Szerző: Berta László Megjelent: 4 éve

Nyugdíjreform: képlékeny az egyéni számla

Értékes szavazói réteget piszkál a kormány. A svéd helyett a német pontrendszert favorizálja, miután ráébredt, túl nagy falba ütközött. Az ígért egyéni számla pedig már megvan, nem is kell bevezetni. Egyelőre azt sikerült elérni, hogy az öregségükre gondoló dolgozók és a nyugdíjasok is feszültek, mert nem tudják, milyen lesz a nyugdíjrendszer.

A propaganda ellenére az elmúlt három évben 10 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, pl. a 13. havi nyugdíj megszűnt. A kedvezmények is szűkülnek, pl. a nyugdíjasok egy része elvesztette az utazási kedvezményét - foglalta össze Simon Dezső, az MSZOSZ Nyugdíjas Szervezetének elnöke, aki úgy véli, a nyugdíjrendszeren változtatni kell, mivel nem alkalmas arra, hogy kezelje azt az évek múlva jelentkező társadalmi problémát, ami a minimálbéres foglalkoztatás tömegessé válása miatt alakul ki, azaz sokan alacsony nyugdíjat fognak kapni.

A nyugdíjrendszer átalakításában a szakértők egyetértenek. Barát Gábor véleménye szerint egy a maitól alapjaiban eltérő nyugdíjrendszer kidolgozása többéves sokrétű feladat, amelynek alapvető rendező elveit, az átmenetet stb. a társadalommal is célszerű előzetesen megismertetni. A nyugdíjrendszer működését stabilitását erősíti, ha a társadalom többsége támogatja. Ezért ésszerű lépésnek tartja, hogy az Országgyűléshez nemrég beterjesztett törvényjavaslat a mai nyugdíj megállapítási szabályok továbbvitelét tartalmazza, mivel vállalhatatlan egy kidolgozatlan, hatásaiban nem kellően tesztelt rendszert bevezetni.

Simon Dezső kiemelte, mielőbb érdemi szakmai vitát kell kezdeni a politikai pártoknak arról, milyen nyugdíjrendszer legyen Magyarországon. Elvárják, hogy vonják be a szakértők mellett a civil szervezeteket, a munkavállalókat képviselő szervezeteket. Simon szerint joguk van tudni, mi vár rájuk, hogyan tervezhetik a nyugdíjas éveiket. Fontos, hogy a mai fiatalok értsék az új rendszert, ezért be kell vonni őket a társadalmi párbeszédbe, részvételük bővítheti a jövő járulékfizetőinek számát, egyúttal a jelenlegi járulékfizetők biztonságára is gondolva, ésszerűbb lenne húsz év múlva bevezetni az új rendszert - foglalta össze.

Simon szerint a válság ideje alatt fokozódott a fiatalok ellenérzése a nyugdíjasok irányában, megélhetési nehézségeik közepette azt érzik, hogy el kell tartaniuk egy széles idősebb korosztályt is. Ezt a feszültséget egy igazságos nyugdíjrendszer oldhatja fel, amely igazodik a társadalom teljesítőképességéhez, pl. a jelenlegivel ellentétben a gazdaság fejlődéséhez és nem az inflációhoz köti a számítási módot. Úgy ítéli meg, egyelőre azt sikerült elérni, hogy az öregségükre gondoló aktív dolgozók és a nyugdíjasok is feszültek, mert nem tudják, milyen lesz a nyugdíjrendszer.

Egyéni számla

A magánnyugdíj-pénztári rendszer "átrendezésekor" a kormányzat erős kommunikációs munkába kezdett az egyéni számla várt, de inkább vélt előnyeiről anélkül, hogy ennek tartalmi indokolását adta volna. Még olyan is elhangzott, hogy a számlán tételesen szerepelni fog a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött összeg is - fejtette ki Barát Gábor, aki több mint 15 évig irányította az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF).

