Török: Számos intézkedéssel hátráltatják a foglalkoztatási helyzet javítását

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint nem látni jelentős elmozdulást az utóbbi két évben a munkaerő-piaci helyzetben. Kifejtette, hogy a kormány első évének végén a foglalkoztatottak száma nem nagyon változott, majd a második évben valamelyest emelkedett, s így ma 60-70 ezerrel több ember dolgozik mint két évvel ezelőtt. "Ez nem olyan jelentős eredmény" - mondta Török Zoltán, hangsúlyozva, hogy a munkanélküliségi ráta nem változott, sőt nagyon kis mértékben emelkedett is. E két tendenciából az következik, hogy az aktivitási ráta emelkedett 55 százalék körüli szintről 66 százalékra két év alatt, és valamelyest emelkedett a foglalkoztatási ráta is - fűzte hozzá Török Zoltán.

A szakértő szerint a kormány foglalkoztatáspolitikai szempontból "átaludta" az első évét, a második évben kezdett neki a reformoknak, amelyekkel az a cél, hogy minél több embert rábírjon a munkára.

Török Zoltán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az 5 munkavállalónál többet alkalmazó cégeknél stagnált a foglalkoztatás, miközben a közszférában - a közmunkának köszönhetően - emelkedett a foglalkoztatottak száma. Hozzátette: a kormány hagyta kifutni az előző kabinet által indított közmunkaprogramokat, így az első év letelte után csökkent a közmunkások száma, és körülbelül mostanra érte el a 2010 tavaszi szintet a közszférában foglalkoztatottak szintje.

A vezető elemző ugyanakkor kiemelte: a külső gazdasági környezet sem volt kedvező, főként az utóbbi egy évben.

A munkaügyi szabályozásról Török Zoltán elmondta: az új szabályok a korábbinál sokkal rugalmasabb munkaerőpiac irányába mutatnak, könnyebb elbocsátani, a vállalkozások sokkal kisebb költséggel tudják csökkenteni a létszámot. A munkajogi változásokkal a munkaadók nyernek, a munkavállalók kárára - vélekedett a Raiffeisen elemzője.

Hozzátette: a munkahelyteremtés alapvetően a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) feladata lenne, mert az egy-két nagy beruházás bár felszív valamennyi munkaerőt, de ez nagyon nagy változást nem tud hozni. Így a hazai kkv-szektortól lehetne munkahelyteremtést várni, de ez Török Zoltán szerint leginkább azért nem történt meg, mert a vállalkozói környezet nem túlzottan kedvező, például nehéz a hitelhez jutás.

Összességében legalább nem romlott, hanem stagnált, minimális mértékben javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon az utóbbi két évben, az pedig nagyon hosszú időbe telik, míg látványosabb változások lesznek - vélekedett Török Zoltán. Hozzátette, hogy a kormánynak formálisan kiemelt célja a foglalkoztatási helyzet javítása, számos intézkedéssel közvetetten mégis hátráltatja ezt.

Adler: A gazdaság fellendítése nélkül nem javul a munkaerő-piaci helyzet

Adler Judit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője az MTI-nek elmondta: nem volt megalapozott, és nem kapcsolódtak háttérszámítások a kormány "tíz év alatt egymillió új munkahely" ígéretéhez. A szakértő hangsúlyozta, hogy Magyarországon alacsony a foglalkoztatási szint, és ez ellen valóban tenni kell, a kormány intézkedései azonban éppen ezzel a céllal ellentétesen hatottak.

Kifejtette, hogy a szociális ellátórendszerek - például nyugdíjrendszer - szigorítása a munkaerőpiac kínálati oldalát bővítették, azonban az így létrejövő munkaerő jellemzően nem felel meg a kereslet elvárásainak, és inkább az inaktívak számát növeli. Adler Judit felhívta a figyelmet arra, hogy a túlkínálat mellett a túlkereslet is jelen van a munkaerőpiacon, de a cégek inkább magasan kvalifikált munkaerőt keresnek, például jól képzett szakmunkásokat, technikusokat, mérnököket.

A munkanélküli segély maximális folyósítási idejének három hónapra történő csökkentése ugyancsak a munkaerő-kínálatot növelte, míg a munkanélküliek számát csökkentette. A GKI kutatásvezetője szerint a keresleti oldalt bővíteni, vagyis több munkahelyet teremteni magasabb gazdasági növekedés mellett lehetne.

A vállalkozások helyzete Adler Judit szerint nem javult az utóbbi két évben, mivel például nagy tehernövekedést jelent számukra a minimálbér jelentős emelése, valamint az elvárt béremelés teljesítése. Utóbbiak ráadásul a szürke- és feketezónába "nyomják" a foglalkoztatást. A szakértő hozzátette, hogy a válság miatt továbbra is óvatosak a cégek a létszámfelvétellel; a kölcsönzött munkaerő számának növekedése is azt támasztja alá, hogy a cégek nem akarják elkötelezni magukat. A feldolgozóiparban például immár tíz százalék körüli a kölcsönzöttek aránya.

A júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve sem segíti a foglalkoztatás növekedését - mondta Adler Judit, hangsúlyozva, hogy elsősorban a gazdaság bővülése és a beruházások fellendülése segíthetné azt, hogy több álláshely jöjjön létre. Hozzátette: utóbbiak kapcsán ugyanakkor Magyarország eléggé rosszul áll, és amíg ebben nincs változás, nem várható jelentős javulás a munkaerőpiacon.

A közmunka kapcsán Adler Judit úgy vélekedett: Magyarországon, ahol a munkaerő-állomány egy része nem túl jó adottságú, vagy nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, szükség van közmunkára, ráadásul tennivaló is sok van, ez a fajta munka ugyanakkor csak szolidan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.