Szervezeti működési zavarokat jelez a stressz - a pszichoszociális kockázatok jelenléte
Stresszkezelés a Munkahelyen konferenciát Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője nyitotta meg, bevezetőjében röviden bemutatta a 2014-2015-ös EU-OHSA (Európai Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség) „Kezeljük a stresszt!” nemzetközi kampányát.
A megváltozott környezeti tényezők hatásait emelte ki: melyek pl. az új információs és kommunikációs technológiák növekvő jelentősége, az atipikus foglakoztatási formák terjedése, a munkaintenzitás és a munkaterhelés növekedése, a nők magasabb részvétele a munkaerőpiacon. Az új trendekkel együtt új típusú kockázatok jelentek meg: a személyközi kapcsolatok a munkában, pl. elszigeteltség, konfliktusok, udvariatlanság, pletyka, társas támogatottság hiánya, a karrier lehetőségek változása, a munka-magánélet egyensúly hiánya, a gyenge szervezeti kultúra és a nem megfelelő autonómia és kontroll a munkába. Ezen kockázatok felmérésére és a munkavégző személy stressz-szintjének visszajelzésére alkalmas az a kérdőív-rendszer, melyet jelenleg tesztelnek. A Stressz-M egy olyan online mérőeszköz, mely a kockázatok legfontosabb dimenzióira kérdez rá. Egyéni szinten azonosítja be a főbb kockázati tényezőket és a kapott adatok alapján többszintű visszajelzést készít el: egyéni, csoportos és szervezeti szinten. Az előadásában bemutatta a kérdőív felépítését, kérdéstípusait és a visszajelzés módszereit.
Faragó István a Stressz-M ügyvezetője az egészségtudatosság fejlesztéséről, az általuk kifejlesztett rendszerről és a kapcsolódó egyéni és szervezeti képzési lehetőségekről tájékoztatta a résztvevőket.
Céljuk a Stressz-M rendszer kifejlesztésével az volt, hogy egy olyan egyének és szervezetek számára egyaránt használható programot dolgozzanak ki, amely költséghatékonyan és fenntartható módon tudja felmérni és kezelni a stresszt / a pszichoszociális kockázatokat. Szerintük a probléma megoldásához, bevonásra, felhatalmazásra és konstruktív problémamegoldásra, a szervezet minden szintjének (alkalmazott, közép és felsővezetők, HR) és a szakértők (pszichológus, munkavédelmi szakértő, foglalkozás-egészségügyi orvos) együttes, közös munkájára van szükség. A beavatkozásokat a Stressz-M rendszerben kitöltött kérdőív eredményei alapján célirányosan lehet magvalósítani (egyéni – vezetői – csoportos – szervezeti) szinteken.
Kaucsek György az Ergonómia társaság képviseletében a Munkahelyi Pszichoterror okairól és következményeiről beszélt:
„A tapasztalatok alapján pszichoterrorról akkor beszélünk, ha egy személyt az eddigi kutatások által feltárt 46 inzultus közül eggyel vagy többel legalább egyszer egy héten és legalább féléven keresztül folyamatosan zaklatnak. A pszichoterror jelensége a munkahelyi szociális környezet válságtünete. A pszichoterror semmilyen formáját nem szabad a munkahelyeken eltűrni, mert az a munkahelyi attitűd részévé válhat, és az intrikus viselkedés rögzült viselkedési normává emelkedhet. A pszichoterror támadások, akár szándékosak, akár nem, károsan befolyásolják a szervezeti működés és az egyéni munkavégzés hatékonyságát. Sok esetben a dolgok odáig fajulnak, hogy az események folytatásaként az áldozatok teljesen kikerülnek a munka világából. A vizsgálatok arra utalnak, hogy alapvetően nem az áldozatok személyiségében, vagy jellemző tulajdonságaiban kell a támadások okait keresni, mert a kedvezőtlen pszichoszociális munkakörülmények között mindenki áldozattá válhat”
Kapás Zsolt az Egészséges Munkahelyek Egyesület Elnöke a megterhelések és igénybevételek egyensúlyáról, a pszichoszociális kockázatkezelési lehetőségekről tartotta előadását:
Szerinte nagyon nincsenek egyszerű helyzetben, sem a cégek, sem a tanácsadók. A munkavédelmet sok szervezeti vezető csak adminisztratív tehernek tekinti, ugyanakkor, ha mélyebb vizsgálatnak vetjük alá pl. a pszichoszociális kockázatok jellegét, tartalmát, a keletkezésükben szerepet játszó okokat, akkor egyértelművé válik, hogy szoros összefüggésben állnak a versenyképességgel. A pszichoszociális kockázatok jelenléte szervezeti működési zavarokat jelez, amelyek veszteségekhez, illetve az elmaradt haszon nagyságának növekedéséhez vezetnek. A pszichoszociális kockázatok eredményes kezelése olyan szervezeti innováció, amely a kockázatok kézbentartása, csökkentése mellett a szervezet versenyképességének növelését szolgálja, ennek ellenére a vállalatvezetés, csak kevés helyen akarja, illetve próbálja kezelni az aktuális állapotokat. Sajnos sokan a törvényi szabályozás ellenére sem veszik komolyan a témát és hiába minden szakértői segítség, ha nincs befogadás és változtatási szándék a megrendelői oldalon.
