Szerző: Berta László Megjelent: 2 éve

Százezer kamasz a közöny ellen

5 év alatt 7 ezer önkéntes tanár közreműködésével 175 ezer középiskolást tanítanak meg arra, hogy tegyenek másokért. Philip Zimbardo világhírű szociálpszichológus oktatási modelljét viszi harcba a közöny ellen a „Hősök Tere Kezdeményezés”. Tavaly 500 tanár vett részt tréningjeiken, idén ezret vonnak be a képzésbe.

A „Hősök Tere Kezdeményezés” alapítói elhatározták, tenni fognak azért, hogy élhetőbb legyen az ország (lásd „Az eredet” című keretes írásunkat). A hétköznapi közöny bántja őket leginkább, s ráébredtek, hogy Philip Zimbardo módszerét volna érdemes átültetni. Orosz Györgyi közösségépítővel, az egyik alapítóval beszélgettünk.

Mik a célkitűzéseik?

Induljunk ki onnan, hogy Magyarországon tízből 8-an úgy gondolják, segítőkészek. De tízből több mint 8-an azt is mondják, ha bajba kerülnének az utcán, biztosan nem tenne értük senki semmit. Ez baj. Mert közönyösek maradunk. Ezen akarunk változtatni. 5 év alatt 7 ezer tanárnak adjuk át majd a tréningjeink tartalmát. Egy tanárra kb. 25 középiskolást számoltunk, tehát összesen 175 ezer középiskoláshoz jut el Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem világhírű pszichológusa által felépített oktatási modell. Mivel az a reális, hogy egy tanár kb. egy 25 fős osztályközösséggel osztja meg a tőlünk kapott ismereteit.

A világhírű szociálpszichológus nem alaptalanul a cinizmust és a pesszimizmust tartja a volt szocialista államok legnagyobb ellenségének. Nem gondolják, hogy túl erős szellemek ellen akarnak harcolni?

Lehet, hogy erősnek tűnnek, de meg kell próbálni. Amikor Philip Zimbardo 2013 októberében először Budapesten járt, tartott egy eladást arról, miért van az, hogy közönyösek vagyunk, amikor sok ember látja azt, hogy valaki segítségre szorul pl. az utcán, és hogy megtaníthatjuk az embereket, hogy álljanak ki, tegyenek másokért és közben magukért is. Az előadás után odajött Zimbardo egy magyar származású barátja, aki azt ecsetelte, szerinte mennyire lehetetlen vállalkozás emberek viselkedését megváltoztatni. Mire Phil csak annyit mondott: „Próbáltad? Tedd meg! Kezd el! Csináld!”És ezt ismételgette a kijáratig. Másnap felhívott ez a barát és azt mondta: „Tudod mit! Igaza van. El kell kezdeni. Aztán majd meglátjuk”.
Orosz Györgyi

Ahhoz képest, amit mi magunktól elvártunk fél év alatt, jóval többet értünk el (erről lásd „Gyorsabbak, mint hitték” című keretes írásunkat). 2013 decemberében hat ember, szociálpszichológusok, kommunikációs szakértők, mérnök, pszichológus és egyedül Zimbardo „Heroic Imagination project” nevű oktatási modellje volt a kezünkben. Akkor azt mondtuk, fél év alatt szeretnénk felépíteni ebből egy projektet. Aztán egy társadalmi modellt.
Gyorsabbak, mint hitték

Féléves projekttel kezdtek, ami tavaly júniusban ért véget. 380 fős nemzetközi konferenciát gründoltak, hogy elérjék leendő trénereiket, és fél év alatt 500 tanárnak adták át Zimbardo módszerét, a „Helló, Hősök!” fesztiválra majd’ 6 ezer fiatal jött el a Budapest Parkban úgy, hogy „életünkben nem szerveztünk még ilyesmit” – mondta el Orosz Györgyi. Elindították a képzéseket a tanároknak, és szervezetek egy kommunikációs kampányt: a vírusvideójukkal 300 ezer embert értek el két hét alatt, összesen majdnem 4 milliót fél év alatt.

Teszek értük, nem rájuk

Mit akarnak elérni a szemléletváltozással?

