Mészáros Etelka Szerző: Mészáros Etelka Megjelent: 8 hónapja

Nincs orvos, így ápolók látnának el egyes orvosi feladatokat

Új kormánytervezet látott napvilágot, de nem ez az első, ápolókat érintő meglepő ötlet. Egy korábbi tervezet szerint nyolc általános végzettségű, munkanélküli embereket tanfolyamon képeznék ki kórházi ápolóasszisztensnek, velük szeretnék pótolni a magasan képzett, országot elhagyó nővéreket, ápolókat. Az új elképzelés szerint diplomás ápolók bizonyos feladatokat átvennének az orvosoktól. Kórházi szakápolókat, nővéreket kérdeztünk meg arról, hogy mennyire helytállóak és elfogadhatók ezek az ordító orvos- és nővérhiányt megoldani kívánó tervezetek.

Szakképzettség, feladatok – elég lenne egy pár hónap?

„Szakképzettségre mindenképp szükség van: ennek kompetenciaköre, a képzettség mélysége lehetővé teszi az önálló, a közösen és az irányítással végzett munkakör gyakorlását. A munkaköri leírás és a tevékenység listák pontosan tartalmazzák ezeket a tevékenységeket, melyek nem csak az ápolásra, egészségügyi szakfeladatokra szorítkoznak, hanem a szakdolgozónak irányító, oktató és team résztvevő szerepét is meghatározzák. Ezen kívül egészségnevelő, életmód tanácsadó, a beteggel, hozzátartozókkal kapcsolatos prevenciós és követő tevékenységeket is tartalmaznak” – fejtette ki László, aki 38 éve dolgozik ápolóként.

„A szakképzett ápolóknak Egészségügyi Szakközépiskolában szerzett érettségi, plusz 10 hónapos szakosító képzés vagy három éves Egészségügyi Szakiskola és 10 hónapos szakosító képzés szükséges a munkakör ellátásához” – tudtuk meg Zsuzsanna foglalkozás-egészségügyi szakápolótól. Ez az elvárás nem meglepő, hiszen nap, mint nap olyan feladatokat kell teljesíteniük, mint például segédkezni az orvosoknak kis műtéti beavatkozásoknál, vérvételnél, gipszelésnél és emellett az adminisztrációs munkákat is el kell látniuk. Nem ritka a beteg megfigyelése, észlelése, biztonság szükségletének kielégítése, halott ellátás, gyógyszeradagolás, oxigénterápia, de még a gyomorszonda bevezetése is. Gondoskodniuk kell a műszerek és eszközök karbantartásáról, a szükséges műszer, kötszer, gyógyszer anyagigénylésről és még számtalan feladatról. Ismerniük kell a közegészségügyi előírásokat, a munkavédelmi és tűzrendészeti rendszabályokat. Nyilvánvaló, hogy egy pár hónap alatt a legminimálisabb szakmai alapismereteket csak átfutni lehet, de megtanulni nem – véleményezte Zsuzsanna a tervezetet.

„Pár hónapos képzéssel csak laikus segítőket képezhetnek, pontosabban készíthetnek fel az ápolási munka segítésére. Nagyon sokrétű a szakdolgozók feladata, amelyhez sokféle készséggel és széleskörű ismeretekkel kell rendelkezni és ezeket komplexen alkalmazni. Az ápolási tevékenységnél sem szabad elfelejteni, hogy a technika fejlődik, megváltoznak az eszközök és a betegségek is. Állandóan új ismereteket kell szerezni, a szakemberek képzése élethosszig tartó tanulás” – mondta a HR Portalnak László. Az ápolói munka összetett feladat, melynek egyik legfőbb alappillére a betegmegfigyelés. Egy jó ápoló olyan, mint egy FBI ügynök, apró jelekből olvas, amelyek fölött egy laikus elsiklik, nem tartja fontosnak, azonban ezeken életek múlhatnak. „A gond ott kezdődik – folytatta László, hogy a képzett ápoló nem tud minden ágy mellett ott állni a kisegítővel, hogy észrevegye helyette, amit kell. Óriási segítség, ha van kisegítő az alapellátásban, de nem helyettesítheti a szakképzett ápolót.”

„Talán két éves, lényegre törő tanfolyammal, viszonylag jó betanított munkásokat lehetne képezni” - mondta Brigitta, aki 20 évig dolgozott ápolóként. „Nyilván nem lesznek nagyon kompetensek, de robotmunkát tudnak majd végezni. A veszélyét leginkább abban látom, hogy a jelentkezők mennyire elhívatottak, empatikusak, illetve ők maguk pszichésen bírják-e, hány évig bírják majd ezt a fajta megterhelést.” Véleménye szerint a legfontosabb az lenne, hogy pszichológiai alkalmasság nélkül sem orvost, sem nővért, de még pedagógust sem képeznének.