Monostori Brigitta pszichológusként, független vezető- és szervezetfejlesztő tanácsadóként szintén a vezetőség szerepét emelte ki:
A szervezeti változás, a vezetői magatartás és a munkavállalók stressz szintjének a kapcsolatait elemezte előadásában. A gazdasági-politikai környezet felgyorsult változásai miatt, fokozott stressz éri a szervezetek vezetőit és munkatársait, a bizonytalanság, a korábbi struktúrák, folyamatok föllazulása és az újak kialakulatlansága miatt.
A változások miatt felerősödő jelenségek többek között:
• A tájékoztatás hiánya, információ visszatartás
• Bűnbakkeresés, hibafókuszú működés
• Tisztázatlan, pontatlan elvárások
• A folyamatok hiánya, vagy átláthatatlansága
• A bizalmatlanság és asszertivitás hiány
Fontosnak tartja és előadásában kiemelte, hogy a vezetők ebben az átalakulási folyamatban működésükkel ne fokozzák tovább az irányításuk alatt lévő dolgozók stressz-szintjét.
Mosonyi Judit, ügyvezető, senior tanácsadó A Gordius Csoport kutatásáról tartott előadásában, a személyes energiagazdálkodás, az életminőség és a stresszkezelés viszonyait helyezte új megvilágításba.
Alapvető tapasztalatuk, hogy a stresszkezelés mint szó, eleve egy rejtett üzenetet takar „Te nem vagy ok” tehát az a munkavállaló, akivel foglalkozni kell, azzal valami nincs rendben, „kezelésre szorul”.
Fejlesztési programjukban ők a saját energiával való, tudatos gazdálkodást a „Te OK vagy” alapról indították, ami eredményesebb paradigmának bizonyult a viselkedési- és gondolkodási szokások átformálásához. Ezt a fejlesztést követő felmérések eredményei is igazolták.
Összességében egy színes, időszerű problémákat és lehetőségeket feltáró rendezvénnyel gazdagodott az EU-OHSA „Kezeljük a stresszt!” 2014-2105-ös kampányához kapcsolódó konferencia.
Szerző: Faragó István
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Folyamatos az innováció az irodapiacon, amely az elmúlt évek változásaira új megoldásokat és alternatívákat kínál. A legfontosabb trendek... Teljes cikk
"Ha elfelejtjük, hogy kell feltöltődni. Elfelejtjük, hogy az este nem arra való, hogy hazavigyük a munkát és otthon folytassuk, hanem arra, hogy... Teljes cikk
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyság tízből kilenc dolgozó érzett magas vagy extrém mértékű nyomást és stresszt az elmúlt egy... Teljes cikk
- Nem a vezető neme a lényeg - Aurelia Luca, Skanska 2 napja
- Vezetők és HR-esek továbbkattintani nem ér, foglalkozni kell a menopauzával! 4 napja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 5 napja
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 1 hete
- Mocskos irodai titkok: Brit dolgozók vallottak munkahelyi higiénés szokásaikról 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 2 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 2 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 2 hete
- Agresszivitás kezelése a munkahelyen és azon kívül 2 hete
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 2 hete
- Nyelvvizsga 2 hete