Szerző: Berta László Megjelent: 3 hónapja

Sokkoljuk horrorral a munkatársainkat!

Több magyar munkás halt meg tavaly külföldön, mint az előző években. Új helyzet, hogy Lengyelországban és Szlovákiában is, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A Magyarországon elhunyt 84 munkás több mint fele 45 év feletti volt. Ennek oka a veszélyforrások alábecsülése és a túlvállalás. Igen, mert a negyvenesek félnek a munkahelyük elvesztésétől. Talán egy horror képeskönyv segítene a munkaügyi balesetek megelőzésében. Megrázó fotók következnek. Megtekintésüket csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Februárban hozta nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya, hogy 2015-ben drasztikusan emelkedett a munkabalesetek száma az előző évhez képest, a halálos munkabalesetekével együtt.

Feltűnt, hogy a 40 felettiek vannak a legnagyobb veszélyben. Megkérdeztük a gazdasági tárcát, hogy milyen következtetést vonnak le abból, hogy a Magyarországon elhunyt 84 személy több mint fele 45 év feletti volt. „A baleseti gyakoriság több okra is visszavezethető, ilyen például, hogy nagyobb rutinnal rendelkező idősebb munkavállalók hajlamosabbak a munkavégzésből adódó veszélyforrásokat alábecsülni. Továbbá, hogy a 45 év feletti korosztály jobban tart a munkahely elvesztésétől, emiatt gyakrabban vállalnak olyan veszélyes tevékenységet, amelyhez kellő szakértelemmel nem rendelkeznek” – válaszolta az NGM.

Ki gondolta volna, hogy a mindenki által jól ismert állásféltés és a rutin csapdái statisztikával igazolható módon halálhoz vezetnek. Kling Péter munkavédelmi szakmérnök a halálesetek okáról nem kívánt nyilatkozni, ahhoz több ismeretre volna szüksége, viszont szerinte a munkabalesetek trendjével nem igazán érdemes foglalkozni, hiszen akkora a látencia. Tapasztalatai szerint a cégek többsége azonnal el akarja tussolni a baleseteket, ami sok esetben sikerül is. Az NGM azzal magyarázza a rosszul mutató statisztikát, hogy a gazdasági válság negatív hatásai után a foglalkoztatottak száma évről évre folyamatosan emelkedett Magyarországon, csak az elmúlt 5 évben több mint ötszázezerrel nőtt a munkában állók száma, ami hatással van a munkabalesetek számára is. Megjegyezték, hogy míg 2010-ig folyamatosan száz fölött volt a halálos munkabalesetek száma, addig az elmúlt 5 évben ez a szám egyszer sem haladta meg a százat. Arra hivatkoztak, hogy az építőipar és a feldolgozóipar teljesítménye is jelentősen bővült, ami a munkabalesetek számán is meglátszik az ágazatok veszélyesebb volta miatt.

Veszélyes kis cégek

Visszatérve a statisztikához, az 50 fő alatti cégeknél történt a 84 halálos baleset zöme (2014-ben 78 történt), amit az NGM kézenfekvőnek tart, mert Magyarországon megközelítőleg 600 ezer működő vállalkozás van, ebből körülbelül 99 százalékuk foglalkoztat 50 fő alatti létszámban, és ez a baleseti statisztikákra is hatással van.

A minisztérium szerint kisebb mértékben ugyan, de az is közrejátszik, hogy több a haláleset a kis cégeknél, mert a munkavállalókra eső fajlagos munkavédelmi költség fordítottan arányos a foglalkoztatottak létszámával, azaz a kisebb vállalkozásoknak létszámarányosan valamivel többe kerül a munkakörülmények fejlesztése. Az elemzések, valamint az ellenőrzések tapasztalatai is azt mutatják, hogy a mikro- és kisvállalkozások munkavédelmi tudatossága alacsonyabb szinten van a nagyobb vállalkozásokhoz képest, gyakran hiányosak a munkavédelmi ismereteik. Klinghez hasonlóan az NGM is megjegyezte, hogy egyes munkáltatók a biztonság „mellőzésével” próbálnak takarékoskodni.

