Munkaidő - a törvényes és a tényleges

Munkaidő – a törvényes és a tényleges 2004. március 14. " class="kapcsszoveg">Cseke Hajnalka Hivatalosan egyetlen ágazatban sem sértik meg nálunk az uniós munkaidő-limitet. Egyes érdekvédelmi szervezetek azonban hamisított nyilvántartásokról beszélnek. hirdetés Munka utáni csomagvizsgálat 1960-ban. Brüsszel is ellenőrizni fog? Munkavállalóik érdekeinek védelme is szerepelt az indokok között, amikor az egyik budapesti telephelyű multinacionális cégnél három évvel ezelőtt blokkolóórát helyeztek üzembe. Arra hivatkoztak, hogy szigorúan betartják a törvényes munkaidőt, hat után például senki nem maradhat az épületben. "Kollégáimmal rendszeresen este 7-8-ig dolgozunk, de ez idáig még senki nem szólt, hogy menjünk haza, mert túlzásba visszük"- meséli a vállalat egyik alkalmazottja. A plusz órákért - mint megjegyezte - nem kapnak külön díjazást, természetesnek tekintik, hogy addig tart a munkaidő, ameddig a feladatok megkövetelik.A Figyelővel több kórházi orvos is azt közölte: havonta átlagosan két hétvégén ügyelnek, majd folyamatosan, hétfőn reggel kezdődik számukra az új munkahét. Egy fővárosi bírónő arról számolt be, hogy saját maga osztja be az idejét, ám ha csupán napi nyolc órát foglalkozna a periratokkal, azok feltornyosulnának a szekrényében, s nem tudna ítéleteket hozni. Hétköznap éjszakába nyúlóan, s hétvégéken is tanulmányozza az aktákat. A példákban említettek valamennyien heti 46-50 órát dolgoznak.ÖnkizsákmányolásFebruár elején született meg az Európai Parlament munkaidős irányelve, amelynek értelmében az uniós munkavállalók túlórákkal együtt sem dolgozhatnak hetente 48 óránál többet. A döntésnek azonban úgyszólván semmilyen magyarországi munkajogi hatása sincs, mert a statisztikákban nincs nyoma annak, hogy bizonyos ágazatokban meghaladnák a törvényes maximumot a tényleges teljesítések.A munka törvénykönyve (Mt) hatályosan a 40 órás munkahetet deklarálja, ettől el lehet térni, s 12 órára emelkedhet a napi munkaidő. (Ennél hosszabb csak a készenléti munkaköröknél lehet, illetve akkor, ha a munkavállaló a tulajdonosnak vagy a munkaadónak a hozzátartozója, s így állapodtak meg.) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérési adatai szerint csak bizonyos ágazatokban közelítik meg a 48 órát. E szerint egy férfi 2002-ben átlagosan 40,8 órát dolgozott, míg egy nő 37 órát. A munkaórák mennyisége attól függően is differenciálódik, hogy alkalmazottakról, szövetkezeti tagokról, vagy egyéni vállalkozókról van-e szó. A heti munkaidő átlaghossza az önfoglalkoztatóknál majdnem 5 órával több, mint az alkalmazásban állóknál. Az egyéni vállalkozók és kis létszámú bt.-k ügyvezetői esetében belenyúlik a magánéletbe a munkaidő, a nap nagy részét vállalkozásaik vitelére fordítják. Az alkalmazottak heti szokásos munkaidő-átlaga férfiaknál 41,8 óra, nőknél 39,2 óra. Szövetkezeti tagok esetében férfiaknál 42, nőknél 41 óra, míg az önfoglalkoztatók teljesítménye férfiak esetében 47,6 óra, a nőké 43 munkaóra.Ha az egyes ágazatokat nézzük: a leghosszabb ideig a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az egészségügyben dolgoznak a munkavállalók, a legkevesebbet az oktatásban. "A munkaerő-felmérések szerint 1992 és 2002 között - férfiak és nők esetében is - a heti átlagosan teljesített munkaidő 1-2 órával nőtt" - emelte ki a KSH szakértője. Ez minden gazdasági ágra igaz, különbség csak a növekedés mértékében fedezhető fel.A kivételezés vége Az európai parlamenti munkaidős irányelv, a 48 órás maximum a számot tekintve nem tartalmaz újdonságot az eredeti, 1993-as EU-direktívához képest, ám az utóbbi életbe lépésekor Nagy-Britannia kiharcolta, hogy a munkaadóik és a munkavállalóik eseti alapon felmentést kérhessenek a szabály alkalmazása alól. A kivétel azonban általánossá vált, olyannyira, hogy a szigetországi vállalatok tömegével íratták alá alkalmazottaikkal: hozzájárulnak ahhoz, hogy heti 48 óránál több legyen a munkaidejük. A brit szakszervezeteket tömörítő szövetség, a Trade Union Congress (TUC) felmérése alapján a szigetország munkavállalóinak 33 százaléka írt alá beleegyező nyilatkozatot, az érdekvédelmi szervezet szerint azonban cseppet sem jószántából, hanem