Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 8 éve

Motiváció: legyen tulajdonos a cégben, ahol dolgozik

Számos béren kívüli juttatási forma áll rendelkezésre a dolgozó motiválttá, lojálissá és érdekeltté tételéhez. Azonban a sok közül a leghatékonyabbnak, legalábbis motivációs szempontból az tűnhet, amikor a munkavállaló maga is tulajdonos lesz a cégben, hiszen a sajátjáról mindenki másként gondolkodik, más a dolog a sajátomért dolgozni, ha kis részben is. Eddig is lehetett részvényes a munkavállaló, de egy 2015-ös változtatás következtében most már akár program keretében, széles körben is résztulajdonossá teheti a dolgozóit a munkáltató, ráadásul a feltételeket, hogy ez mit jelent a vállalat szabhatja meg.

A törvényi változás, mely a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) elindítását lehetővé teszi 2015 novemberében lépett életbe, mivel feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállalók közös társaságot hozzanak létre a vállalati részvények megvásárlásához, valamint ennek a társaságnak a szabályait lefektessék idő kell, így ezek a programok fokozatosan indulhatnak be azoknál a cégeknél, amelyek megfelelnek az „alapítás” feltételeinek, vagyis zrt.-kről van szó (vagy legalább az anyavállalatnak zrt-nek kell lennie). A részvényeket ebben az esetben a közösen létrehozott szervezet vásárolja meg, a munkavállalók közvetett tulajdonosok lesznek, sorolja a részleteket a HR Portalnak Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

A Magyar Telekom az első a magyar piacon, aki bevezeti ezt a juttatási programot, egyéb ösztönző rendszerén felül. A részvények vásárlása jelenleg is zajlik, a dolgozók értékpapírszámláira 2017 tavaszán kerülhetnek a részvények, közölte a HR Portal kérdésére a Magyar Telekom Kommunikációs igazgatósága. (A legutóbbi adatok szerint, amelyeket a cég Befektetői kapcsolatok területe folyamatosan publikál, 981.767 darab saját részvénnyel rendelkezik.)

A cég azt is közölte, hogy a részvételi arány alapján rendkívül népszerű a program, a jogosultak 92 százaléka részt kíván venni benne. A vállalat célja ezzel a tulajdonosi szemlélet kialakítása a dolgozókban, és ezzel együtt a munkaerő elégedettségének, lojalitásának növelése, a munkaerő megtartása is. Elvileg minden munkavállaló részesülhet a juttatásból, azonban néhány feltételnek azért meg kell felelniük, írta a cég.

A Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország minden munkavállalója részesülhet a juttatásból, ha
a) 2016. május 2-án munkaviszonyban állnak;
b) legalább 1 ledolgozott munkanappal rendelkeznek 2016. január 1. és 2016. május 2. között;
c) próbaidejük lejárt;
d) nem a felmentési idejüket töltik;
e) nincsenek rendelkezési állományban;
f) nem gyakornokok.

További feltételek ahhoz, hogy a részvényekhez valóban hozzájuthassanak:

  • pozitív nyilatkozat (elektronikus formában) a részvételi szándékról;
  • pénzügyi sikerparaméter teljesülése;
  • megszakítatlan munkaviszony 2017.02.28-ig;-
  • saját névre szóló értékpapírszámla nyitása, és adatainak megadása 2017.02.28-ig.


Nem mellékes, hogy a résztulajdonosi programnak a juttatási feltételei rugalmasabbak a részvényprogramokénál, ráadásul adóelőnyei is vannak. A résztulajdonosi programon keresztül szerzett jövedelmet nem a szokásos munkabért terhelő adók, hanem a lényegesen kedvezőbb, tőkejövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség terheli. Nem csupán részvényszerzéskor nem keletkezik adókötelezettség, hanem még az árfolyamnyereség is tőkejövedelemként, a 15%-os adókulcs mellett realizálható, jegyezte meg Csővári István. A cégek számára, ahogy korábban is jeleztük, akár azért is lehet előnyös, mert a társaságok saját igényeikre szabva hozhatják létre a résztulajdonosi programot bonyolító szervezetet. A Telekom válasza értelmében azonban az így szerzett értékpapírok tulajdonosainak ugyanolyan jogai lesznek mint minden más részvénytulajdonosnak, miután amikor megkapták az értékpapírt.

