Minimálbér vagy garantált bérminimum - melyiket kell adni?
Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel kell számolni, így a leggyakoribb kérdéseket, és az azokra adható válaszokat összefoglaljuk. Az összefoglaló anyagunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi állásfoglalását is bemutatjuk.
A törvény, illetve a kormányrendelet kimondja, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára minimálbérként garantált bérminimum jár. Amikor a válaszokat keressük a kérdésünkre (kinek is jár a garantált bérminimum), a szöveg értelmezéséből kell kiindulnunk. Első lépésben így azt kell megvizsgálni, hogy ilyen munkakörről van-e szó. Előírhat képzettségi szintet jogszabály (például a 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, az 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet, a 2005. évi CXXXIII.tv stb.), kollektív szerződés, a munkáltató szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is (munkaköri leírás). A képesítési követelményt pedig a következő lépésben be kell a szintje alapján azonosítanunk. A szint beazonosításánál leginkább az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ: 150/2012. (VII.6.) korm.r.) támaszkodunk. Amennyiben itt a szint középfokúnak van besorolva, abban az esetben azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét, előírt képesítéssel rendelkezik-e a munkavállaló. Bizonyos körben azonban az is elegendő, ha a munkavállaló szakiránynak megfelelő más szakképesítéssel vagy magasabb szintű szakirányú végzettséggel rendelkezik.
2. Értelmezési problémák a feltételek megvalósulását illetően
A jogalkotó egyre szűkíti azon munkakörök számát, melyek kizárólag szakképesítéssel tölthetőek be. Ennek egyik eredménye a hivatkozott 5/1997.(III.5.) Korm.r. kiürülése, mely jelenlegi állapotában túlnyomórészt csak az építési szektorra vonatkozik. A turizmus, idegenforgalom legtöbb munkaköre a 2015. évi változásoknak már áldozatul esett. A változások a 21/2010. (V.14.) Korm.r-et is utolérték, hiszen számos munkakörben már csak egy képesítéssel rendelkező munkavállaló jelenléte van megkövetelve. Ide tartozik a meleg és hidegétel készítése, illetve kiszolgálása is. Az egyértelmű tehát, hogy az a személy, aki a törvényi előírást megvalósítja, és rendelkezik az előírt, szakirányú végzettséggel, garantált bérminimumot fog kapni. Kollégáira azonban előírás már nem vonatkozik. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez azonban a középfokú szakképzettséget megköveteli (pl: pincéreket vesz csak fel), mindenkinek jár a garantált bérminimum, aki ezzel rendelkezik is. Egyéb esetben ugyanakkor a garantált bérminimum nem jár. A 21/2010. (V.14.) Korm.r. azt is lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy a munkavállaló ne a konkrétan előírt középfokú szakirányú végzettséggel, hanem más, de a szakiránynak megfelelő szakképesítéssel rendelkezzen. Az azonban nem egyértelmű, hogy mit tekinthetünk azonos szakirányú szakképesítésnek. Az Mfv.II.10.311/2010. sz. Legfelsőbb Bírósági döntés szerint ez abban az esetben állapítható meg, ha az egyik képesítésnek a másik része. Mögöttes jogi indoklást azonban az ítélet nem tartamaz, mint ahogyan állásfoglalással sem találkozni a kérdésben.
3. A felügyelet szerint már az alsó-középfokú képesítés (31. szinttől) is megfelelő
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) meghatározza, hogy mely szakképesítés(ráépülés), milyen szintnek felel meg. Az OKJ magyarázata szerint a 34. szint (illette felette) középfokú szakképesítésnek minősül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, és jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium keretei közé integrálódott felügyelet ugyanakkor legutóbbi állásfoglalásában (NGM/646-1/2017.) azt az álláspontot képviseli, hogy már a 31. szint is garantált bérminimumra jogosít (lsd. személy és vagyonőr: 32. szint). S habár az állásfoglalás nem jogszabály és a jogszabályi alapja sem egyértelmű, érdemes ezt a minimális díjazás mértékének megállapításánál figyelembe venni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés keretében ezt fogják számon kérni.
4 . Lehet számítani munkaügyi ellenőrzésekre
Tekintettel arra, hogy a munkára rakódó közterhek csökkentek, így a kormányzat elvárja, hogy a munkáltatók a garantált bérminimum terheit megfelelően viseljék. A minisztériumtól arra is “ígéret érkezett”, hogy a trükközéseket is vizsgálni fogják. Ennek értelmében vizsgálat alá eshetnek a rejtélyes munkakörváltozások, illetve a napi munkaidő hirtelen lecsökkenése. Azt, hogy ez az ígéret ténylegesen meg fog-e valósulni (illetve megvalósítható-e), az év vége felé fogjuk megtudni.
A szerző a KRS Ügyvédi Iroda jogásza, oldalunk állandó szakértője
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk
Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk
- Spanyolországban a minimálbér emeléséről döntött a kormány 2 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 2 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 2 hónapja
- Ennyivel emelkedik szomszédunkban a minimálbér 2 hónapja
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 3 hónapja
- Sávos szja-t szorgalmaz az MSZP 3 hónapja
- Érkeznek az első emelt fizetések - hol tartanak a legkisebb magyar bérek uniós viszonylatban? 3 hónapja
- MSZP: növelni kell az "alapjövedelem-szintű" támogatásokat 3 hónapja
- Jelentősen nőttek decembertől a legkisebb bérek 3 hónapja
- A garantált megélhetési minimum bevezetését javasolja az MSZP 4 hónapja
- Ez volt a HR 2023-ban: Minden jó, ha jó a vége? Vagy sok hűhó semmiért? 4 hónapja