„Lehet, hogy a törvényhozó úgy gondolja, ha bekerül egy kezdő ápoló, majd az ott lévők betanítják. Ez azonban nem működik, mivel a szakápolók így is nagyon kevesen vannak, nincs idejük az új kollégákat betanítani, mert számukra első a betegellátás” – folytatta a szakápoló. Ráadásul az egyre több dokumentáció miatt lassan a betegellátás is háttérbe szorul.

„A nehézségeket sokszor nem is maga a szakfeladat jelenti” – tájékoztat László, hanem a kivitelezés feltételei. „Ez pedig függ a beteg kooperációjától, lehet, hogy tiltakozik, zavart, agresszív, kötekedik vagy megsértődik, amihez óriási türelem, kreativitás és idő szükséges. Másrészt a rendelkezésre álló eszközök állapota, minősége is befolyásolja a munkafolyamatok sikerességét, gyorsaságát. Összességében maga a feladat lehet, hogy csak 5 perc, de a végrehajtás előfordulhat, hogy 15 perc és ez csak egy példa, az egymásra halmozódó szakfeladatok közül.”

Diplomás ápoló az orvos helyett

László elmondása szerint más országokban már alkalmazott gyakorlat, hogy egyetemi végzettségű diplomás nővérek vesznek át feladatokat az orvosoktól és ez jól működik. Magyarországon is néhány beavatkozást átdelegálnak az ápolóknak, azonban ez nem helyes. Ugyan az ápolók szakképzése tartalmaz több olyan kompetenciát, beavatkozást, ami egyébként orvosi feladat lenne, de ez nem a mindennapos rutin feladatokra készít fel, hanem rendkívüli helyzetekre. A tervezet megvalósulása esetén szabályozni kellene a többi szakdolgozó és az önkéntes segítők, alapfokú egészségügyi képzéssel belépő segédápolók feladatköreit is.

„A jelenlegi rendszer nagyon leterheli a dolgozókat és sok esetben nehezíti a szakfeladatok maradéktalan ellátását, a minőségi ápolást. Ezen a képzési rendszer átalakítása, ösztöndíj rendszer bevezetése és a bérek, munkafeltételek rendezése segíthetne” – fejti ki László. „Az ápolóknak nem kompetenciabővítésre van szüksége, hanem élhető és biztonságos munkahelyre, etikátlan lenne plusz feladatokkal és felelősséggel terhelni őket. Másrészt – folytatta – a minimum létszámmal végzett munka már önmagában is kontraindikálja a további feladatok áthárítását, hiszen a szakdolgozókból sincs több mint orvosokból.”

Zsuzsanna is nemmel válaszolt a kérdésre, mivel az ápoló sokat tanul elméletben és gyakorlatban egyaránt, annyit mégsem tud, mint aki orvosi egyetemet végzett. És mi történik, ha műhiba van? „Egyértelműen a szakképzett ápolók viselik a felelősséget saját munkájuk után” – mondta el az ápolónő. „Hivatalosan nem láthatja el a szakápoló az orvos feladatát, de a szükség törvényt bont” – tette hozzá Brigitta. Így is vannak olyan feladatok, amelyeket csak orvos láthat el, de mindig a nővérek csinálják. Például az infúzió bekötését csak orvos végezhette korábban, de ha a „nővér jól vizsgázott”, az orvos rábízta. Sőt néha kénytelenül, de még a transzfúzió bekötését is. Ezek a dolgok persze nem azért történnek, mert az orvosok lógatják a lábaikat, hanem mert nem tudnak duplikálódni. Amikor pedig baj van, hát akkor többnyire az ügy kimenetele azon múlik, hogy mennyire gerinces az orvos, illetve mennyire volt hibás a nővér.

Kórházi hierarchia

„Az ápolónak irányítania és be kell tartania a legújabb trend szerinti protokollt. Ez így működik akkor is, ha szakápoló dolgozik egy műszakban egy-vagy több segéd ápolóval. A kórházakban ugyan úgy, mint máshol hierarchia uralkodik. Ezt már mindenki megszokta, nagyon kevés helyen találhatunk partneri együttműködést” – mondta Brigitta.

„Az orvosok ugyan delegálják a feladatokat mégis nehezen fogják átadni hivatalosan azt a kompetencia csomagot, ami már így is az ápolóknál van” – tette hozzá László. Az áttörést azok jelenthetik, akik külföldön már így dolgoztak és számukra természetes, hogy kollégaként kezelik a szakápolókat. A szakápolói munka nagy felelősséggel jár. A mostani gyakorlat nagyon veszélyes, mert például műhiba esetén gyakori a hárítás. Az orvosi kompetenciák átadása nem jogszerű, mégis sokan élnek ezzel és a munkáltató elnézi.