Szeretnénk elérni, hogy tíz év múlva legyen társadalmi norma az, hogy teszek és kiállok másokért. Hogy vegyük észre, ami az utcán történik, az ránk is tartozik. És ha már észrevettük, tegyük meg, amit lehet. A változtatást fiataloknál érdemes elkezdeni.

Zimbardo professzor módszerét még sehol nem próbálták társadalmi szintre emelni. Ha úgy tetszik, pilot projekt, vagyis nem tudjuk, hogy működik-e. Lehet, hogy nem lesz eredményes. Ön szerint nem nagy felelőtlenség, hogy Magyarországon 7 ezer tanárt és több mint százezer középiskolást oktatnának valamire, amitől társadalmi változást remélnek, de ez a hatás el is maradhat?

Amit a kérdésben állít, az félrevezethet. Zimbardo professzor módszerét eddig mások nem alakították társadalmi modellé. Nyáron a professzor annak örült, hogy sikerült mintát adnunk másoknak. Például lengyeleknek és angoloknak. Ettől függetlenül lehet változtatni a berögződéseinken. Hogy ez „működik-e”, ahogyan ön fogalmazott, az nem kérdés. Erről olvashat tanulmányokat Zimbardótól és többek között Carol Dwecktől is. Lehet levetkőzni a sztereotípiákat, kiválni a tömegből és tenni másokért. Egyszerűen azért, mert a tréningeken keresztül megértjük, hogyan működik a nagyvárosi közöny, hogyan vagyunk ezzel mi, és eddig mit nem tettünk meg, de ezután mit tehetünk másként. A kezdeményezés hatása független attól, hány ember foglalkozik azzal, miért lesz jó neki és másoknak, ha tudja, miért közönyös és tudja, mit és hogyan tehet ellene?

Tanártoborzás

Tavaly ötszáz tanárt vontak be a tréningekbe, idén növelni kell a létszámot, ha öt év alatt 7 ezer tanárhoz szeretnének eljutni.

Valóban. Idén ezer tanárnak szeretnénk átadni a tréningjeink tartalmát. Annak örülnénk, ha még 25 tréner csatlakozna hozzánk, mivel tavaly ötszáz tanárra 15 tréner jutott. A jelentkezés után kiválasztott trénerektől azt kérjük, tartsanak évente 6 tréninget.

A trénerek is önkéntesek, akik ingyen dolgoznak önöknek?

Mindenki ingyen csinálja. Közösségépítési szempont és költséghatékony, hogy a tréningeket lakásokban, informális környezetben tartjuk.

Milyen gyakorlatokra számíthatnak azok a pedagógusok, iskolapszichológusok, fiatalokkal foglalkozó szakemberek, akik jelentkeznek az 1 napos tréningre?

Például arra, hogy megtudják, hogy vannak a kudarccal. Az lehúzza őket? Ha igen, itt megtudják, ezen hogyan lehet változtatni. És számíthatnak terepgyakorlatra is, amikor pl. a tréning résztvevői „lesznek rosszul” vagy „cipelnek nehéz csomagot” egy forgalmas helyen. A többiek pedig kis csoportokban figyelik, mennyi idő elteltével lép oda valaki segíteni és addig hányan mentek el mellette.

A 7 ezer tanár elég sok. Ráadásul nélkülözhetetlenek, hiszen csak általuk jutnak el a középiskolásokhoz. Hogyan keresik meg őket, hogy szálljanak be a tréningjeikbe?

Azért szervezünk HeroIkon nemzetközi konferenciát, és ha minden jól megy, akkor ismét Helló Hősök Fesztivált, meg újabb kommunikációs kampányt tavasszal, hogy felkeltsük az érdeklődésüket, és hogy ezen keresztül kapjanak egy kis ízelítőt abból, amit teszünk. Tavaly ez bejött. Az egyik októberi tréningen elmesélte egy tanár, hogy egy tanítványa szólt neki a fesztiválról meg a kedvenc együtteséről. Kijött és ott értette meg, mibe csöppent.

A tanárok nélkülözhetetlenek ebben a projektben, munkát tesznek az önök ügyébe, megtanulják, majd átadják a diákjaiknak a tudást, mégis fizetniük kell a tréningért. Miért van erre szükség?

