Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 12 éve

Pályasúgó: előre jelzi, milyen szakmát válasszunk

Egy kutatás-sorozat keretében olyan honlap készül, amelynek segítségével a pályaválasztás előtt álló fiatal megtudhatja, milyen egzisztenciális körülmények közt élhet az adott szakma gyakorlójaként. A módszertan abban is segít, hogy a szakma-csoportok közti mozgást előre vetítse, illetve a regionális különbségekre fel lehessen készülni. A program a közeli ismerősök jóakaratát túllépve ad tárgyszerű segítséget.

Egy tizenéves gyereket elindítani valamely pályán szülőként és tanárként, illetve pályaválasztási szakértőként is nagy feladat. A szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, nagyjából ismeri annak képességeit és lehetőségeit, de nagyon szűk az a tér, amelyre a laikus rálát. Az iskola sok esetben tévesen ítél meg kompetenciákat, és irányít el tévutakra fiatalokat. A jó matekos nem biztos, hogy alkalmas lesz mérnöki pályára, hiszen ahhoz nem elég az elméleti tudás. Sajnos, sokszor előfordul az is, hogy a több évtizede tanító pedagógus mellett "elment" a világ, és - a legnagyobb jóindulat mellett - nem ismeri a munkaerőpiac folyamatait, a pályaválasztási tanácsadó pedig szinte csak a jelenben meglévő trendeket tudja a 10-15 év múlva pályára álló fiatal számára átadni.

Ki ne emlékezne olyan időszakokra, amikor nehézipari mérnököket képeztünk száz-számra, mert politikai döntés és érdekek álltak amögött, hogy egy látszólag felfutó iparág működését ezen szakemberek kiképzésével is segítsék?

Óvatosnak kell lenni a pályaválasztáskor a sikerszakmákkal is, hiszen az idegenforgalom ma már nem kínál jelentős számban diplomás munkavállalók számára megélhetést. Ügyintézőként fog dolgozni, illetve recepciósnak megy ma az, aki ebben az irányban tanul tovább. Nem jelent biztosítékot az angol nyelvtudás és az információs technológiai képzettség sem, hiszen ezek ma már alapkövetelmények, és senki mellett nem fog egy munkáltató sem dönteni - legfeljebb elutasítják azt a jelentkezőt, aki nem rendelkezik ezzel a tudással.


Felelősségteljes jövőbelátás



Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA-KRTK-KTI) a TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 kiemelt projekt keretében munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése címmel készített programsorozatot. A kutatás az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság- tudományi Intézet TÁMOP-2.3.2-09/1-2009-0001 kiemelt projekt (amely az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg) Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program keretében készült.

Az MTA KRTK-KTI kutatói a program elindítására azért is vállalkoztak, mivel "a program célja a munkaerő-piaci változások közép- és hosszú távú megbízható előrejelzését lehetővé tévő apparátus kidolgozása". Ahogy a projekt működését hirdető Facebook-kampányban olvasható, elhatározásukban az is megerősítette őket, hogy a kutatási programban megfogalmazott újszerű megközelítés és kreatív cél már régóta várat magára:" más országok ezen a téren elért eredményei alapján állítjuk, hogy a magyar közgazdászok eddig nem fordítottak kellő figyelmet a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolását célzó minőségi előrejelzések készítésére."

A kutatók szerint ennek a projektnek az a célja, hogy felelősen, de megkísérelje a jövőbelátást, és az így megszerzett információt közvetítse a munkaerőpiac szereplői és befolyásolói számára. Ebbe a körbe tartozik az álláskeresőktől kezdve a foglalkoztatás- és oktatáspolitikát alakító szakemberekig minden résztvevő. A projekt keretében munkaerő-piaci szempontból releváns, előrejelzések készítésére alkalmas rendszer (modellkeret és adatbank), valamint az előrejelzési eredményekből építkező információs hálózat kialakítására kerül sor. Az előrejelzések készítése során a kutatók figyelembe veszik a magyar gazdaság múltbeli fejlődéséből kiolvasható trendeket és várakozásokat, de legalább ugyanekkora figyelmet fordítanak a fejlődési pályák megtörését valószínűsítő tényezőkre is.