Egy korábbi, szintén kedvelt formája a munkavállalói részvényprogramoknak a dolgozói részvény, amelyről a következő előnyöket és hátrányokat sorolta fel a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere:


  • legnagyobb előnye, hogy a dolgozói részvény ingyenes, vagy piaci érték alatti megszerzése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget
  • csak osztalékjövedelem juttatására alkalmas – arra nem, hogy a cégtulajdonosok nem osztalékként, hanem egy befektető részére történő cégértékesítés útján árfolyamnyereségként kívánják a befektetésüket realizálni, mivel a dolgozói részvény csak dolgozónak adható el (külső befektetőnek nem), ha pedig a cégértékesítést megelőzően a cég bevonná a dolgozói részvényt és előre kifizetné a várt „árfolyamnyereséget”, úgy ez munkabérként lenne adóköteles, nem tőkejövedelemként
  • hátránya, hogy csak részvénytársaságoknál alkalmazható – kft-t emiatt át kell először zrt-vé alakítani


A dolgozói részvény formájába csomagolt részvényjuttatási programok elterjedését a régi társasági törvény számos merev szabálya akadályozta. Az új Ptk. ebben a tekintetben is előrelépést jelentett. Így például most már nem csak időbeli, hanem mértékbeli osztalékelsőbbség is kapcsolható a dolgozói részvényhez, ami által gyakorlatilag a dolgozói részvény-kibocsátásnak az alaptőke 15%-ában való limitálása is áttörhető.

A fentieken túl létezik még a dolgozó közvetlen részesedésszerzésének és az opciónak a lehetősége. Előbbi viszonylag egyszerűen kivitelezhető, a pénzügyi motiváción túlmenően a munkavállaló beleszólást is kap a társaság működésébe, ami nem minden cégnél kívánatos - speciális részvényosztályok vagy üzletrészek kibocsátásával azonban most már lehetőség van arra, hogy a munkavállalók úgy kapjanak részesedést a társaságban, hogy közben a társaság működésébe való beleszólásuk korlátozható vagy gyakorlatilag kizárt legyen, említette Csővári István.

Ugyanakkor kedvezőtlenek a részesedésszerzés adózási szabályai is: a részesedés piaci értékének a munkavállaló által meg nem fizetett része ugyanolyan adózási teherrel adóköteles, mintha a munkavállaló munkabért kapna. Mindez általában nem teszi vonzóvá ezt a javadalmazási formát. Lehetnek azonban olyan szituációk, amikor ez is működőképes – leginkább induló cégeknél, vagy ha egyébként alacsony a cég saját tőkéje, vagy a cég esetleg ténylegesen megfizetteti a dolgozókkal a részesedés-juttatás piaci értékét és csak a később keletkező nyereség alacsony adóteherrel (15%) járó kifizetését (osztalékként) kívánja biztosítani az alkalmazottaknak.

A fentebb említett opciós struktúra, a munkavállalói programok másik formája, ahol a munkavállaló jogot kap arra, hogy egy meghatározott esemény vagy időpont bekövetkeztekor kedvezményes áron megvásárolja az őt alkalmazó társaság részvényét, üzletrészét. Ezen megoldással elkerülhető, hogy az opció lehívásáig a munkavállaló beleszólhasson a társaság irányításába, miközben mégis érdekeltté teszi a dolgozót a társaság cégértékének növelésében.

Az új Ptk. a vételi jogra (opcióra) vonatkozó szabályok merevségén is változtatott és, többek között, megszüntette az opció időtartamának 5 évben való korlátozását. Az adózást illetően azonban ugyanaz a probléma merül fel, mint a közvetlen részesedés-szerzéskor: az opció lehívásakor és a részesedés megszerzésekor munkabérként kell leadózni a piaci érték és a vételár közötti különbözetet – ráadásul még abban az esetben is, ha a vételár mértéke elérte a részesedésnek az opció alapításakori piaci értékét, ilyen esetben tehát az opció alapítása és gyakorlása közötti cégérték-növekedés is munkabérként adóköteles, jóllehet természetében inkább a tőkejövedelem jellegzetességét mutatja ez az értéktöbblet, ismertette a részleteket az ügyvéd.

Időközben az MKB is közölte, hogy elindítja munkavállalói résztulajdonosi programját. 2016. július 14-én megalakult MRP szervezet, amelynek működését törvény szabályozza, részvényátruházás révén jutott 15 százalékos tulajdonrészhez a bankban. Tulajdonosi jogait kizárólag a tagok érdekeit szem előtt tartva gyakorolhatja, tagjai pedig a bank munkavállalói lehetnek. A szervezetet a munkavállalók teljesítményének ösztönzésére, a tulajdonosi szemlélet erősítése érdekében hozták létre.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk

Kitüntetett autóbusz-vezetők: 9 ezerszer kerülték meg a Földet baleset nélkül

Közel 460 munkavállaló teljesítményét jutalmazta idén a Volánbusz kitüntetéssel, illetve elismeréssel – közülük mintegy 300 autóbusz-vezető... Teljes cikk

TÉR típushibák, avagy mit ne kövessünk el

Jártamban-keltemben a minap, megkérdezték tőlem, hogy tudnék-e valami jótanáccsal szolgálni egy bevezetés előtt álló, egészen friss... Teljes cikk