Munkanélküliség és válás - kéz a kézben?

Alexandra Killewald harvardi szociológus professzor kutatása szerint nem elsősorban az anyagi terhek vagy akár a nő jelentősebb anyagi önállósága, hanem a férj munkanélkülisége áll a válások hátterében. A kutató több mint négy évtized adatait vizsgálta meg, amelyből az derült ki, hogy azoknak a férfiaknak, akik nem állnak alkalmazásban teljes állásban, 3,3 százaléka esélyes, hogy még abban az évben elválik. Míg a teljes munkaidőben foglalkoztatott házas férfiak 2,5 százalékának van ugyanerre esélye. Vagyis harmadával több házasság bomlik fel az állástalanság miatt.

Már nem válóok a házimunka

A szociológus 6300 házaspár adatait vizsgálta, 46 éves időtartamban. A nagy váltás 1975-ben következett be, korábban akkor váltak el nagyobb eséllyel a párok, ha egyenlően osztották meg a pár tagjai a házimunkát, ilyenkor a férj veszélyben érezhette a háztartásban betöltött hagyományos szerepét, írja a Bloomberg.

De 1975 óta a házimunka elosztása már nem ad okot kenyértörésre, a férj felé azonban még mindig elvárás, hogy ő legyen az elsődleges kenyérkereső a családban. Amennyiben ezt állás hiányában nem tudja teljesíteni, az jó eséllyel váláshoz vezet. A statisztikai eredmények szerint legalábbis magasabb a korreláció a munkanélküliség és a válás közt, mint a válás és egyéb okok közt, mint az anyagiak vagy a nők anyagi függetlensége. Bár nem lehet pontosan tudni, hogy ilyenkor ki kezdeményezi a válást, korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy az esetek kétharmadában a nők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014-es elemzésében is azt a megállapítást tette, hogy a munkanélküliség a házasságok stabilitását elsősorban veszélyeztető tényező, írta a Világgazdaság. És ez függetlenül attól, hogy a férj vagy a feleség az állástalan. Ahol a pár mindkét tagja munkanélküli, ott a válások gyakorisága több mint négyszerese az országos átlagnak.

A munkanélküliség kapcsolatban betöltött szerepre is kihat

Egy párkapcsolatban egyszerre van jelen a párt alkotók függése és önállósága is egymáshoz képest, személyiségtől és kapcsolattól függően különböző mértékben. Ugyanakkor a munka elvesztése általában egyszerre csapás a személy önértékelésére, és a kapcsolatban betöltött (társadalmilag elvárt) szerepére is. „A munkáját vesztett fél (legyen alacsony vagy magas önértékelésű) ezt a helyzetet - jelesül, hogy munkanélküli lesz - saját kudarcaként is megélheti, ami nyilván nem tesz jót az önértékelésnek, és egyenes következményként a kapcsolaton belüli dominanciának, még ha átmeneti időszakról is van szó. Talajt veszt, elbizonytalanodik (még ha csoportos leépítést is él meg valaki), elgondolkodik, hogy mennyire is volt fontos a munkáltatójának, egy sor dolgot vesz górcső alá, miközben kimondatlanul is szégyelli magát párja előtt azért, mert "a főnökének nem kellett, jött egy fiatalabb vagy olcsóbb szakember helyette". Tapasztalatom alapján, amikor egy pár hozzánk fordul, mert valamit rendbe szeretnének tenni a kapcsolatukban, és kiderül az állás elvesztésének ténye, a férfiak sokszor ezt sokáig el sem mondják a párjuknak. Arra hivatkoznak, hogy nem illik össze azzal a képpel, ami a párjukban él róluk.” - mondta a HR Potalnak Gönczi Dorka, mediátor, az Origomed munkatársa.

A vizsgálatok adataival összhangban a mediátor tapasztalata is azt mutatja, hogy a nők kezdeményezik gyakrabban a válást, de a párbeszédet is. „Ők rendszerint ki is mondják, hogy a férjük állástalansága vezet a helyzet tarthatatlanságához. A nők keményebbek, kritikusabbak a férjekkel szemben, ha nem a saját állástalanságukról van szó. Miközben a munkanélküli lét felettébb lelket és szellemet próbáló állapot, a feleségek igen könnyen projektálnak: akkor van igazán baj, ha a párjuk elveszti az állását. Sajnos sok esetben egy nőnek a szemében annyit esik a párja renoméja, ha az elveszti a munkáját, hogy utána már akár egyedül is hajlandóak folytatni az életüket.

Egy alkalommal 21 éve házasságban élő pár érkezett hozzánk. A férj az első találkozáskor hímezte-hámozta a témát, hogy miért is fordultak mediátorhoz. "Valami ellaposodott, ugyanakkor a feleségem sok változást szeretne mostanában. Utazni, vásárolni, moziba járni, sőt még tánciskolába is el akar citálni...." Aztán a második óra vége felé derült ki, hogy mivel a férfi elvesztette az állását 2 hónapja, a felesége - érzése szerint - bosszút áll rajta ezekkel a plusz igényekkel azért, mert nem mondta el azonnal a dolgot (A férj 3 hétig még úgy tett, mintha munkába járna, csak aztán nem jött a fizetés, és akkor már nem bírta tovább, elmondta a párjának.)

Persze sok vezető beosztású nővel is találkozom, de ők gyorsabban átlépnek azon, hogyha nincs munkájuk. Keresnek átmeneti elfoglaltságot maguknak, kicsit eleget tehetnek önmegvalósítási igényeiknek más területen (pláne ha nem kenyérre kell a pénz, és meg is engedhetik maguknak - ilyenkor jön a lakberendezői, virágkötői, csokikészítő vagy rajz-, esetleg ezoterikus tanfolyamon való részvétel).”

Beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni

Gönczi DorkaAhogy sok más esetben, itt is a kommunikáció fenntartása, aktív használata lehet a tanács a felek számára. „Beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni és újratervezni. Együtt keresni állást, hogy mindkét fél azt érezze, a közös problémát együtt is fogják megoldani. A nő előszűrheti az álláshirdetéseket, a férfi mazsoláz - vagy fordítva. Az anyagi problémák felszínre kerülése nem kivédhető, de kellő tervezési készséggel és előre meneküléssel könnyebben átvészelhető akár egy negyed év is állás nélkül. A kasszát is felül kell vizsgálni, néha visszavenni az igényekből, áthangolni a fontossági sorrendet. A kimondott és akár leírt szónak nagyon nagy ereje van, segít betartani az állástalan időszak közös szabályait és elveit. Tervezzenek, gondolkodjanak ilyenkor újra a párok, ez igen hálás tud lenni hosszú távon. Volt olyan ügyfelünk, ahol a nő jelentkezett az állásra, elment, már majdnem felvették, de maga helyett beajánlotta a munkanélküli férjét.” - foglalta össze az átgondolandókat Gönczi Dorka.

A szerzett vagyonra is gondolni kell

Akik a válás mellett döntenek azoknak érdemes végiggondolni, hogy milyen következményekkel jár ez a lépés, amit a munkanélküliség tovább bonyolíthat. A vagyonközösség általában a házasság megkötésétől az életközösség megszűnéséig tart. (Utóbbi nem jelent feltétlenül egyet a házasság megszűnésével. Az életközösség megszűnik, ha már nincs meg az érzelmi kapcsolat a felek közt és gazdaságilag is külön élnek.) Az életközösség alatt szerzett vagyon, amit munkával (jövedelemmel) vagy egyéb módon szereztek, valamint a felhalmozott tartozások is közösek. Ha az életközösség megszűnik, a tartozásokat is szét kell osztani, azt közösen kell fizetni.

Ha az egyik fél munkanélküli és nincs miből behajtani a tartozást, akkor a másik rosszul járhat, mert az ő fizetéséből vonhatják le, tilthatják le az életközösség alatt keletkezett tartozás törlesztését. Főszabály szerint a bejelentett fizetés 33 százaléka inkasszálható maximálisan, ami azonban a minimálbérre is igaz. Így például, ha a feleség fizetéséből vonják évekig a volt férj tartozását is, mert a másiknak nincs munkája, bejelentett jövedelme, akkor a feleség utólag felléphet igénnyel ennek kompenzálására a férjjel szemben (vagy fordítva), ha az állást kap, de mindezt csak öt évig teheti, mert utána a követelés elévül, derül ki a Csontos és Törőcsik Ügyvédi Irodától kapott információkból.

Ügyvédi tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy a család túlvállalja magát, amíg a dolgok jól alakulnak, vesznek autót, lakást stb. hitelre. Ha aztán az egyik fél munkanélküli lesz, a másik meg mondjuk éppen gyesen van, akkor az ilyen tartozásokért nehéz helytállni. Ilyenkor jöhet a behajtás. Ahogy az is előfordul, hogy egy házaspár egy vállalkozás beindításába minden pénzét beleteszi, ami egy ideig megy is, de ha utána tönkremegy, akkor a házasságot is magával rántatja.

Akár olyan helyzetben is találhatja magát az egyik fél, hogy amikor felbomlik a házasság, nincs közös vagyon, mert az ingatlan esetleg a másik fél tulajdonában van, a másik fél szüleitől kapta még a házasság előtt stb., a jó fizetést pedig mondjuk felélték. Így a távozónak nem jut semmi, amikor megszűnik az életközösség.

A munkanélküli házastárs adott esetben házastársi tartást is követelhet, ahol persze a bíróság megvizsgálja, hogy az illető mindent megtett-e azért, hogy dolgozni tudjon, önhibáján kívül van-e olyan helyzetben, hogy nem tudja eltartani saját magát. Azt is érdemes tudni, hogy a gyerektartás meghatározásának alapját a jövedelem képezi: általában gyermekenként 15-25 százalék, de összesen akár az 50 százalékát is elérheti, attól függően, hogy milyen a háztartás és a gyerekek jövedelemszükséglete. Ha valakinek nincs jövedelme, akkor is kötelezhető gyerektartásra, ugyanis a főszabály az, hogy menjen dolgozni és támogassa a gyerekeit a szülő, akkor is, ha ezt nem tudja a korábbi mértékben, színvonalon megtenni.

Munkanélküliség esetén gyakran az ügyvédi és egyéb perköltség az, ami legkevésbé hiányzik a válófélben lévő feleknek, ilyenkor, ha együtt tudnak működni, meg tudnak egyezni, akkor a bíróságon is kaphatnak ingyenes jogi tanácsot, fordulhatnak jogsegély szolgálathoz, a bíró pedig elrendelhet kötelező mediációt, ami segít eligazodni a helyzetben és a felek számára ingyenes vagy – rászorultság esetén - kaphatnak pártfogó ügyvédet, aki képviseli őket.