Szerző: Berta László Megjelent: 4 éve

Olimpia: meg lehet-e élni a hivatásos sportból?

A londoni olimpia apropóján cikksorozatot indítunk, amelyben a sportolók világába tekintünk be. Az első részben a magyar sportélet anyagi helyzetéről lesz szó. Úgy tűnik, ez a társaságiadó-kedvezménnyel sem lesz jobb, ami kivonja a szponzorpénzeket az élsportból. Nem véletlen, hogy a magyar sportmenedzsment nem most éli virágkorát, és munkája a pénzszerzésre korlátozódik.

Lesz olyan versenyzőnk, aki nem jut be az elő nyolc közé, ezért semmilyen anyagi hasznot nem a hoz számára a londoni versengés, viszont a dobogón végző sportolók 14,18, 20 milliós adómentes jutalommal és életjáradékkal lesznek gazdagabbak.

Csifári Tibor cégeknek készít szponzorációs tanácsadást, a vízilabda válogatotthoz közvetített szponzorokat, ismeri a sportban rejlő lehetőségeket. Úgy tapasztalta, hogy csak az aranyérem utáni szponzori érdeklődés hozhat milliókban, esetleg tízmilliókban mérhető sikert, ami nem lesz tartós, mert a dobogós olimpikonokra sem kíváncsi az ország hosszú távon, többségüket gyorsan elfelejti.

Elbert Gábor, aki korábban államtitkári feladatkörben foglalkozott a sporttal és ifj. Balzsay Károly bokszoló menedzsereként működik, nem hiszi, hogy a sportolót elsősorban az anyagiak motiválják az olimpián, akit mégis, azt általában inkább görcsössé teszi a lehetőség. A világban számos eltérő példa van. Azerbajdzsánban például "a királylány keze és a fél ország" jár az aranyéremért, míg az Egyesült Királyságban pl. semmit nem kap a győztes, mondván, innentől értéke van a piacon, adja el magát. Fontosabb a felkészülés zavartalan finanszírozása - fejtette ki Elbert.

Töltényre kell

Az önmenedzselés és a politikai erőtérben mozgolódás eredményre vezethet, ennek fényében is értékelhető Kovács Kokó István, Borkai Zsolt vagy Czene Attila olimpiai bajnok sportéletet követő karrierje. De nem ez a jellemző. Küzd, hogy összeszedje a töltényre valót - Igaly Diána története jobb példa arra, mire számíthat a magyar sportoló, ha nem valamelyik népszerű, nézett sportágban világklasszis, olimpiai bajnok. Óriásiak a szélsőségek, a világ- és olimpiai bajnok klasszisok szerény anyagi eredményeivel szemben a profi sportolók vagyonokat halmoznak fel. Egy biztos, a büdzsé sosem elég, ezért támogatók után néz a sportoló és az egyesület. Ebben segíthet a sportmenedzser, illetve sok más területen, de az általános szegénység miatt csak a pénzszerző funkcióra tart igényt a magyar sport, a modern szemléletmódra, tervezésre nem, ami az általunk megkérdezett menedzserek szerint rossz irány.

Dani Péter szerint a magyar sportmenedzserek főként a játékosok eladásában segítenek és csak kisebb arányban jutnak olyan feladathoz, hogy szponzorokat hozzanak. A világranglistán legmagasabban jegyzett magyar teniszezők, az olimpiai részvételre esélyes Babos Tímea és Arn Gréta sportmenedzsere a nehezebb utat járja, a szűken csordogáló szponzorpénzek után kutat, bár elmondása szerint azért teheti, mert főállásban közgazdászként dolgozik, a sportmenedzser tevékenység hobbi.

Elbert Gábor úgy látja, hogy nem tagadva a pénz fontosságát, a rend, rendszer az alapja a sikernek. Azt továbbra sem sikerült elfogadtatni, megértetni, hogy sportot csinálni önálló szakma. Sportszakmai hozzáértés nélkül sem politikus, sem gazdasági csúcsvezető önállóan nem képes megváltani a sportot, szükség van a sportszakemberekre, akik a munkát elvégzik. Elbert fontosnak tartja, hogy mindenki a helyén legyen, a szerepek ne cserélődjenek föl. Csifári Tibor szerint a legnagyobb probléma, hogy az értékek menedzselése nem koordinált a magyar sportban. Tudatosan vezette folyamatra lenne szükség, sportstratégiára, ami jelenleg nincs, ezért sok a korán félbeszakadt karrier és kevés a pénz a magyar sportéletben.

Más világ, egy pálya

A sportmenedzseri munka pénzszerzésre egyszerűsítésének egyik oka a magyar társadalom szegénysége, csak szűk réteg engedheti meg a márkahűséget, ezért a cégek nem a márkaépítésre, sportolók bevonására, hanem az eladásaikra koncentrálnak. A marketing büdzsékben szűk sáv jut a szponzorációs költségekre, még ha a magyar sportolók szívesen alapoznának is erre. Másrészt a nemzetközi szinten mérhető gazdasági erőt képviselő cégek csekély száma, az őket érő kormányzati sarc és nem ritkán a magyar sport iránti közönyük is oka annak, hogy a sportmenedzsert akkor látják szívesen a sportolók és sportegyesületek, ha pénzt hoz, amire mostanában egyre kevesebb a példa.

Csifári Tibor mutatott rá arra a kedvezőtlen tendenciára, hogy a szám szerint szélesebb kört jelentő középvállalati szinten nem gondolnak a sport szponzorálására, ami pedig hosszú távon kifizetődne. Dani Péter úgy tapasztalja, Nyugaton erősebb a piaci verseny a nagy cégek között, a magyar piacokat egy-egy cég uralja, ezért nálunk inkább a tömegtájékoztatásra fordítanak.

A magyar sportolók jellemzően az állami, önkormányzati, céges forintokból élnek, nem úgy, mint Nyugat-Európában és az USA-ban, ahol általában a versenyeredményekért kapott fizetések és díjak mellett a szponzorpénzek a sportolói imázs építését szolgálják - és a szerint válogatnak a szponzorok között, hogy a reklámértékük magasabb legyen -, nem elsősorban a megélhetést jelentik, mint nálunk - fejtette ki Dani Péter. Ezért jellemzően egy nagy szponzor egy csapatot, sportolót választ, hogy láttán asszociáljanak a márkára, míg itthon egy futballmez gyakran hirdetőtáblára hasonlít. Elbert Gábor úgy látja, hogy Magyarországon egy élsportoló helyzete éppen annyiban és úgy különbözik egy amerikai vagy nyugat-európai élsportolóétól, mint egy orvosé vagy tanáré. Más világban, más társadalmi környezetben, más szabályok mentén élünk, miközben a verseny egy pályán zajlik.

Nem mentőöv a társasági adó

Az állami és önkormányzati támogatás nemcsak az olimpia évében lenne fontos, hanem mindig, sorolhatnánk a példákat ennek hiányára: fél évvel az olimpia előtt még az önkormányzatnál kilincselt a sportoló és famíliája, hiába, majd a pontszerző helyen végző város szülötte mögé álltak, felismerve, hogy "mégiscsak a mi fiunk vagy!" Csifári kiemelte, hogy a magyar sportéletet alulfinanszírozottság jellemzi, még ha az állam néha a zsebébe nyúl, gyakran hihetetlenül rossz körülmények között készülnek a magyar olimpikonok. Így előfordul, hogy egy fejlett ország egyetlen sportágának büdzséje veri a teljes magyar olimpia csapatáét.

A gazdasági válság miatt a büdzséket még inkább megvágták a cégek, kevés az új szerződés, a hosszú távon elkötelezett szponzorok maradnak meg Dani Péter tapasztalatai szerint. A lapunknak nyilatkozó sportmenedzserek úgy értékelik, hogy a társaságiadó-kedvezmény nem javított az élsport helyzetén. Öt látványsportág, a futball, kézi-, kosár-, vízilabda és a jégkorong utánpótlásra, létesítményeire, fejlesztésére fordíthat jelentős pénzt, amihez a cégek társaságiadó-kedvezménye révén jut. Ez az összeg idén 26,5 milliárd forint. Elbert Gábor szerint a társasági adó öt sportágat érintő bevezetése is orientálja a támogatókat, ugyanakkor számos sportág helyzetét tovább nehezíti. Csifári Tibor elmondta, hogy ez az élsport helyzetét rontja, hiszen a szponzoráción keresztül kevesebb pénz érkezik.
Follow hrportal_hu on Twitter

A kisboltokat lehetetlenítheti el a vasárnapi pótlék

Bár csak ősszel indul újra az egyeztetés a vasárnapi pótlék kérdéséről, illetve az nyitva tartás újra felmelegített témájáról, az eddig nyilvánosságra került tervek mindenképpen több tízmilliárd forintos többletkiadást jelentenek a kereskedelemben, írja a VG Online.tovább..

További cikkek
Sok a menekült, küzd az EU

Továbbra is nagy migrációs nyomás nehezedik az Európai Unióra, és ismét emelkedésnek indulhat az illegális határátlépők száma, ha kudarcba... Teljes cikk

Angliában kevesebb külföldi kaphat munkát

Sir David Metcalf, a Migrációs Tanácsadó Testület vezetője kijelentette: ha formailag is véglegessé válik a Brexit, akkor az uniós tagországokból... Teljes cikk

Nem szeretik a problémákról beszélő ápolókat?

Turcsányi Tibor ápoló a Magyar Nemzetnek arról beszélt: úgy hiszi, korábbi kritikus nyilatkozatai miatt utasították el jelentkezését egy fővárosi... Teljes cikk

Az orvosi kamara figyelmeztet: baj lesz, mert megint kevés pénzt szánnak az egészségügyre

Egyre égetőbb a háziorvoshiány, csaknem háromszáz praxis betöltetlen az országban. Sok helyen csak azért nem omlott még össze a rendszer, mert a... Teljes cikk

Bérlakás-építési alapot hozna létre az LMP

Bérlakás-építési alap és bérlakástörvény megalkotását tervezi az LMP az albérleti piac kiegyenlítésére. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A kitartás világbajnoki teljesítményt szülhet, edző nélkül is

A YouTube-ról tanult meg gerelyt hajítani a kenyai Julius Yego, a sportág világbajnoka, aki nagy reményekkel néz a olimpiai szereplés elé is,...