Tanulni egy életen át? 2. rész
Tudásalapú társadalmunkban és az állandóan mozgó munka piacán nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne kövessük a változásokat, ezt kívánja meg a gyorsuló idő és a tudásgazdaság. A gazdaság igényeit ugyanis nem lehet pontosan bemérni, csak azt: dinamikusan változó világunkban tanulni kell egy életen át, ami nem azonos az OKJ-s bizonyítványok, diplomák halmozásával. Sokkal inkább szól a tudatos életpálya-építésről, folyamatos megújulási képességről. Hiszen manapság ez a garancia a boldoguláshoz.
Egy élő példa bizonyítja, mekkora értékkel bír mai világunkban az életen át tartó tanulás. Mária (53) mélyépítő technikusként végzett, immár 25 éve ugyanannál a kft.-nél dolgozik. Átélt számos leépítést, átszervezést, vezetők jöttek, tulajdonosok mentek, a cég összezsugorodott. Bár az idők folyamán tudása kissé megkopott, rá valahogy soha nem esett a választás az elbocsátásoknál. Műszaki ügyintézőként belátta, elkerülhetetlen a számítástechnikai ismeretek elsajátítása, így nem sokat hezitált, amikor a cég felsőfokú informatikai képzést ajánlott fel. A kétgyermekes családanya - akinek addig a számítógép bekapcsolása is rejtély volt - elvégezte az (ECDL) informatikai tanfolyamot és lányai legnagyobb döbbenetére tervezi a következő szintet. Mária egy életre megtanulta: a folyamatosan megújuló emberé a jövő, ez ad garanciát a boldoguláshoz, megélhetéshez. Az elbocsátás réme újra elkerülte, éppen most kapott fizetésemelést, személye kikerülhetetlen a cégnél.
Úgy változik a munkaerőpiac, mint az időjárás
Az állandóan mozgó munka piacán ki vagyunk téve az ottani viszonyoknak, követnünk kell változásait. A munkaügyi szakemberek arra figyelmeztetnek: a munkaerőpiacon nem láthatók azonnal ezek a változások, és az sem, milyen irányba mozdult a kereslet. Így az embernek fel kell készítenie magát arra, hogy a tanulás akár pálya-hossziglan is tarthat. Még mielőtt belelovalnánk magunkat abba, hogy életünk végéig iskolapadban kell ülnünk, jobb tisztázni, mit is jelent valójában az életen át tartó tanulás.
Gazdasági kényszer az élethosszig tartó tanulás igényének alapja
Az életen át tartó tanulás (Life Long Learning - LLL) hívei szerint ugyanis elképzelhetetlen mai tudásalapú társadalmunkban, hogy valaki ne képezze folyamatosan magát. Ezt kívánja meg a gyorsuló idő, tudásgazdaság és a tudásalapú társadalom. "Az élethosszig tartó tanulás igényének objektív alapja a gazdasági kényszer, amely az egyén számára szükségessé teszi az állandó továbbképzést, a változó piaci és karrierigények miatt szükségessé váló pályakorrekció által megkövetelt új, többletismeretek megszerzését." - írja Prof. Dr. Besenyi Lajos a CEO, Magazin tavalyi számában. Vagyis a XXI. században az érvényesülés feltétele: az ismeretek állandó bővítése, megújítása. A Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ elnöke cikkében levezette, a középkor agrár-, az újkor ipari, a legújabb kor pedig tudásalapú társadalom. A legújabb korban a munkaerő sajátos struktúraváltozáson megy keresztül, az iparban dolgozók aránya fokozatosan csökken a szolgáltató ágazatban, a tudástermeléshez kötődő ágazatokban, az informatikai szektorban megfigyelhető növekedéssel összhangban.
A tudás befektetés
Mint ahogy Besenyei Lajos is megállapítja anyagában: ahogy a tőkebefektetések kedvenc területei a tudásközpontok (innovációs kutatóközpontok), úgy "az egyén számára is a tudásba történő befektetés a legkívánatosabb, ez az, aminek a hasznosságát egy életen át élvezheti." Ezzel mind a mesteremberek, mind a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakembere, mind pedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyet ért, ahogy a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai vezetője is.
Észre sem vesszük, hogy a tanulás mindennapjaink részévé vált. Természetes, ha például egy pedagógus, jogász, adószakértő folyamatosan továbbképzésekre jár, elavult ismeretekkel ugyanis nem tudna boldogulni. De azon sem akadunk fenn, ha egy új receptet tanulmányoz kollégánk, vagy ha a fúró használati utasítását böngészi férjünk. - Fontos tisztázni, hogy az életen át tartó tanulás gondolata erre az elvre épül. Ezen kifejezés alatt nem kizárólag az iskolai szintű oktatás értendő - világítja meg a problémát Szalai Piroska, a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány szakmai igazgatója, kurátora. A Perfekt Power Kft. ügyvezetője, a CEO Magazin főszerkesztője úgy véli, erősen átalakul a munkaerőigény, amit a humán erő némi időcsúszással fog követni. Azt azonban szerinte sem lehet előre látni, hogy mit a hoz a jövő, milyen szakmákra lesz szükség tíz év múlva. - A belső intelligenciánk, motivációnk, vágyaink határozzák majd meg, milyen irányba mozdulunk - fogalmazott a szakmai vezető. Mint az LLL híveinek többsége, úgy az alapítvány munkatársa is arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiákkal lépést kell tartani, folyamatosan képeznünk kel magunkat. A mai korban ugyanis nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne kövessük a változásokat, legyen szó bármilyen munkakörről, feladatról, eszközről.
