Szakképzési hozzájárulás járhat a hallgatók foglalkoztatásáért

Ahhoz, hogy a hallgatók cégeknél tölthessék gyakorlati idejüket, a kormány úgy látja, ösztönözni kell a gazdálkodó szervezeteket, hogy fogadják őket, ezért a szakképzési hozzájáruláson keresztül pénzt juttatna erre. Vagyis a hallgatókkal foglalkoztatói jogviszonyt kialakító gyakorló helyként működő cégek jogosultságot szereznek a szakképzési hozzájárulásra.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a szakképzési hozzájárulást érintő jogszabály-módosítás pár hónapon belül megtörténik. Szeptemberig mindenképpen, mert ekkor kezdik el tanulmányaikat a duális képzésben az első hallgatók. „Jelenleg kidolgozás alatt áll, hogy milyen összegben vehetik igénybe a cégek a szakképzési hozzájárulást. A felsőoktatási intézmény pedig a saját képzési önköltségébe tudja beépíteni a duális képzés többletköltségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium kodifikálja a jogszabályt, a háttérben egyeztetve velünk” – tájékoztatta a HR Portált Maruzsa Zoltán, az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán rendezett konferencián.
Maruzsa Zoltán
A Németországban működő duális rendszert másolná a kormány. Maruzsa kifejtette, hogy a Baden-Württembergben 70-es években indított duális képzésben mára mintegy 10 ezer cég vesz részt, beépült a vállalati kultúrába. „Nálunk évtizedes munka, hogy a cégek akarják a hallgatókat fogadni. Ne kötelezettségként, hanem lehetőségként tekintsenek rá, ahogy az is. Fiatal innovatív munkaerő érkezik hozzájuk, a hallgatók pedig nem morzsolódnak le, könnyebben találnak munkahelyet” – fejtette ki Maruzsa Zoltán.

A helyettes államtitkár lehangolónak nevezte, hogy a felsőoktatási intézmények teljes bevételének 1,5 százaléka tisztán piaci kapcsolaton alapuló bevétel. A felsőoktatásért felelős államtitkárság célja, hogy 2020-ig 5 százalékra emelkedjen ennek aránya, ehhez azonban az kell, hogy „a piacokra hatékonyabban repüljenek ki a felsőoktatási intézmények” és működjön a duális képzés – mondta el lapunknak Maruzsa Zoltán.
Hegyesné dr. Vecseri Beáta
Hegyesné dr. Vecseri Beáta, a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának dékánja elmondta az „Innovatív Élelmiszerlánc Konferencián”, hogy meg akarják tartani első számú kutatóhely pozíciójukat és szolgáltatni szeretnének a piac résztvevőinek. Végzett hallgatóik közül sokan rövid időn belül vezető pozícióba kerülnek cégeknél, kutatnak, minisztériumokban helyezkednek el. Kiemelte, hogy az állami lehetőségek csökkentek, szükségük van a vállalati kutatási megbízásokra.

Agrárdiplomával a piacon

32 ezer forinttal kevesebbet keresnek az agrárdiplomával elhelyezkedők munkába állásuk első évében a friss diplomások átlagbéréhez képest. Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta, hogy az agrárdiplomások bruttó 178 ezer forintos fizetést kapnak munkába állásuk első évében, míg az erre az időszakra eső diplomás bér átlagosan 210 ezer forint.

Az államtitkár szerint „nem rossz” ez a szám, mert általában azok végeznek az agrárterületen – hasonlóan a turizmushoz –, akinek valamilyen családi vállalkozásuk van, és nem fogják külön bejelenteni magukat felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben, hanem pl. egyéni vállalkozók lesznek, így nem látszanak a rendszerben. Az agrárképzésben részt vevők 59 százaléka helyezkedik el diplomás munkakörökben, az országos átlag 72 százalék.

Arra is van adat a felvi.hu táblázataiban, hogy hol helyezkednek el. A földmérők 91 százaléka végez diplomás munkát, míg a kertészmérnökök körében csak 48 százalék. Miért van ez? „Sokan, akiknek van pár hektárjuk, elvégeznek egy kertészmérnöki alapszakot, és gyakorlatilag őstermelőként fognak dolgozni. Ha 10 százalékuk lépi ezt meg, pont elég ahhoz, hogy levigye a kereseti átlagot, ami így bruttó 158 ezer Ft a kertészmérnököknél” – mondta el a HR Portálnak Maruzsa Zoltán.

Átlag alatt, bruttó 167 ezer forintot keresnek a vadgazdaként végzettek (jellemzően ügyintézők vadásztársaságok alkalmazásában), míg az állami szférában dolgozó fölmérők bruttó 190 ezer fölött keresnek bértábla szerint. Kérdés, hogy például vadgazdából érdemes-e ennyit képezni, amikor csupán 47 százalékuk marad a pályán, a többiek nem diplomás munkát végeznek, vagy pályaelhagyók.

A helyettes államtitkár kérdésünkre válaszolva mondott néhány példát: a természetvédelmi mérnöki és tájrendező szakra szükség van, de nem feltétlenül ekkora létszámmal. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint minden szak fontos, viszont a diplomás pályakövetési adatok alapján pontosabban lehet tervezni, hogy milyen létszámmal optimális elindítani ezeket.

Keserű szájíz? Kimarad az agrárpénzének szétosztásából a szaktárca

A hús-és baromfi, zöldség-gyümölcs és tej ágazatban létesülhet a legtöbb új állás a 300 milliárdos uniós támogatásból. Első lépésben azonban a kormánynak el kell fogadnia az élelmiszer-fejlesztési stratégiát, amit a földművelésügyi tárca már lerakott az asztalára, és az operatív programok elfogadására is várni kell.

A Miniszterelnökség 200 milliárd forintot kezel, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig százat, vagyis pont a Földművelésügyi Minisztérium alá nem tartoznak pályázatok, így nem határozhat az élelmiszer-fejlesztési stratégia pénzeinek elosztásáról. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti államtitkára felvetésünkre reagálva elmondta: „Ez nem így van. Mi vagyunk, akik a stratégiát kidolgozzuk, és a kormány elé terjesztünk, amit a kormány elfogad. A mezőgazdaság a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik, ez a stratégia sorvezetőként szolgál majd, hogy mire költsük a pénzt, ez adja meg a fejlesztési irányokat”. Kérdés, hogy a szaktárca értéke degradálódik-e azáltal, hogy nem oszt agrárpénzt. „Az élelmiszer-fejlesztési stratégia mentén fejlesztünk. A kormánynak és az egész országnak fontos, hogy sikeres legyen az élelmiszeripar. Együttműködés van, és nem széthúzás” – reagált az államtitkár.

„A mezőgazdaságban is munkahelyek teremtődhetnek, ha az élelmiszer-fejlesztési stratégia beválik, és az élelmiszeripar elindul ezen az úton. Nagyon nehéz megsaccolni, hogy ez a mezőgazdaságban mennyi embert jelent” – mondta el a HR Portál kérdésére Zsigó Róbert államtitkár. Az élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek kétharmadát dolgozza fel jelenleg is, és ha a forrásokat jól költik el, akkor az államtitkár szerint ez azt jelentheti, hogy 10-15 ezer ember új állást kaphat az élelmiszeriparban.
Zsigó Róbert
A jó minőségű élelmiszeripari termékeknek így piaca lesz. „Vidéken egyre többen érezhetik úgy, hogy érdemes mezőgazdasággal foglalkozni, mert amit megtermelnek, arra van piac, abból el tudják tartani a családjukat. Így gondoljuk azt, hogy közvetve munkahelyek létesülhetnek, megélhetést tudnak biztosítani” – fejtette ki Zsigó Róbert.