A 2010 végén született kormányhatározatban előírtak ellenére - Barát szerint a tisztázatlan ügyviteli és informatikai kérdések miatt is - az egyéni számla, mint új típusú nyilvántartási rendszer nem jött létre. A szakértő nem érzi az egyéni számlában rejlő varázserőt, de még azt sem, hogy ez mennyiben tudna többet, mint a működő egyéni nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, kiegészítve a NAV célzott és konszolidált adatszolgáltatásával. Alapvető problémának tartja, hogy az a maitól eltérő nyugdíjrendszer, amelyet az egyéni számlának ki kellene szolgálnia, nincs kimunkálva, nincs olyan részletesen kidolgozott koncepció, amely szakmailag értékelhető. E nélkül lóg a levegőben az egyéni számla, mint a nyugdíjjogok gyűjtésének új típusú nyilvántartása.

Emellett vannak technikai, ügyviteli korlátok és nehézségek is, amelyekre kevés figyelmet szenteltek (lásd keretes írásunkat). Az egyéni számlás rendszer bevezetésének elmaradása több okra is visszavezethető, a nyugdíjszakértők a kormányzat ismerethiányát említették meg. Az un. virtuális egyéni számlás nyugdíjrendszert (Notion Defined Contribution - NDC) és annak alapját, az egyéni számlát úgy reklámozták, mint egyedüli csodafegyvert. Barát Gábor szerint ennek során állandóan keveredtek a tartalmi és a formai elemek. Szakmailag értékelhetően nem derült ki, hogy a nyugdíjbiztosítási jogok (várományok) új típusú egyéni nyilvántartása miben és mennyiben több, mint a működő egyéni nyilvántartás. Nem volt elképzelés arra sem, hogy a befizetett, tehát nem a bevallott nyugdíjjárulék hogyan jelenthetne meg egyénre lebontva a számlán - foglalta össze Barát.
Barát Gábor szerint ilyen például a múlt "egyéni számlás feldolgozása", amely erősen vitatható, sőt talán feleslegesnek is minősíthető, viszont generációs feladatokat ad az ügyvitelnek. Az alapadatok - ugyan egy más adatszolgáltatási rendszerben - a jelenlegi nyilvántartási rendszerben illetve adatbázisban megvannak, igaz, nem egységes adathordozón, de hiteles tartalomban. Barát megjegyezte, hogy a korábbi nyugdíjbiztosítási adatok utólagos feldolgozása, más adathordozóra való rögzítése komoly nyugdíjtörténeti és nyugdíjszakmai tudást, valamint ellenőrzést igényel.
Úgy érzi, hogy az adatszolgáltatás terén az ONYF és a NAV közötti együttműködés is akadozik, ami véleménye szerint a nem érthető, de törvényi szinten kialakított adatszolgáltatási rendre tekintettel nehezen értelmezhető. Néhány éve már a NAV-hoz kell - mégpedig havi rendszerességgel - bejelenteni, bevallani a nyugdíjbiztosítási szempontból releváns adatokat is, tehát nem csak a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet illetve a nyugdíjjárulékot. Ez pedig feltételezi, hogy a NAV-nak a tárgyévet követően konszolidált módon, az évközben begyűjtött adatokat át kellene adnia a nyugdíjbiztosító adatbázisába, az adatkezelő ONYF-nek. Utóbbi pedig folyamatosan építheti azt a nyugdíjbiztosítási történeti, egyéni nyilvántartását, amelyet - szemben a NAV-val - 40-50 évig gondoznia kell, illetve ez alapján ki kell szolgálnia a mindenkori nyugdíj-megállapítási rendszert.


Az egyéni számla bevezetésének kérdésében Simonovits András nyugdíjszakértő álláspontja szerint túl nagy volt a felhajtás, hiszen lényegében megvan, kiszámíthatóak a nyugdíjak a jelenlegi adatok alapján is. Simon Dezső szerint nem mérték fel, hogy óriási adatmennyiséget kell feldolgozni, szerinte menekülőútként nyúlt a kormány a német pontrendszerhez, mert így a nyugdíjak kiszámításához nem kell előállítani egy a svéd modellhez szükséges virtuális nyilvántartást, elég annyit tudni, adott évben milyen pontszámot ér el a járulékot fizető a jövedelme alapján.

