Sikertelen START
Eltörölték a START-kártyát, ami nem rontja a pályakezdők, az 50 felettiek és az ápolási díj után elhelyezkedni akarók munkaerő-piaci helyzetét, mivel eddig sem hatott jelentősen az elhelyezkedésükre. A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei jórészt átvették a szerepét, de arról nincs információ, hogy sikeresebbek-e, mert az EU által szorgalmazott színvonalú hatástanulmány nem készült erről.
A beteg gyerekek szüleinek nem segített
„Mintegy 250 olyan családot ismerek, aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekét, de eddig egy esetben sem értesültem arról, hogy a gyermek gyógyulását vagy halálát követően a Start kártyának és a vele járó kedvezménynek köszönhetően tértek volna vissza a munkába. Tehát a START-kártya nem adott jelentős segítséget az ápolási díj után dolgozni kívánó szülőknek - mondta el Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke. A súlyosan fogyatékos gyermeküket otthonukban ápoló családok kényszerhelyzetben vannak, nincs választási lehetőségük. A szülők 80-90 százaléka egyedülálló nő, mert az apák többsége elhagyja családját, főként a beteg gyermek megterhelő gondozása miatt. A szülők nem ritkán napi 20 órát fordítanak gyerekük gondozására, fejlesztésére vagy csak életben tartására, ami kizárja sokuk állásvállalását. „Megoldást jelenthetne az otthoni ápolásban a családok számára a külső segítség, a gyerekfelügyelet, de ezt a szülők többsége nem tudja megfizetni. Érthető módon így nem jut idejük és erejük más munkát vállalni, illetve az állami gondozásban lévő ellátás nem megfelelő színvonalú, előfordul, hogy drámain megrövidíti a beteg gyerekek életét” – tudtuk meg Domán Zoltántól.
Aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem él meg a nettó 48 ezres kiemelt ápolási díjból sem. Erre hivatkozva kérték a minimálbér bevezetését, amit az EMMI munkajogi és adminisztrációs problémákra hivatkozva vetett el.
A fiatalok esélyeit nem növelte
A START-kártyákhoz kötődő kedvezmények eltörlésének közvetlen foglalkoztatási és szociálpolitikai következménye igen csekély lehet Csillag Márton, a Budapest Intézet munkatársa szerint. Elsősorban azért, mert a 2014 során már csak a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok kedvezményei voltak érvényben. E támogatott csoport után 2015. január 1-jét követően csak kismértékű (a bruttó bér 7 százaléknyi, a minimálbér másfélszereséig) kedvezmény járt volna. Bár a START-kártyák – a mind foglalkoztatásra, mind a nettó bérekre – gyakorolt hatásait igen kevés tanulmány vizsgálta, annyit kimutattak, hogy a kártyák kiváltását követő első év végén (amikor a magasabb összegű bértámogatás lejárt) a támogatottak foglalkoztatás esélye jelentősen csökkent, így nem számíthatunk arra, hogy START-kártyához kötődő kedvezmény kivezetése nagymértékben rontja majd a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét – fejtette ki Csillag Márton.
A Budapest Intézet munkatársa utalt arra, hogy a START-kártyák korábbi hatásvizsgálatai kimutatták, hogy azok a program által megcélzott, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportok összességének foglalkoztatottságára nem gyakoroltak jelentőst hatást. Ugyanakkor bizonyos alcsoportok esetében a START-programok valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a kedvezményezettek munkához jussanak és megtartsák az állásukat, azonban ilyen hatást nem a leghátrányosabb helyzetűeknél (az érettségivel nem rendelkezőknél) lehetett tapasztalni.
A START-kártyákkal igényelhető kedvezmények nem csupán a magasabb elhelyezkedési esélyen keresztül javíthatták a támogatottak helyzetét, de azon keresztül is, hogy a kedvezményen a munkáltató és a munkavállaló „osztoztak”, azaz magasabb nettó bérhez jutott a támogatott – azonban ilyen pozitív szociálpolitikai hatást is csak bizonyos alcsoportoknál találhattunk – tudtuk meg Csillag Mártontól.
A programokkal foglalkozó kutatók kismértékű nem szándékolt negatív hatást mutattak ki, pl. olyanokat vettek volna fel a támogatások igénylésével, akiket ennek híján is alkalmaztak volna, de még így is elmondható, hogy a program általánosságban nem volt költséghatékony – említette meg Csillag.
Na és kire hat a Munkahelyvédelmi Akcióterv?
„A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei ugyanakkor jórészt átvették a START programok szerepét, s ennyiben az MA nem újszerű, de valamivel bőkezűbb, mint a START programok. Arról azonban vajmi keveset tudunk, hogy ezek a kedvezmények mennyiben sikeresebbek, mint a korábbi START programok, mert tudomásom szerint semmiféle – az EU által szorgalmazott színvonalú – hatástanulmány erről nem készült” – nyilatkozta a HR Portálnak Csillag Márton.
Csillag megemlítette, hogy a rendelkezésére álló adatok hiányosak. Ezek alapján annyit állapított meg, hogy 2011-ben mintegy 5400 olyan START EXTRA kártya élt, amit 50-54 éves, nem alapfokú végzettséggel rendelkező, de korábban tartós munkanélküli munkavállalók használtak. Ez az adat annyiban felső becslés lehet arra, hogy mennyien veszthették el munkájukat a program megszűnése miatt, mivel a Munkahelyvédelmi Akciótervben a tartós munkanélküliek kedvezményekhez juthatna, míg a START EXTRA feltétele a tartós munkanélküliség és az 50. betöltött életév vagy alapfokú végzettség volt.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- 5 milliárd forintnyi alvó pénz van a SZÉP-kártyákon 3 hete
- Íme a kormány terve a 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalék mozgósítására 1 hónapja
- Az állami intézményekben dolgozó tanárok és óvónők részére ma érkezik meg az emelt bér 2 hónapja
- Duplájára emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ összege 2 hónapja
- Ösztönözheti a vállalkozói hitelfelvételt a garanciadíjak csökkentése 2 hónapja
- Rétvári Bence: február elején minden pedagógus emelt fizetést kap 2 hónapja
- Rekord: ekkora összeg érkezett 2023-ban a SZÉP-kártyákra 3 hónapja
- Megérkezett Brüsszelből a tanárok és óvónők béremelését lehetővé tevő garancia 3 hónapja
- Jobbik: jövőre is lehessen hidegélelmiszert vásárolni SZÉP-kártyával! 3 hónapja
- Vajon csökken a vállalati egészségkultúrára fordított béren kívüli juttatások adója? 4 hónapja
- Cafeteria Kisokos 2024 4 hónapja