Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 hónapja

Most akkor mennyi a minimálbér-javaslat? És kik állnak ki mellette?

Közös bérstratégiát fogadott el az öt hazai szakszervezeti konföderáció, ám a napokban két nagy szövetség váratlanul kihátrált a javaslat mögül és még a megszellőztetett kormányzati minimálbér-emelési javaslatánál is alacsonyabb igényekkel állt elő. Legalábbis ez derült ki a napi.hu cikkéből, a Munkástanácsok azonban cáfol.

Közös előterjesztésről állapodott meg az idén esedékes háromoldalú bértárgyalásokra az öt vezető munkavállalói érdekképviselet - nevezetesen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga, a Munkástanácsok, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).

A javaslatban több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követelést terveztek. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).

Ám a Magyar Idők október 25-i számának jelentése szerint a Liga Szakszervezetek és Munkástanácsok Országos Szövetsége - az összes szakszervezet nevében - közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ez már csak azért is meglepő, mivel néhány nappal korábban egy, ugyancsak a Magyar Idők által kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett, amelyre vonatkozóan iparági számításokat is közreadott.

Kordás László a MASZSZ elnöke elmondása szerint maga is csak a kormánypárti lapból értesült, hogy a Liga és a Munkástanácsok váratlanul felülírták a közös programot, amely szerinte „túlbuzgóságból” történt. Úgy látja, példátlan, hogy egyes szakszervezetek még a tárgyalások kezdete előtt lejjebb szállítják korábbi követeléseiket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a másik három konföderáció továbbra is kitart a két számjegyű emelés és a létminimumhoz való minimálbér-felzárkóztatás koncepciója mellett.

A Munkástanácsok és a Liga azonban cáfol: nem léptek vissza az öt szakszervezet közösen kialakított bérkövetelésétől. Minderről Kordás Lászlót még azt megelőzően biztosították, hogy ő - ahogy a Munkástanácsok közleménye fogalmaz - megpróbálta volna lejáratni a két konföderációt azt sugalmazva, hogy sunyi módon „kifaroltak” a közös álláspont mögül, amelynek létrejöttét egyébként ők kezdeményezték.

A sajtóban félreérthető módon jelent meg a szakszervezetek közös bérkövetelésének mértéke, azaz a tárgyalások kezdetén a Munkástanácsok által akkor még egyedüliként megfogalmazott bruttó 8-13%-os igény (ami a minimálbér nettó 10%-os, illetve a szakmunkás bérminimum 15%-os emelkedését jelentette volna). A félreértés Kordás László számára abból is eredhetett, hogy a kormány által a tárgyalófelek rendelkezésére bocsátott számsorban szerepelt az a számadat, amit a kormány a Munkástanácsok még a VKF tavaszi ülésén egyedüliként előterjesztett bérigénye alapján számolt ki.

Kordás László korrektnek tűnő módon, telefonon érdeklődött a Munkástanácsok elnökénél, hogy a Munkástanácsok valóban visszalépett-e a közös követeléstől. Palkovics Imre biztosította arról, hogy nem, és ugyanígy nyilatkozott Mészáros Melinda is a Liga nevében.

Ezek után döbbenetes és érthetetlen, hogy Kordás miért nyilatkozik úgy, mint aki nincs tisztában a tényekkel, azaz, hogy sem a Liga, sem a Munkástanácsok nem lépett vissza a közösen megfogalmazott minimálbér és szakmunkás bérminimum követelésektől, és nem adta fel a szakszervezetek minimálbérrel kapcsolatos azon alapelvét, hogy a legkisebb munkabér nettó tartalma minél előbb érje el a létminimum összegét - áll a közleményben.

napi.hu, Munkástanácsok, Magyar Idők
Follow hrportal_hu on Twitter

Munkaidő után emailt sem kell már olvasni Franciaországban

A francia kormány az elmúlt években átfogó munkaerő-piaci reformokat vezetett be, melyeknek egyik, kivételesen a munkavállalók számára kedvező eleme 2017. január 1. napjával lépett hatályba. A reformok lényege egyebekben a munkaerőpiac liberalizálása volt, mely általában mindenhol a munkaerő napi és heti terhelhetőségének a növelését, a munkáért járó díjazás csökkentését, illetve a felmondással szembeni védelem visszavételét jelenti.tovább..

További cikkek
Nem akarnak szabad munkaerő-áramlást, így Nagy-Britannia kilép az egységes európai piacról

Nagy-Britannia átfogó és bátor szabadkereskedelmi egyezményre törekszik, de nincs szándékában az egységes piac részének maradni, mondta el Theresa... Teljes cikk

A munkavállalói készségek miatt aggódnak a vezérigazgatók

A vállalatok vezérigazgatói számos aggodalomra okot adó fejleményt látnak idén, a gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban azonban... Teljes cikk

Havi 560 eurót kapnak munkanélküliek a finn alapjövedelem-kísérletben

Elindult Finnországban az a kísérlet, amelyben 2000 munkanélküli, akit véletlenszerűen választanak ki, két évig havi 560 euró feltétel nélküli... Teljes cikk

Különleges státusza lehet a londoni Citynek?

Specifikus különtárgyalásokra lesz szükség London pénzügyi központjával Nagy-Britannia kilépési folyamata során, a pénzügyi stabilitás... Teljes cikk

Rekordokat dönt a turizmus, már csak a benne dolgozókat kellene itthon tartani

Az első tíz hónap turisztikai adatai alapján 2016-ban is rekordévet zárhatott a turizmus - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

8 százalékos minimálbér-emelés?

Közös bérajánlást fogalmaznak meg a szakszervezetek a szerdán folytatódó jövő évi bértárgyalásokra. A minimálbért 8, a...