Poór József: Nem fog "meghalni" a HR

- Idén 18 éves a szövetségük. Sok változást éltek át a közel két évtized alatt. Melyek voltak a legszebb és melyek a legnehezebb időszakok a HSZOSZ életében?

- A szövetségnek az elmúlt időszakban a legnagyobb érdeme az volt, hogy fel tudott mutatni az egyéni szakemberek számára egy lehetséges találkozási pontot, létrehozta a vidéki klubhálózatát, és beindította a Humánpolitikai Szemlét. Természetesen a szövetség életében is voltak nehéz időszakok, például a gazdasági válság ezt a területet sem hagyta érintetlenül. Az is gondot jelentett a tagoknak, hogy melyik szövetséghez tartozzanak, hiszen hazánkban jelenleg kettő működik. Úgy érzem, amióta átvettem az elnökséget, ez a probléma nyugvópontra jutott.

- Elnöksége kezdetén nagyszabású megújulási programot hirdetett. Melyek voltak ezek és mi valósult meg belőlük?

- Az egyik megújuló programunk lényege, hogy nem versenyzünk más szövetségekkel, megvan a saját krédónk. Az is egy jelentős változás, hogy a korábbiaktól merőben eltérő jellegű konferenciasorozatot indítottunk, aminek nagy sikere van. 13 mini HR konferenciát rendeztünk különböző felsőoktatási központokban, itt a HR oktatóknak lehetőségük nyílt a rendszeres találkozásra. Továbbá nyitottunk különböző szervezetek, kamarák felé. Lényeges továbbá, hogy szövetségünk megpróbálja rendszeresen összehívni a közszférában HR-rel foglalkozó egyetemi oktatókat egy-egy konferencia erejéig. Abban is előreléptünk, hogy a korábban nagy sikernek örvendő, de azóta "alvó" fázisba jutó coaching klubjainkba újra életet leheljünk a Zsigmond Király Főiskolával együttműködve. Az is egy mérföldkő, hogy a szövetség közreműködésével egy 52 HR oktatással foglalkozó szerző által jegyzett konferenciakötet fog megjelenni az egyik nagy nemzetközi kiadónál.

- A HSZOSZ tehát átalakulóban van. Mi teszi vonzóvá az új szervezetet?

- A szakmai programok, találkozók szervezésén túl az a vonzerőnk, hogy azokon díjtalanul vehetnek részt a diákok és a közszolgák, a versenyszférából érkezőknek pedig legfeljebb néhány ezer forintos belépőre kell számítaniuk, de ezt is csak abban az esetben, ha az adott rendezvénynek nincs elég szponzora. Kifejezetten közhasznú jelleggel szerveztünk 15 konferenciát. Úgy hiszem, erre méltán lehetünk büszkék, főként a jelenlegi gazdasági helyzetben.

- Mint említette, a negyedévente megrendezett konferenciáik mellett kialakították a HR klubok országos hálózatát is. Mit remélnek ettől?

- Szeretnénk még vonzóbbá tenni a hálózatunkat. Magyarország legnagyobb vállalatainak HR vezetőit, gyakorlott szakembereket felvonultató rendezvényeinkkel az a célunk, hogy javítsunk a HR oktatásról kialakult nem túl kedvező képen és egyúttal egyértelművé tegyük, hogy az oktatás és a gyakorlat nem egymással párhuzamos terület. Az lenne a jó, ha ez a két terület egymást szolgálná. Úgy hiszem, ebben eléggé úttörő voltam és ma is ezt vallom és csinálom is.

Dr. Poór József

- Szövetségük együtt kíván működni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel is. Hogyan járulnak hozzá a közszolgálati HR tevékenység fejlesztéséhez?

- Fél évvel ezelőtt megfogalmazódott az igény az egyetem vezetősége és szövetségünk részéről is a HSZOSZ-en belüli közszolgálati tagozat létrehozására. Ez nem új keletű elképzelés, néhány éve is már felvetődött ez az ötlet, de akkor a tagság körében nem talált fogadókészségre. Most azonban elindult egy jó együttműködés az egyetemmel. Segítünk az egyetemen folyó oktatásban és a különböző elképzelések megvalósításában. A közszolgálati HR színvonalának emeléséhez pedig minikonferenciák szervezésével járulunk hozzá.

- A közszolgálati HR tevékenyég fejlesztésére nagy szükség lenne, úgy hiszem.

- Igen, és nemcsak a közigazgatásban, hanem esetleg oktatási intézményeknél, önkormányzatoknál is vennék hasznát, hiszen különböző dimenziói vannak a közszolgálati HR-nek. A kormány csinálja a maga módján, de a civil szféra is hozzá tud ehhez járulni, én legalábbis úgy hiszem.

- Szövetségük együtt változott az idők során a HR szakmával. Hogyan formálódott ez idő alatt a szakma? Honnan, hova jutott el?