13 haláleset külföldön

13 halálos munkabaleset történt külföldön 2015-ben, az adat azt mutatja, hogy több magyar munkás halt meg, mint az előző években. Új helyzet, hogy Lengyelországban és Szlovákiában is történtek halálos balesetek, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. Németországban kilenc, Lengyelországban kettő, Romániában és Szlovákiában egy-egy haláleset történt. Mindegyik esetben férfi munkavállaló hunyt el. Szállítás-raktározásban hét, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben három, építőiparban kettő, feldolgozóiparban egy halálos munkabaleset történt.

A külföldön történt halálos munkabalesetek száma az elmúlt öt évben: ország, iparág, nemek aránya szerint (forrás: NGM)

Nem meglepő, hogy az NGM úgy látja, a helyzet több feladatot ró a munkakörülmények javításában érintett szereplőkre, elsősorban a munkáltatókra, aztán a munkavédelmi szolgáltatókra és a munkavédelmi hatóságra is. A teendőkről megkérdeztünk a gyakorlatban jártas Kling Pétert: „A munkavédelem azért kemény dió, mert nem elég, ha a munkáltató vagy a munkavállalók törekednek a biztonságra, a másik fél közreműködése nélkül csak látszateredményeket lehet elérni”.

Röviden összefoglalta, milyen lépcsőfokokon át jut el egy cég a biztonságos munkavégzéshez:

1. A munkáltató anyagi és versenybeli helyzete lehetővé teszi, a minden tekintetben törvényes működést? Sok olyan vállalkozás van, amely csak lavírozva, a munkavédelemmel kapcsolatos költségeken is spórolva (és egy kis adócsalással és feketefoglalkozatással) ér el minimális eredményt.

2. Ha pénz van, szándék és tudás is van? Kevésbé ellenőrzött iparágakban jellemző, hogy csak akkor ébred rá a vezető, hogy munkavédelemmel foglalkozni kell, ha szól a könyvelő (már amelyik szól), vagy felvesz egy irodavezetőt, aki a korábbi munkahelyén a munkavédelmi vállalkozóval tartotta a kapcsolatot, ezért tudja, hogy itt is kell valami.

3. Ha odáig eljut a cég, hogy megbíz egy szakembert, hogy tegye rendbe a munkavédelmet, akkor ez sokszor csak papíron marad. Rögtön bekerül a fiókba minden dokumentáció, és csak a felügyelőnek veszik elő.

4. Egyre több munkáltató gondolkodik úgy, hogy „legyen minden rendben a cégnél, akkor nem kell fejben tartanom, melyik hatóságnak mit hazudjak”. Nekik már „csak” azt kell elérniük, hogy a munkavállalók is hasonlóan álljanak hozzá. Ez a legnehezebb. Nem elég az ismertetek átadása, érzelmi hatást is kell kelteni, mert az ellenőrzésekkel és büntetésekkel nagyon nehéz elérni az önkéntes szabálykövetést.

Kling erre saját módszert fejlesztett ki.

Véres dolgok történnek

„Sokkolni kell! Elég volt a „falra hányt borsó” munkavédelmi oktatásokból, hatásos eszközök kellenek” – mondja Kling Péter saját CD-jét ajánlva. A „Munkavédelmi Horror képeskönyv”-ben elrettentő példák sorakoznak a végzetes figyelmetlenségre és hanyagságra. A szerzőnek a megelőzés, tájékoztatás volt a szándéka, mert hiába ismerik a dolgozók a szabályokat, ha nem tartják be. „Az elrettentő hatású képeket tartalmazó gyűjteménnyel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy hiába a legkorszerűbb gépek, a legkörültekintőbb munkavédelmi előírások és a legjobb védelmi berendezések, ha a dolgozó nem tartja be az utasításokat, ilyen véres dolgok történhetnek”.
Kling szerint ez az anyag nem egy vidám kis fotógyűjtemény pórul járt szerencsétlenekről, azok számára, akik szeretik a zaftos képeket. Igazán akkor lehet hasznát venni, ha munkavédelmi oktatóanyagként használják. Az építőipar volt a legsötétebb magyarországi szektor, ahol 25-en haltak meg tavaly, ezért a „horror képeskönyv” építőipari példái közül válogattunk be néhányat.

Megtekintésüket csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Omlás

Egy felújítandó ház mellett ki volt ásva egy árok, ami az esőzés miatt megtelt, majd eláztatta a téglából rakott alapot. A fal a saját súlyától leomlott, maga alá temetve két építőmunkást. A fal nem volt kitámasztva, azt a mentésben résztvevő tűzoltók végezték el. A munkások belehaltak sérüléseikbe.


Hódfarkú cserép

Húsz méter magasan cserepeztek a tetőn. Valaki megrúgott egy iker hódfarkú cserepet, amely a darus fejére esett. A férfi nem viselt sisakot, azonnal meghalt.


Lyukas cipő

Károly alkalmi munkás volt. Akkor fogta meg a fémcsövet, mikor a betonpumpa nyomta a betont. Lyukas, szakadt cipőben dolgozott, a pumpa pedig hozzáért a 400 voltos szabad vezetékhez. A férfinek nem kellett volna fogni a pumpát. Halálos áramütést kapott, a lábán jól látható az áramjegy.


Lánctalp

A munkaterületen dolgozó áldozat ismeretlen okból a munkagép útjába került. A vezető nem vette észre a gép lánctalpa elé került embert, és áthajtott rajta. A férfi azonnal meghalt. A gép üzemeltetőjének megfelelő jogosítványa volt és mindketten munkavédelmi oktatásban részesültek.
(Erről a megrázó esetről tudatosan nem mutatunk fotót.)












Zuhanás

Apa és fia egy felszálló cső bilincsrögzítését végezték a 8. emeleten. Az épület 10 emeletes volt három szint mélygarázzsal. Az apa átesett a szabálytalan korláton, bezuhant a liftaknába és a legalsó szintre zuhant. A liftaknából a tűzoltók hosszú munkával, egy rakodólapra kötözve emelték ki az elhunytat. Sehol nem volt szabályos korlát az épületben.


Bontás

Egy régi épület bontásánál beszakadt a födém egy munkás alatt, és a feje súlyosan megsérült. Két óra múlva sikerült kiemelni a halottat. Sisakot viselt.


Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Minden ötödik spanyolt az elszegényedés veszélye fenyeget

Spanyolországban népesség 22,1 százalékát, azaz minden ötödik embert fenyeget az elszegényedés veszélye - derült ki a spanyol statisztikai hivatal... Teljes cikk

A munkást is büntethetővé tenné a kormány

A jelen szabályozás szerint csak az a munkás büntethető hatóságilag, aki irányító pozícióban van - a kormány módosítója kiterjesztené a... Teljes cikk

Munkavédelem: a munkást is büntetnék

A munkást is büntethetővé tenné a kormány, ha megszegi a munkavédelmi szabályokat. A jelen szabályozás szerint csak az a munkás büntethető... Teljes cikk

30-50 százalékkal emelkedhet az állami tisztviselők fizetése

Az állami tisztviselők új, Lázár János által beterjesztett illetményrendszerét fogják ma megszavazni a parlamentben. Teljes cikk

1600-zal kevesebb álláskereső Zala megyében

Zala megyében 15,7 százalékkal csökkent az álláskeresők száma áprilisban. A kirendeltségeken 8856 álláskeresőt regisztráltak, több mint 1600-zal... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A munkást is büntethetővé tenné a kormány

A jelen szabályozás szerint csak az a munkás büntethető hatóságilag, aki irányító pozícióban van - a kormány módosítója...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016