A legnagyobb országos pénzintézet ügyfélszolgálatán az internetes számla előnyeiről tájékozódva is eszébe jut az embernek, hogy a 40 körüli munkatárs folyamatos átképzések nélkül nem tarthatta volna meg állásást. Ahogy Szalai Piroska is fogalmazott: hiába van meg az alapműveltség, stabil tudáselemek, ha nem tudjuk például kezelni a számítógépet.
Nem új keletű a tanuló társadalom ideológiája
Borbély-Pecze Tibor Borsot, a Foglalkozási és Szociális Hivatal képzési igazgatóságának munkatársát arról kérdeztük, mennyire állja meg a helyét az életen át tartó tanulás elmélete. Mint ahogy a szakember kifejtette, egyre inkább teret kap ez a koncepció, ugyanakkor az áltag ember szemszögéből gyakorta még ma is kevéssé érthető, hogy nem a formális iskolai végzettségek halmozásáról, hanem a saját személyes életpálya tanulásként történő megéléséről van szó. A tanuló társadalom ideológiája ebből a szempontból nem új képződmény, gyakorlatilag a folyamatos önfejlődés nagyon is pozitív képére épít. Az LLL koncepciójának meghatározó eleme az állampolgár aktivitása, önálló kezdeményezőképessége a munkaerőpiacon, a képzési piacon és a társas életben egyaránt.
Reform előtt az oktatási rendszer
Besenyi Lajos anyagában nyomatékosítja: a tudástermelés hagyományos modelljei szétestek, a klasszikus oktatási intézmények mellett új, a tudástermeléssel és újratermeléssel kapcsolatos piaci szereplők jelentek meg. A szakember szerint kérdésessé vált a hagyományos felsőoktatási intézmények és az életen át tartó tanulás követelménye közötti kapcsolat és központi kérdésként merül fel a minőségbizosítás kérdése, amely szerinte valójában megoldatlan.
A hangsúly a kompetenciákra helyeződik
Borbély-Pecze Tibor Bors kiemelte: a képzés, felnőttképzés tekintetében fontos a minőséget befolyásoló szempont, hogy a hagyományos tanulás - munka sorrend megváltozott és egyre jellemzőbbé válnak a több szakaszból álló karrierek. Ezekben a tanulás- munka-tanulás szakaszai váltakozva jelennek meg, amely következtében a tanuló egyre több esetben felnőttet jelent. A felnőttek tanulási szokásai pedig alapvetően mások, sokkal erősebben építenek a tapasztalati tanulásra, a korábbi készségek mozgósítására. Nem véletlen, hogy az andragógia egyre meghatározóbb szerephez jut a fejlett országokban. A képzések értékét és ezáltal a képzések munkaerő-piaci, társadalmi és egyéni hasznát jellemzően a felhasználhatóságuk határozza meg. Azaz a képzést, tréninget, tanácsadási folyamatot befejező felnőtt esetében a megszerzett kompetenciák későbbi életút során történő felhasználhatósága válik döntővé a korábbi ismeretalapú tesztek helyett. - Ma a kompetencia, a valamire való készség, a döntő - emelte ki Borbély-Pecze Tibor Bors.
A szociális tárca is azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi testületek nem annyira az egyetemi, főiskolai diplomához való juttatást helyezik előtérbe, hanem inkább a kulcskompetenciák fejlesztését és az alulképzettek felemelését.
Lapunk megkeresésére egyébként nem kívánt reagálni az Oktatási Hivatal, mivel "nem az Oktatási Hivatal az illetékes. Az ilyen jellegű adatok kezelésével, felmérésekkel stb. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai foglalkoznak."
Ki nevet a végén?
Hogy kinek lesz igaza, és melyik szakma lesz 5 év múlva piacképes? És milyen formában tudjuk majd tovább képezni magunkat? Ezt egyelőre homály fedi.
Miközben a szakemberek azon vitáznak, hogy mit érdemes tanulni, melyik szakma értékesebb, miért nem találkozik a kereslet és a kínálat, valahogy a lényeg elveszni látszik, nem lehet látni ebben a folyamatban az egyént és annak igényeit. Hiszen mi is az élet értelme? Jelenleg a tőketermelés, fogyasztás ehhez pedig tanulni kell egy életen át. Hiszen - ahogy a szakemberek hangoztatják - ha nem ezt tesszük, lemaradunk és akkor hogy fogunk tőkét termelni?
Forrás: CEO Magazin IX. évfolyam. 2008/4
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 2 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 2 hete
- A korai iskolaelhagyók arányának változása 2 hete
- Szlovákiában betiltják a mobiltelefonok használatát az általános iskolákban 3 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- A pedagógusok száma Magyarországon (1990-2023) 1 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 2 hónapja
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 2 hónapja
- A tanár is munkavállaló!? 2 hónapja