Munkaruha-design: a 80-90-es években ragadtunk
Kevés megrendelést kapnak a magyar tervezők ez derült ki az első Munkaruha Design Pályázaton, amelyet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület kezdeményezett. A hazai cégeknél inkább csak reklámfelületként tekintenek az öltözékre, nem jellemző, hogy igényes munkaruhát terveztetnének a dolgozóknak, pedig a tervezők kreativitásának nem szabnak gátat a formaruha követelményei.
Munkaruha témában a 80-90-es években ragadtunk. Nagy izgalmat nem hoz, amikor a multik a saját elképzeléseiket hozzák, itt nincs helye a hazai kreativitásnak, de ez búvópatakként fel-feltör, például az éttermi módiban, 3-4 féle kötényszínben pompázó pincérekkel felvonultatva a kívánt arculati elemeket. Ilyen például a Bagatell étterem. A nagyvállalatok köréből a Henkel, a Porsche Hungária és a Fővárosi Csatornázási Művek nevét emlegette egy szakmabeli,-----– elismerve, hogy akad jó példa is, de azért azon gondolkodni kell.
A kkv-k kevés energiát fordítanak erre, biztos, mert nem dúskálnak a javakban, bár a munkaruha terveztetés is addig úri mulatság, amíg rá nem kérdezünk arra, mennyibe kerül az egész. Megtudtuk, hogy tíz fő részére ötvenezer forint tervezői díjért lehet egyéni designt rendelni. Az irodai formaruha, amiben van ing, nadrág, öltöny, 12 ezer forint per fő, a munkásruha (melles nadrág, kabát) kétezerrel olcsóbban kihozható. Persze a munkavédelmi cipőt, a piszkos munkákhoz való pólókat és a váltás ruhákat is számolni kell, de jó minőségű anyagokból mindez nem olyan horribilis összeg, tíz főnél váltásruhákkal 300-400 ezer forint az egyéni arculat ára.
Nem csak reklámfelület
Csík Orsolyát tervezőként nem kereste fel egyetlen cég sem, viszont dolgozott egy szabóságban, ahol a formaruha készítéssel is foglalkoztak. Ez ingek, blúzok és formaruha-kiegészítők 10-20 darabos gyártását és beszerzését jelentette a meglévő arculati elemek elhelyezésével a blúzon, kendőn, nyakkendőn, névkitűzőn. A legtöbb megrendelő érthető módon a lehető legkevesebbet szeretné erre költeni, de azért akadtak üdítő kivételek is, azonban szóba sem került, hogy a logó elhelyezésén túl esetleg többet is ki lehet fejezni az öltözékkel.
Az, hogy a szabásvonal, a sziluett, az öltözék egésze is nagyon kifejező, és nem pusztán a logó közvetítheti a cég által kommunikálni kívánt értékeket - illetve hogy ruha esetleg funkciójában is jobban eleget tud tenni a kívánalmaknak, ha valaki ennek utánajár - a legkevésbé sem egyértelmű. Csík Orsolya szerint, ha a megrendelő szeretne is mást, többet, mint egy "rendes" ing, akkor is legfeljebb az internetről-inspirált "extra" fazonok közül válogat, és nem az a kiindulás, hogy neki illetve a cég marketingkommunikációjának mire van szüksége. Ez azon a ponton érthető, hogy aki nem szakmabeli, nehezen tudja elképzelni a végterméket divat- vagy gyártmányrajzok alapján, sokkal szemléletesebb egy fotó a késztermékről, és így a megrendelőnek lehet elképzelése, mire költi a pénzét.
Ha valaki mégis szeretne olyan öltözéket, ami minden tekintetben professzionális megjelenést kölcsönöz alkalmazottainak, akkor Csík Orsolya tervező azt javasolja, ne sajnálja az időt és energiát, minél több szóval mondja el egy tervezőnek, milyen benyomást szeretne kelteni ügyfeleiben, mi az, amire gondolt, fotókról, rajzokról beszélgetve. Nincs szó arról, hogy a tervező kreativitásának gátat szabnak a formaruha követelményei, éppen ellenkezőleg: a minden szempontot figyelembe vevő optimális egyensúly kialakítása a cél, és kézenfekvőbbek a megoldások, ha több támpont áll rendelkezésre. Nagyon inspiráló, hogy kézzel fogható értelme van annak, amit csinál az ember ------– fogalmazott Csík Orsolya.
Sok megrendelő ráadásul elsősorban kihasználatlan reklámfelületet lát a formaruhában, és ezért dönt beszerzése mellett -----–- mondta el Csík Orsolya-----–, így minél több, nagyobb logót szeretne elhelyezni a ruhán, ami előbb lesz kissé bohókás látvány, mint bármi más. A Magyarországon készült formaruhák többségéről elmondható, hogy kimerül a kiegészítőkben és elütő színnel gallérra, zsebre hímzett logókban, miközben egyedibb darabokat elkészíttetni sem feltétlenül drágább, és funkcionális illetve kényelmi szempontoknak is jobban megfelelnek. Ilyen gyakorlatban nincs mindenképpen szükség a tervező munkájára, és arculatra, funkcióra szabott végeredmény sem képzelhető el - -----– fejtette ki a tervező.
Fejleszthető az öltözködési kultúra
Lakatosné Győri Katalin, a pályázatot kezdeményező Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) ügyvezető főtitkára szerint az egyesület célkitűzése találkozott a munkaruha termékcsoporthoz kapcsolódó hazai vállalkozások igényével. A kiírásban célként fogalmazták meg az új ötletek, új szempontok érvényre juttatását az arculati munka- és formaruhák tervezésében és egyben a munkahelyi öltözködési kultúra fejlesztését. A TMTE együttműködött a tervezéssel foglalkozó professzionális divattervezőkkel, a szakoktatási intézmények hallgatóival és az alapanyag-, kellékforgalmazókkal, konfekcionáló vállalkozásokkal.
Az elkészült tervek alapján kiválasztott hat tervező pályaművei egy hosszabb távú cél kezdeti eredményének tekinthetőek, hiszen a funkcionálisan megfelelő munkaruházat létrehozásához több tapasztalatra, kutatómunkára és szakmai ismeretre van szükség. A pályázat rendszeres kiírása és a szakmai együttműködés koordinálása a tervezők és gyártók között segítheti a vállalkozások versenyképességét és az iparág presztízsének javítását is ----– fejtette ki Lakatosné Győri Katalin.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk
- Mi varrható wellsoft anyagból? Mit érdemes tudni róla? 6 hónapja
- Vajon létezik divatos, funkcionális és minőségi munkavédelmi cipő? 8 hónapja
- A póló az a ruhadarab, amiből soha nem lehet elég! 9 hónapja
- A lenyűgözés művészete: hasznos tippek az állásinterjúk előtti felkészüléshez 1 éve
- Új egyenruhákat kapnak a Volánbusz dolgozói 2 éve
- Mi a munkavédelem feladata? 2 éve
- A Mentőszolgálat szerint nincs gond a nagy visszhangot kiváltó vetkőzős videójukkal 2 éve
- Nagy visszhangot keltett a Mentőszolgálat új munkaruháit bemutató videója 2 éve
- Mit kell tudni a túrahátizsákokról? 2 éve
- Női vászoncipő hosszú sétákhoz 2 éve
- Maszk helyett kutyapelenkát kaptak a gyorsétterem dolgozói, beperelték a céget 3 éve