A projekt a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat részletekbe menő vizsgálatával és egybevetésével, továbbá az elhelyezkedés esélymutatóinak bemutatásával fogja segíteni azokat az intézményeket, amelyek célja a munkaerőigények felmérése és közvetítése, valamint az álláskeresők elhelyezkedésének támogatása. A kutatási program keretében létrejövő munkaerő-piaci előrejelzés és az erre épülő szolgáltatás a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti összhang kialakítását szolgálja. Ennek egyik eszköze lesz a Pályasúgó-néven működő pályaválasztási tanácsadó szolgáltató honlap is. Ez utóbbi segíti majd a pályaválasztók, illetve a pályamódosítók előrelátását, a munkaerőpiac által igényelt képzettségek feltárásával irányt ad az oktatásnak, és pontosítja a vállalkozók munkakeresleti várakozásait.

A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy "előrejelzést készítünk 200 szakmára, ezen belül nemekre, iskolai végzettségre és 7 régióra, és amelynek az eredményeit közérthető formában, könnyen kezelhető webes felületen keresztül tudják majd a fiatalok elérni" - foglalta össze a a HR Portalnak a Pályasúgó működési elveit Galasi Péter kutató, a projekt szakmai vezetője.

A honlapon az érdeklődök megnézhetik, hogy milyen eséllyel kaphatnak állást és milyen fizetésre számíthatnak egy adott végzettséggel, illetve hogyan változik ez, ha másik régióba költöznek. Ugyanezeket az információkat szakmák szerint is megkaphatják, és szakmákra bontva lesz elérhető a munkapiaci kereslet és kínálat végső előrejelzése is ötéves távlatra.


Jobb jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetben vannak általában a diplomások



Azzal kapcsolatban, hogy mennyire vitatható pontosságú a jelenlegi munkaerő-piaci folyamatokból a változó gazdasági és jogi környezet mellett 5-10 éves tendenciára következtetni, a kutató más véleményen volt. Szerinte a gazdasági válsághelyzetben a múltbeli tendenciák továbbélését feltételező előrejelzés nyilvánvalóan kockázatosabb, mint a gazdaság fellendülésének időszakában. Ebből azonban nem következik, hogy az előrejelzés és az általa előállított információ felesleges lenne, vagy kevésbé volna értékes.

A különböző pályák felfutásával és lecsengésével kapcsolatosan is eltérő Galasi Péter véleménye. Köztudott, hogy a rendszerváltás után a jogi pálya nagyon népszerűvé vált, azonban mostanra a pályakezdő jogászok nehezen tudnak elhelyezkedni. Vajon az ipari termelés csökkenésével ugyanígy fognak járni a mostani mérnökök is?

A kutató valószínűsíti, hogy negatív munkapiaci keresleti sokk mellett a pályakezdők - ezen belül a diplomások - helyzete is romlik, ami például a munkakeresési időtartam megnövekedésében is megjelenik. Lehetséges, hogy a pályakezdő jogászok és/vagy a mérnökök elhelyezkedési esélyei rosszabbak, munkakeresésük időtartama hosszabb, mint a válság előtt volt. Ezt azonban nem lehet általánosan kijelenteni, mivel erről nem rendelkeznek a kutatók információkkal - hiányoznak a friss reprezentatív felmérések.

A kereseti, illetve a munkanélküliségi statisztikák alapján a projekt szakmai vezetője azt az állítást fogalmazta meg, miszerint egy átlagos diplomás foglalkoztatott Magyarországon 2010-2011-ben is bruttó havi keresetben mérve mintegy hetvenöt százalékkal többet keres, mint egy átlagos érettségizett munkavállaló. Ez a kereseti prémium a válság óta változatlan. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a válság alatt 10-11 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta mellett a főiskolát végzettek megfelelő mutatója 5 százalék, az egyetemet végzetteké pedig 2-3 százalék.