Egy szakképzett nővér saját maga okozta hibáért maga felel. De felel a műszakja alatt segítőként dolgozó munkatársa tevékenységéért is. Tehát, lehet azt mondani, hogy felülről és alulról is ráhárítják a felelősséget.

„A magasabb képzettségű az irányító, és egyben az elsőszámú felelős. A kórházi osztályon egyébként a munkát kórtermekre bontjuk - tehát mindenkinek ugyan az a feladatsor jut. Aki volt már kórházban tudja, hogy ezek a feladatok a vérvétel, infúzió bekötése, ágyhúzás, gyógyszerosztás, stb.”- mondta Brigitta.

Végül arra a kérdésre, hogy mivel lehetne vonzóbbá tenni az ápolói pályát, hogy többen akarjanak szakképzettséget vagy felsőfokú végzettséget szerezni, több javaslat elhangzott. Ilyenek az anyagi és erkölcsi elismerés, egyedi bérkiegészítések, vagy szolgálati lakás, teljes körű rekreáció, ingyenes fogászati ellátás.


Kis vidéki kórház, háromszáz ággyal, egyre fogyatkozó számú nővérrel és orvossal. A hétvégi ügyeletben két orvos jut a neurológiára, a rehabilitációra, belgyógyászatra, a sürgősségire, az infektológiára, az ápolási osztályra és a krónikus belgyógyászatra. Van egy sebész, egy traumatológus, egy nőgyógyász, egy gyerekorvos, és egy aneszteziológus (aki az intenzív osztályon fekvő betegekért is felel), ha kell behívóssal. A röntgenes, (CT-s) behívós, erre hamarosan távleletezés lesz kiépítve. Az SBO egy szombati napon, akár 140 beteget is ellát. Mivel a belgyógyászaton hat nővér maradt, az őrzőben lévő betegeket átcsoportosítják másik osztályra, ahol úgyis évek óta 50 százalékos az ágykihasználtság. Mi ennek az oka? Mert a leselejtezett gépek miatt hat ágyra három lélegeztető gép, négy monitor, és 10 darab perfúzor jutott. Így, sok beteget nem tudtak fogadni és kénytelenek más városba küldeni. Ennek ellenére a hiányzó nővér státuszok továbbra sincsenek meghirdetve.

Follow hrportal_hu on Twitter

Önben milyen érzelmeket kelt az erkölcstan kifejezés?

Erkölcstan. Már a tantárgy neve érzelmeket kelt. Kiben milyet? Sokan harcos hívei annak, hogy szervezett keretek között verjék a gyerek fejébe az együttélés szabályait. Leginkább az illemtanhoz kapcsolhatóakat. Mások ugyanezt hittanórán végeztetnék az iskolával. Megint mások úgy vélik, az iskolában folyamatosan erkölcstanóra zajlik, a gyerekek magukba szívják azt, hogy milyen a világ. Ligeti György szervezetfejlesztő iskolakezdő sorozatának befejező része.tovább..

További cikkek
Felsőfokú diplomával rendelkező szakdolgozó kap orvosi feladatokat

Csökkenteni kívánják az orvosok terheit például úgy, hogy megváltoztatják a kompetenciahatárokat. Így a jövőben olyan ellátási feladatot, amit... Teljes cikk

Szoborcsere és nemzeti ünnepből munkanap - ez a spanyol baloldali nacionalista párt javaslata

Eltávolítaná a Barcelona egyik jelképének számító Kolumbusz-szobrot a baloldali nacionalista és antikapitalista Népi Egység (CUP) nevű párt, mert... Teljes cikk

"Nem a bevándorlók szorítják le a béreket, hanem az őket kizsákmányoló munkáltatók"

A brit Munkáspárt vezetője szerint ha valahol feszültség keletkezik a Nagy-Britanniába érkező külföldi munkavállalók miatt, az rendszerint nem ők,... Teljes cikk

Budapestről irányítja a Dentons új európai igazgatója a Pro Bono tevékenységet

A Dentons Atanas Politovot nevezte ki a Pro Bono európai igazgatójává, aki budapesti székhellyel dolgozik majd - tájékoztatta a cég portálunkat. Teljes cikk

Egri kórház: aki perelt, megkapta a visszatartott béren kívüli juttatást

Peren kívüli megállapodás született az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak járó cafeteria kifizetéséről hétfőn az érdekképviseletek és az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Felsőfokú diplomával rendelkező szakdolgozó kap orvosi feladatokat

Csökkenteni kívánják az orvosok terheit például úgy, hogy megváltoztatják a kompetenciahatárokat. Így a jövőben olyan ellátási...