Az elköteleződés miatt. 4500 forintot kérünk a részvételért. Ez egy jelképes összeg, amellyel ők is hozzájárulnak a szervezet hosszú távú működtetéséhez, például a licenszdíjhoz és ahhoz, hogy a tanároknak ilyen értékes tartalmat adhassunk folyamatosan. A konferenciához, egy kampányhoz és a szervezet működtetéséhez azért egyelőre nem elég az önkéntes munka.

A különbségtétel oka nem világos. Arra gondolok, hogy a trénerek nem fizetnek azért, mert megtanulhatják a Zimbardo-módszert önöktől, akkor miért kérnek a tanároktól 4500 forintot?

A trénerektől sokkal több munkát várunk el, mint amennyit kérhetnénk tőlük. De talán ezt is érdemes átgondolnunk.
Az eredet

„2013 októberében inspirálódtunk” – emlékezik Orosz Györgyi közösségépítő a kezdetekre –, ekkor jött Zimbardo Magyarországra Halácsi Péter meghívására. Utóbbi megkereste Oroszt, aki szervezett egy szalont, és abban állapodtak meg, hogy tenniük kell, ha élhetőbb országban akarnak élni. A hétköznapi közöny ellen akarnak hatni, aminek módszerét Zimbardo a Heroic Imagination című oktatási modellben építette fel.

A trénerek, hogy viselik az önkéntes munkát?

Tavaly egy tréningcég vezetője azt mondta, örül annak, hogy így visszaadhat a társadalomnak. És hogy együttműködhet más, remek trénerrel, akikkel egyébként a for profit szférában konkurensek. Ez egy társadalmi vállalkozás és összehoz sokféle embert.

Kire vár a szervezés, ki áll a Hősök tere hátterében?

Philip Zimbardoval és Halácsy Péterrel, a Prezi alapítójával hárman alapítottunk egy nonprofit kft-t, amely most már közhasznú szervezet. Szűk körben több mint 60-an vagyunk önkéntesek. Kicsit tágabban pedig kb. 200-an. Emellett egy operatív vezető és egy félállású szervező alakítja a Hősök Tere Kezdeményezés életét. Tavaly 22 vállalat és 62 magánszemély támogatott minket, köztük a Hősök Tere több önkéntese is.

Vannak veszélyeztetettek, akiknek a legnagyobb segítség kell?

Furcsa ez, mert nagyvárosokban érezhetőbb a közöny, és ahol sokan vannak egy helyen. Tavaly Kapolcson a Művészetek Völgyében provokáltunk. Egy viszonylag jól öltözött hölgy feküdt az árokpartra, mintha rosszul lenne. Arra voltunk kíváncsiak, mikor áll meg az első ember, hogy segítsen. 10 percig nem állt meg senki, éppen a 100. járókelő lépett oda hozzá. Ez nem azért van, mert az a 99 rossz ember, hanem azért, mert ha sokan vagyunk egy helyen, akkor épp annyi felé oszlik a felelősség, ahányan ott vagyunk. Így csak nagyon kevesen gondolják, hogy segíteni kell. Többnyire azt feltételezik, hogy más majd úgyis segít.

[pageKözönypusztítás a cégeknél]


A vállalatoknak van valamilyen üzenetük, vagy kizárólag a középiskolásokat szeretnék megfogni?

Egy amerikai vállalatnál fordult elő, hogy egy fiatal tehetség igen komoly pénzt kapott egy ötlete megvalósítására, kb. egy millió dollárt. És az ötlete kudarc volt. Gyomorgörccsel ment be a főnökéhez, átadni a felmondását. Mire a főnöke azt mondta: „Megőröltél? Most fektettem beléd egymillió dollárt. Miért engednélek el?” Képzelje el azt a munkatársat, aki odakerül egy céghez, feladatokat kap és elrontja. Mit vesz le ebből a többség? Ugyanazt, mint az előző példában. Hogy nem vagyok jó abban, amit elrontottam. Esetleg másban sem. Mi megmutatjuk azt az eszközt, aminek segítségével motiválni lehet egy ilyen munkatársat, és sokkal eredményesebb és elkötelezettebb lesz. Amikor elkezdtünk Zimbardóval együtt dolgozni, ő csak az iskolákra fókuszált. Mi azt láttuk, hogy ez nemcsak számukra értékes tartalom, hanem egy komoly vállalatikultúra-formáló képzési anyag is.

Milyen cégeknek fontos tudást adnának át?

Például megmutatjuk, hogyan tudom átalakítani és energiává formálni a belső feszültségeimet, frusztrációimat, berögzült gondolkodásmódomat egy rugalmas gondolkodásmóddal. Vagy hogyan érjem el, hogy amit eddig nem tudtam, abban mégis tegyek egy lépést, és ne feszítsen be, hogy „jaj, ezt én nem tudom”. Vagy ha valamiről más a véleményem egy értekezleten, akkor azt hogyan tudjam építően kifejezni úgy, hogy a főnököm is elfogadja. Tudom, ez még nagyon elvont fogalomrendszer, de egyszerű kapaszkodókat, eszközöket adunk hozzá.

Milyen kapaszkodókról van szó?

Például arról, hogy ha valakinek azt mondjuk „de ügyes vagy”, tehát ha a képességét dicsérjük, azzal korlátozzuk is az ő teljesítményét. Ha viszont az erőfeszítését dicsérjük, azzal nem szabunk ilyen korlátot. Mondhatjuk ehelyett azt, hogy „de jó, hogy csinálod”.

Miért érdemes ilyen rugalmasan hozzáállni önmagunkhoz?

Carol Dweck, aki szintén a Stanford kutatója, lemérte, hogy sokkal boldogabbak és eredményesebbek azok az emberek, akik ebben a gondolkodásmódban vannak.

Mit tegyen egy vezető vagy HR-es, ha úgy gondolja, érdekli a cégét a módszer, és mennyit kell érte fizetnie?

Van egynapos Hősök Tere Tréningünk, félnapos „Hősök Tere Interaktív”, a workshopunk pedig másfél órás. Az egységes díjszabáson még dolgozunk.

Zimbardo szárnyai alatt

Mi Zimbardo professzor szerepe?

Philip Zimbardo
Zimbardo élete első felében azt kutatta, a körülmények hatására lehet-e belőlünk rosszabb ember, mint amilyenek a személyiségjegyeink alapján vagyunk. Lehet. Ez a legfontosabb eredménye a Stanfordi Börtönkísérletnek (lásd Világhírt hozó kísérlet című keretes írásunkat). Zimbardo élete utóbbi tizenegynéhány évében éppen az ellenkezőjével foglalkozik. Azzal, hogy lehetnénk jobbak az emberek a körülmények hatására. Ez az, amit összefoglalt a HIP-ben (Herioc Imagination Project), és aminek a lényege a hétköznapi hősiességre nevelés. Ez az, amiért a világ különböző pontjain elindította a HIP-et, az oktatási modelljét. Amikor tavaly nyáron itt járt, azt mondta, Magyarország jutott el a programban a legmesszebb, mi vagyunk a legsikeresebbek és örül annak, hogy ebből társadalmi modell lett.

Szicíliában és Lengyelországban is megpróbálják ezt a szociálpszichológiai kutatásokra alapozott oktatási modellt gyakorlatba önteni. Hol tartanak?

Ez már több mint próbálkozás. Zimbardo családja Szicíliából származik, ott kb. tíz éve folyik egy oktatási program. Lengyelországban másfél évvel előttünk indult a HIP, Angliában tavaly kezdtek tárgyalni az országos oktatási program beindításáról. Ausztráliában és az Egyesült Államok néhány városában is működik ilyen program. Például 2008 után Detroit mellett egy Flint Michigan nevű városban ennek köszönhetően sikerült erőteljesen visszaszorítani a drogfogyasztást és a fiatalkori bűncselekményeket.

Átad egy tudást, nyilvánvalóan profitálni is szeretne. Normálisnak tartom, ha az alapító atyának fűződik valamilyen anyagi érdeke ahhoz, hogy Magyarország okosodjon, tanuljon abból, amit ő egyszer kitalált.

Ez egy társadalmi vállalkozás. Amibe mindannyian beleteszünk. Erre alapítottunk egy nonprofit, viszont profin működő szervezetet. Zimbardo a világ egyik leghíresebb és legelismertebb szociálpszichológusa. Őt is az motiválja, ami minket: szeretné, ha az emberek tennének másokért és csak azután az egójukért. Mert így boldogabbak lesznek. Ő ezt tudja hozzáadni a világhoz. Mi meg ezt a saját környezetünkhöz. Ha valami változást akarunk, nem lehet másra várni. Nekünk, magunknak kell tennünk. Mi elkezdtük. Észrevettük, mit tehetnénk, végiggondoltuk, és amit kitaláltunk, azt meg is tesszük.

Világhírt hozó kísérlet

A stanfordi börtönkísérlet pszichológiai szempontból vizsgálta az emberek fogságban való viselkedését. A kísérletet 1971-ben végezték a Stanford Egyetemen, Philip Zimbardo vezetésével. Az önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet a tervezett idő előtt félbe kellett szakítani, mert viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét.
Eliot Aronson A társas lény c. könyvében közöl egy részletet Zimbardo jelentéséből, amit az amerikai képviselőház jogügyi bizottságának készített:
„Hat nap elteltével véget kellett vetnünk a játékbörtönnek, mert amit láttunk, iszonyatos volt. Többé már nem volt nyilvánvaló sem számunkra, sem a legtöbb kísérleti személy számára, hogy hol végződnek ők és hol kezdődnek szerepeik. A többség valóban »rabbá« vagy »börtönőrré« vált, és többé nem voltak képesek tisztán különbséget tenni a szerepjátszás és saját személyük között. Viselkedésüknek, gondolkodásuknak és érzéseiknek szinte minden aspektusában drámai változások következtek be. Nem egészen egy hét alatt a bebörtönzés élménye (időlegesen) elmosta az egész addigi életük során tanult dolgokat; felfüggesztette az emberi értékeket, kikezdte az énképüket, és az emberi természet legtorzabb, legközönségesebb, legpatologikusabb oldala került felszínre. El kellett borzadnunk, amint láttuk, hogy egyes fiúk (»őrök«) úgy kezelnek másokat, mintha hitvány állatok lennének, örömüket lelik a kegyetlenségben, miközben mások (»foglyok«) szolgálatkész, engedelmes, dehumanizált gépekké váltak, akiket csak a menekülés, a saját egyéni túlélésük, valamint az őrök ellen halmozódó gyűlöletük foglalkoztatott.”

A kísérletről több film készült, a legutóbbi szerepelt a Sundance Festivalon.
Follow hrportal_hu on Twitter

10 éves korig ugyanúgy érdekli a fiúkat és a lányokat a technológia

Idén másodszor indította el, a kifejezetten lányok technológiai oktatását célul kitűző SKOOL nevű szervezet a Scratch Meccs nevű, atipikus programozási versenyt. A verseny kapcsán a Facebook, és az ELTE IK T@T Laborjának képviselői azt hangsúlyozták, hogy ez a szórakozva a tanulást segítő verseny nem is elsősorban a hiányzó, 20 ezer IT-s munkavállalói pozíció betöltését segíti, hanem azt, hogy a lányok önbizalma a sikerrel együtt növekedjen ezen a területen is. Ne lehessen akadálya például a más területen végzett, technológiával segített hétköznapoknak az eszköztől való félelem. tovább..

További cikkek
Sokkal többen dolgoznak, mint tíz éve

Az elmúlt tíz évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a versenyszférában például 430-440 ezerrel dolgoznak... Teljes cikk

Eladósodottságra és munkanélküliségre hivatkoznak a számlát nem fizető magyarok

Enyhén romlott a fizetési morál Magyarországon a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt az EOS nemzetközi pénzügyi szolgáltató idei felmérése szerint. Teljes cikk

Az ősz a HR-rendezvények ideje - ez volt a szezonnyitó

A Pannonjob Kft. szervezésében a Dunántúl egyik legjelentősebb HR szakmai rendezvényére került sor szeptember közepén Székesfehérváron. A több... Teljes cikk

Nyugdíj 40 év munka után: a férfiaknak is megadná a Jobbik

A Jobbik alelnöke szerint a tervezettnél magasabb szociális adóbevételek lehetővé teszik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony... Teljes cikk

Felsőfokú diplomával rendelkező szakdolgozó kap orvosi feladatokat

Csökkenteni kívánják az orvosok terheit például úgy, hogy megváltoztatják a kompetenciahatárokat. Így a jövőben olyan ellátási feladatot, amit... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Mit kell elszenvedniük a dolgozóknak az általánosan utált munkakörökben?

Vannak bizonyos munkakörök, amelyeket általános ellenszenv övez. Például az adóellenőrök, jegyellenőrök munkáját, de gyakran...