- Ez 20-25 évvel ezelőtt egyszerű, adminisztratív tevékenység volt, ami idővel rendkívül sokszínűvé vált és ma már létfontosságú menedzsment funkciónak minősül.

- Folyamatos változásban van a gazdaság, a jogi környezet, amely átalakítja a humán erőforrás menedzsment piacot, miközben megkérdőjeleződik a szakma és így a HR-eseket ontó képzések létjogosultsága is. Egy HR szakember úgy fogalmazott tavaly ősszel, most eldől, visszafejlődik-e a HR adminisztratív szintre, miként a Távol-Keleten is történt. A szakember szavait igazolja ------- részben - vissza az Országos Synergon HR Benchmark Felmérés 2011. E szerint erősödik a HR controlling, egyre több cégnél gondolkoznak a HR kiszervezésén. Mit gondol, merre tart a HR? Beszélhetünk-e egyáltalán a HR jövőjéről, vagy inkább teljes átformálódásról?

- A HR "haláláról" szóló előrejelzéseket, véleményeket nem tartom relevánsnak. Többször felröppent már a hír a HR megszűnéséről, és eddig mindig túlélte az adott időszakot. Továbbá az utóbbi hónapokban tartott konferenciákon sem fogalmazódott meg hasonló gondolat a feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) részéről. Sőt, épp ezek az országok helyezik új dimenzióba a HR-t, már csak azért is, mert ott nem száz embert választanak ki egy területen, hanem tíz- vagy akár százezret. Ezek az országok inkább szeretnék, ha megtalálnánk az ő igényeikhez, kultúrájukhoz igazodó HR megoldásokat.

A HR, mint menedzsmentfunkció hasonló szintre jutott, mint a marketing, vagy a kontrolling. Tehát nem érzek "HR forradalmi hangulatot", nem áll nagy változás előtt a HR. Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy 20-25 év múlva majd nem így hívják ezt a szakmát. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban a mostani változások egy nemzeti szintű HR kialakulása felé mutatnak.

- Ugyanakkor a technika fejlődésének hatása a HR-re vitathatatlan.

- Nézze, ahol tíz- vagy épp százezer embert kell kiválasztani, természetes, hogy komoly technikai eszközök támogatásával történik. Ám azt is meg kell valakinek terveznie, ellenőriznie. Amikor Írországban elkezdődött a HR-es karrierem, nem gondoltam volna, hogy ilyen irányba fejlődik ez a szakma. Ezért én nem hiszek a HR megszűnésében.

A HR jelentőségének visszaesése, eltűnése azért fogalmazódhatott meg egyes szakemberek részéről, mert a szakma folyamatosan változik, és ez így van jól. A változás pedig gyakran azzal jár, hogy funkciók vesznek el, megszokott tevékenységek kerülnek át máshova. Az is tény, hogy a szoftverek a HR kontrollingot erősítik, de ez felszabadít erőforrásokat. Tehát jövőről beszélhetünk, ami természetesen nem lesz ugyanolyan, mint a jelen. Ahogy a céges stratégia változik, úgy kell változnia a HR-nek is.

- Mégis, sok kritika éri a HR szakmát és oktatást. Sokan csak adminisztratív, végrehajtó munkaerőként tekintenek a HR-esre, aki nem ismeri az üzleti folyamatokat, a költségvetést, nem tud tárgyalni a vezetőkkel. Ön, mint a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, hogyan látja a HR oktatás színvonalát és a HR szakma presztízsét? Mit gondol, miért tekintenek csak végrehajtóként a HR-esre? Nyilván nem csak azért, mert a multinacionális vállalatok magyar leányvállalatainál centralizált a HR és nem adnak lehetőséget az önálló döntésre.

- Korábbi kutatásunk a HR kompetenciáit megkérdőjelező, a HR megszűnését vizionáló szakembereknek mondott ellent. Hiszen a két évvel ezelőtti felmérésből is kiderült, kulcsfontosságú funkcióvá vált a HR a nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatainál, amely a humán osztályok létszámára is kihatott. És az is kiviláglott, hogy nem az a HR-es leglényegesebb kompetenciája, hogy miképp kezeli a HR szoftvereket. A HR-es sikere a kulturális, menedzselési, pszichológiai tényezőkön múlik. Elismertsége függ a HR-es tudásától, tapasztalatától, cégben való beágyazottságától. De az is előfordul, hogy a magyar cégkultúra miatt nincs elismerve ez a terület, a vezető nem ismeri fel a HR fontosságát.

Az pedig ebben a formában nem igaz, hogy a multik magyar leányvállalatainál centralizált lenne a HR, mert vegyes a kép. Természetesen más a helyzet egy helyi piacra dolgozó nemzetközi cég leányvállalatánál és egy globális terméket előállító cégnél.

- Hogyan kellene javítani a HR megítélésén?

- Több vizsgálat is bebizonyította, hogy olyan válságos helyzetben tud sokat segíteni a HR, mint amilyenben most a világ van. A HR-eseknek fel kell venniük a kesztyűt.