Svéd vagy német?

A Fidesz 2002 tavasza óta támogatja és hirdeti - igaz eltérő intenzitással - a svéd nyugdíjmodellt, az NDC-t. Ez a nyugdíjformula markánsan biztosítási alapon nyugszik, a befizetett nyugdíjjárulékra építi a nyugdíjösszeg meghatározását, de a nyugdíjazáskor várható élettartamra is tekintettel van - foglalta össze Barát Gábor. A szakértő úgy értékeli, hogy nem engedi meg nyugdíjbiztosítási érdeken, biztosításmatematikai számításon kívüli egyéb szempontok érvényesítését, ugyanakkor túlzott felelősséget rak a leendő nyugdíjasra. Előnyei az általánosságok szintjén jól eladhatók, ugyanakkor a hátrányairól kevés szó esik.

Barát szerint egy ilyen befizetés-meghatározott nyugdíjrendszert, mint az NDC Magyarországon nem célszerű, sőt egyenesen káros lenne bevezetni. Svédországban a nyugdíjrendszert, amelynek meghatározó eleme az NDC 10 éves előkészítés után vezették be, stabil gazdasági környezetben, alacsony munkanélküliség és komoly pénzügyi tartalékok mellett, nagy politikai és társadalmi konszenzussal. Ezért volt jó terep Svédország és ezért nem jó terep Magyarország.

A kormány a svéd nyugdíjszámítási modellt ért támadások miatt folyamatosan visszakozott, míg eljutott egy érzékelhető irányváltáshoz. Legutóbbi információk szerint, a másik egyéni számlás nyugdíjrendszer, a német pontrendszer, mint ellátás meghatározott nyugdíjrendszer került előtérbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium vitaanyaga, a Baby Boom program azonban csavar egyet ezen. Amellett, hogy a pontrendszer jövőbeni bevezetése mellett érvelnek, az anyag szerint a több gyermeket nevelő és a gyermekeket kitaníttató családok nyugdíjjogosultjai (igaz nem derül ki, hogy melyik fél) növelt pontokat kapnának, ezzel érdemben nagyobb nyugdíjösszegre lennének jogosultak. Ezt az anyag azzal indokolja, hogy a pontok ilyen növelése, a humántőkébe eszközölt befektetés honorálása.

A pontrendszer részletesebb és már a nyugdíj mértékeket is érintő adaptációját Botos József és Botos Katalin ismertette egy vitairatban, kiemelve a gyermekek után járó többlet nyugdíjat. Barát Gábor nem sajnálja, hogy elszívták a svéd nyugdíjmodell elől a levegőt, viszont alapvető tévedésnek tartja, ha az egyéni nyugdíjjogosultságot összekeverik a társadalom reprodukciós folyamataival. Ez torz rendszert eredményezne, amelyben a nyugdíj alapvető funkciója gyakorlatilag megszűnne.

Minden olyan feltétel, amely a családi állapottól, a társadalmi hasznosságtól stb. tenné függővé az egyén munkával és járulékfizetéssel szerzett nyugdíjjogát, véleménye szerint vállalhatatlan, a gyakorlati problémákról, sajátos élethelyzetekről nem is beszélve. Álláspontja szerint egy nyugdíjbiztosítási rendszernek "csak" azt kell garantálnia, hogy a gyermekszülés és meghatározott keretek között a gyermek gondozása, az ez alatt kapott ellátások miatt az édesanya illetve az érintett szülő ne szenvedjen nyugdíjbiztosítási hátrányt. Más szóval az ilyen időszakokat nyugdíjbiztosítási szempontból úgy kellene kezelni, mintha az érintett azt a keresetet kapná, ezután fizetné a járulékot, mint amit a szülés illetve a gondozás előtt elért. A mai nyugdíjrendszer gyakorlatilag ezt az elvet biztosítja, bár ezen még lenne mit javítani, a nyugdíjbiztosítási elvek feladása nélkül.