A hazai előrejelzés a már régóta működő nyugati gyakorlattól több tényezőben tér el. "A legfontosabb eltérés a felvett idősorok hossza, mert nyugaton sokkal hosszabb idősorok állnak rendelkezésre, míg mi csak a rendszerváltozás utáni adatokkal tudunk dolgozni" - állítja a kutató. Az egyik legfontosabb adatforrása a kutatásnak a Központi Statisztikai Hivatal által készített "Munkaerő-felmérés". Ez a kutatás jelentős mértékben megegyezik a hasonló európai adatfelvételekkel. Van ugyanakkor előnyünk is több fejlett országhoz képest - Galasi Péter szerint-, mert olyan részletes, adminisztratív adatforrásokkal is dolgozhatnak a magyar kutatók, amelyekhez sok más országban nincs hozzáférési lehetőségük. A végleges, foglalkozásokra lebontott előrejelzés 2013 február végére készül el, a szakember szerint az eredményeket akkor lehet teljes egészében megismerni.


Motivációt, rejtett faktorokat nem vizsgál ez a kutatás



Minden társadalmi berendezkedésnek, időszaknak megvannak a magas és az alacsonyabb presztízsű foglalkozásai, és sok esetben az anyagiak nem fedik ezen csoportokat. Magas presztízsű a röntgenorvos, vagy a tűzoltó foglalkozása, és alacsony a hozzáadott értéket nem képviselő, az anyagiakkal pusztán technokrata módon "bűvészkedő" jutalék-begyűjtők munkája. Azt, hogy pontosan kit-mi motivál a pályaválasztás során, Galasi Péter szerint a munkapiaci előrejelzésekből hagyományosan nem lehet feltárni, mivel ennek a kutatásnak nem feladata a pályaválasztási motivációk feltárása. Ezen kívül " erre az eszközeik sem alkalmasak" - állítja a kutató. A munkaerő-piaci relevánsnak tekintett információk közül általában a keresletet, illetve kínálatot megjelenítő elhelyezkedési, illetve kereseti előnyöket/hátrányokat képes az előrejelzési kutatás figyelembe venni.

Hasonló a helyzet a pályaválasztásban igencsak érdekelt, úgynevezett Y-generáció (a mai tízen-huszonévesek) és Z-generáció (középiskolások) egyéni specifikumainak a figyelembe vétele és munkaerő-piaci előrejelzés-vizsgálat összefüggésében is. A munkához, munkahelyhez való hozzáállás, illetve a karrier-építés vizsgálata nem tárgya egy munkaerő-piaci előrejelzési rendszernek. Nem tudja a felmérés azt vizsgálni, hogy a fiataloknál valóban tudományos eszközökkel is kimutatható-e az a sok esetben megfigyelt jelenség, miszerint a munka végzéséhez való kötődés el tud válni a munkahelytől.

A kutatók azonban foglalkoznak egy, az előrejelzésnél általánosabb, és fontosabb területtel, a különböző munkaerő-piaci állapotok (foglalkoztatás, munkanélküliség, inaktivitás) stabilitásával, illetve vizsgálják a munkaerő-piaci állapotok közötti átmenetek formáit, időbeli hosszát, valamint egyéb jellemzőit. A munkahely, a szakma, a beosztás, az iskolázottság-képzettség, a kereset összefüggéseit is górcső alá vették, és a vizsgálat során különleges súlyt helyeznek arra, hogy "a lehetséges állapotok és átmenetek milyen valószínűséggel következnek be meghatározott munkaerő-piaci jellemzőkkel rendelkező munkavállalói csoportok esetén".
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk