériumát. Ezzel aztán mindenki meg tudja határozni, hogy az ő cégénél milyen juttatásokat kell, hogy a kínálatba illesszen. Azzal biztosan nem mondanék sok újat, hogy például a kedvezményes adózású meleg étkezési utalvány, az adómentes internet ilyen közkedvelt juttatásfajta lesz, de a részletes elemzésből kiderül majd, hogy mi veszti el közkedveltségét 2010-re. Emellett mutatok majd 2-3 olyan juttatási elemet, melyek szépen "divatba jöhetnek."

- Mely szférában, területeken, ágazatokban valószínűsíthető, hogy biztosan megtartják a cafeteria-rendszert valamilyen formában?

- Semelyikben sem. Bár vannak trendek, eléggé ellentmondanék az első válaszomnak, ha az adott munkáltató sarokszámainak ismerete nélkül valószínűsíteném a cafeteria rendszer megtartását.

- Ön szerint hogyan rendeződik át a cafeteria szolgáltatók piaca jövőre? Hogyan jöhetnek ki jól ebből a helyzetből?

- A munkáltatókra több terhet ró majd ezeknek a béren kívüli juttatásoknak a kiadása. Több terhet ró anyagilag és több feladattal jár majd a juttatások adminisztrációja, hiszen az akár havi adófizetést is szervezni, intézni kell majd. A közkedvelt juttatási elemek szolgáltatói közül azok kerülnek ki győztesen, amelyek megkönnyítik a munkáltatók dolgát. Akár a költségek, akár az adminisztráció csökkentésével.

- Nem veszélyeztetik a piacot a biztosítási brókerek? Befektetési biztosítással ugyanis a munkáltatók elkerülhetik az adózást, a biztosítási díjat költségként le tudják írni, a dolgozónak pedig egyfajta munkaadói juttatást nyújtanak.

- Nagyon örülök a kérdésnek. Azok a biztosítással foglalkozó tanácsadók, akik felelősen járnak el, biztos nem okoznak kárt a munkáltatóknak, munkavállalóknak. A biztosítás megfelelő céllal használva jó eleme lehet egy béren kívüli juttatási rendszernek. Másrészről attól sem tartok, hogy például az üdülési csekknek ijesztő konkurense lenne egy kockázati biztosítás, hiszen egészen másfajta dolgozói igények kiszolgálására lesz alkalmas.
Veszélyt kizárólag abban látok, ha a munkáltató fél információk alapján hozza meg a döntését és így gyakran nagyobb teret nyerhet ez a juttatási elem, mint ahogyan a munkavállalók azt valóban fel tudnák használni. Pontosan megismerve a pénzügyi, adózási feltételeket (bár a munkáltató befizetései adómentesek, de az esetleges munkavállalói visszavásárlás biztos nem az) senkit nem fog csalódás érni.

- Az adóelkerülés másik módja a feketebér. Most is burjánzik, mi lesz ezután?

- Óóó! Nem hangzik túl jól így, adóelkerülésként emlegetni például az üdülési csekket, de tényleg néhányszor a bevezetés apropója, a feketebérek legalizálása. Én azt tapasztalom, hogy ahol már sikerrel működik a béren kívüli juttatási rendszer és meglesznek jövőre is a források, meglepő módon akkor is életben marad a cafeteria, ha a régebbi, eredeti cél a fehérítés volt. Jó látni, hogy egyre több olyan fejlődő magyar vállalkozás van, amelyek vezetőit, tulajdonosait rossz érzéssel tölti el az adó illegális megkerülése.

- Ön szerint milyen hatással lesz az öngondoskodás terjedésére a cafeteria megadóztatása? Így is kevesen gondolnak idősebb éveikre, nincsenek megtakarításaik, a cafeteriának pedig egyes elemei - egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár - ösztönzőleg hatottak az emberekre. Hogyan várja el az állam, hogy bárki is takarékoskodni tudjon, ha a megélhetését is alig tudja fedezni?

- Ugye a szakértők az adóterhek miatt az önkéntes pénztáraknál is visszaesést prognosztizálnak. Én a panaszkodás helyett november 5-én megmutatom, hogyan fogja tudni a munkáltató szinten tartani ezeket a juttatásokat is a jelenlegi költségkeret betartásával.

- A szakma abban reménykedik, hogy átmeneti lesz a cafeteria megadóztatása. Ön hisz ebben?

- Bízom benne, hogy egyszer csak érvényesül majd az a szándék, hogy egyszerűbb adórendszerben kelljen teljesíteni a munkáltatóknak, munkavállalóknak a kötelezettségeiket. Az biztos, hogy az előadásaimon nem reménykedéssel foglalkozunk, hanem ésszerű, egyszerű megoldásokkal. Az elmúlt hetekben a legvegyesebb érzésekkel azok távoztak ezekről az előadásokról, akiknél kiderült, hogy egyszerűbb lesz 2010-ben a juttatási rendszerük, mint az idén.

Fata László cafeteria szakértő a témában a Változások, Választások, Vélemények című workshopon tart előadást november 5-én. A rendezvényről itt tájékozódhat: www.hrportal.hu/workshop