Barát Gábor megerősíti, hogy a német pontrendszer - amely a keresetet illetve a befizetett nyugdíjjárulékot viszonyítja a mindenkori átlagkeresethez, és így számítják ki főszabály szerint a nyugdíjat - adaptálhatóbb Magyarországon, mint az NDC. A kidolgozása viszont legalább olyan időigényes, mind tartalmi, mind technikai értelemben, mint az NDC-é. Mindkét egyéni számlás nyugdíjrendszer finanszírozási módja - felosztó, kirovó rendszer - nem változna, de nem is változhatna a megállapított ellátások folyó finanszírozási igénye miatt, vagyis a mindenkori járulék- és adófizetők biztosítják a szükséges forrásokat.

Az MSZOSZ Nyugdíjas Szervezete a részletek ismerete nélkül nem tudja megítélni, hogy a svéd vagy a német modell lenne megfelelő Magyarországon, ennek érdekében háromszor kezdeményeztek tárgyalást a miniszterelnöknél, de nem kaptak választ. Simon kiemelte, hogy tárgyalni akartak az értékvesztett nyugdíjak rendezéséről, de erre sem kaptak lehetőséget.

Simonovits András a svéd vagy a német nyugdíjrendszer közötti választás lehetőségét lényegtelennek tartja, szerinte nem ez az igazi probléma. Ugyanakkor a jelenlegi kormány szakértőinek csak úgy eszükbe jutott, hogy 40 éves jogviszony után a nők bármikor teljes járadékkal nyugdíjba mehetnek. Ez az eredménye annak, ha valaki bemegy a miniszterelnök úrhoz, hogy van egy ötlete. Ezzel szemben egy másik ötletelő elérte, hogy az általános korhatár előtt nem lehet nyugdíjba menni - mondta el Simonovits András arra utalva, hogy nem a lényegtelen dolgokkal kellene foglalkozni.
Follow hrportal_hu on Twitter

„A béremeléssel nem lesz több kesztyű, kézfertőtlenítő”

Fiatal szakorvosok, aneszteziológusok, belgyógyászok, neurológusok mennek külföldre dolgozni - mondta a HR Portálnak Tanay Marcell, az Euwork munkaközvetítő cég igazgatója. Hozzátette: sok ápoló, műtős vállal munkát a határon túl, épp belőlük van a legnagyobb hiány. Becslések szerint 4 ezer ápolói hely betöltetlen Magyarországon. Ezért az orvosok kénytelenek az ő munkájukat is elvégezni, amiből pedig nekik van elegük és sokan ezért mondanak fel. A most bejelentett egészségügyi bérfejlesztésnek így még nagyobb a jelentősége. Bár az orvosok és rezidensek azt állítják, a magyar bérek még ezzel is jelentősen alulmaradnak a Visegrádi Négyek orvosi bérátlagához képest, és a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók bérét alig emelnék meg. tovább..

További cikkek
320 új munkahelyet hoz létre a Hell csoport

Harminc milliárd forint értékű beruházást hajt végre a Hell Energy Csoport Szikszón, a 320 új munkahelyet jelentő fejlesztéshez a kormány... Teljes cikk

Börtön járhat a nadrágba csúsztatott százezer forintért

Hivatali vesztegetés bűntettével vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az egyik megyei járási hivatal osztályvezetőjét, aki... Teljes cikk

"Ha nincs Nagy-Britannia, nincs angol nyelv sem"

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével (Brexit) kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül - figyelmeztetett hétfőn... Teljes cikk

Több pénzt kapnak a háziorvosok és védőnők is

Az idén négymilliárd forinttal kapnak többet az alapellátásban dolgozó védőnők és fogorvosok, a háziorvosi praxisoknak pedig összességében 10... Teljes cikk

Több vasárnapi pihenőnapot szeretne a KDNP

A KDNP továbbra sem tett le arról, hogy valamilyen szinten megvalósuljon a vasárnapi zárvatartás. Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Brexit: nyugdíj várhat a brit dolgozókra

Több ezer brit dolgozik az Európai Bizottságban, akiknek most bizonytalanná vált a helyzetük. Jean-Claude Juncker, azaz az Európai Bizottság...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016