azért, mert azt alkalmazási feltételül szabták számukra. Az Eurostat kimutatta: a britek 16 százaléka dolgozik 48 óránál többet, minden hatodik ottani munkavállaló átlagosan heti 60 órát, ami egy főre lebontva évi 5 ezer font értékű kifizetetlen túlórának felel meg. Gazdasági elemzők szerint a fent említett derogáció, az úgynevezett Rule Britannia révén növekedett a szigetország versenyképessége, e lehetőség 28 milliárd fontos többletet hozott a nagy-britanniai cégek számára. Éppen ezt a versenyelőnyt tartották egyébként méltánytalannak az unió más tagállamai, s lobbiztak (sikerrel) azért, hogy a Rule Britanniát eltöröljék.  A foglalkoztatottak egyre kisebb arányban, illetve egyre rövidebb időre maradnak távol a munkától. Ma már nem jellemző az, ami a nyolcvanas években még gyakran előfordult, hogy szőlőtermelő vagy mezőgazdasági vidékekre települt ipari munkahelyeken a szüreti vagy betakarítási munkák idején tömegesen mentek betegállományba az emberek. Munkaerő-piaci szakértők szerint a munkaadók elvárása, és a karrierépítés mint motiváció is sokakat visszatart attól, hogy hetekre szabadságot vegyenek ki.Az elfoglaltságot, csakúgy, mint az Egyesült Államokban, Magyarországon is kezdik a fontosság mércéjének tekinteni. Minél magasabb pozícióban dolgozik valaki, annál több a ténylegesen ledolgozott munkaóráinak a száma. A "még arra sincs időm, hogy a fizetésem elköltsem" típusú kijelentés valójában a munkaerő-piaci elismertség egyértelmű jele. A szellemi foglalkozású, vezető beosztásban dolgozó munkavállalók nem számolgatják, naponta 10-12 vagy 14 órát dolgoznak, mert természetesnek tekintik, hogy az átlagost meghaladó teljesítményért jár az átlagost meghaladó fizetés. A vendéglátásban, a kereskedelemben és egészségügyben dolgozók kevésbé tolerálják, hogy a nem szokásos 5+2 üzemmód (5 munkanap, egy pihenőnap, egy munkaszüneti nap) miatt folyamatosan és rendszeresen az átlagos heti 40 óránál többet kényszerülnek dolgozni. A többletért azonban - a költségtakarékosság jegyében - többnyire nem fizetnek a munkaadók, sőt a pihenőidőt sem mindig adják ki.A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez (KASZ) befutó panaszok arról szólnak, hogy nem is lehet korrekten nyomon követni, hol mennyit dolgoznak az alkalmazottak, mert sok helyütt meghamisítják a nyilvántartásokat, vagy kettős jelenléti ívet vezetnek. "A közelmúltban a KASZ által végzett reprezentatív felmérés szerint a hétvégén is nyitva tartó üzletek alkalmazottainak túlnyomó többsége rendszeresen 6-12 órával többet dolgozik a törvényes munkaidőnél"- nyilatkozta a Figyelőnek Mátraházi István, a KASZ alelnöke.Tavaly novemberben 20 volt a munkanapok száma, a vasárnap is nyitva tartó üzletekben azonban 23-25 napot dolgoztak az alkalmazottak. A szakszervezet által készített felmérések megállapítják: a "barátságból" ledolgozott többletmunkaórák 90 százalékát nem fizetik ki, ám csak kevesen fordulnak emiatt bírósághoz. Akkor kérnek jogi védelmet, ha már megszűnt az adott munkaviszonyuk, ám akkor csaknem 100 százalékban sikerre is viszik ügyüket. ÉrdekellentétA törvényes munkaidő burkolt túllépéséről a nyilvánosság előtt alig esik szó, annál több arról, hogy mikorra teljesül az MSZP választási ígérete, a 38 órás munkahét bevezetése. Csizmár Gábor, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára lapunknak nyilatkozva eloszlatott egy félreértést: "Az eredeti kormányígéret nem arra vonatkozott, hogy 2006-ig törvénybe iktatják a 38 órás munkahetet, hanem arra, hogy a kormány megállapodik a munkavállalói és a munkaadói oldallal a munkaidőalap csökkentéséről."Konszenzus függvénye tehát, hogy mikortól és mennyivel lehet kevesebb a munkaidő. A szaktárca mindenesetre szorgalmazza, hogy a most megalakuló ágazati párbeszéd bizottságban minél előbb tűzzék napirendre a kérdést. A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége viszont úgy véli, nincs gazdasági realitása a munkaidő csökkentésének. "Egyelőre nem a 38 órás munkahét bevezetése a társadalom elsődleges problémája, ám ha azt akarjuk, hogy tovább csökkenjen az ország versenyképessége, akkor törvénybe lehet iktatni" - figyelmeztet Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.