Megjelent: 10 éve

Távmunkás külföldről? Miért ne!

A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.

Minden vállalkozás álma, hogy kellő számú, megfelelően képzett, olcsó munkaerő álljon a rendelkezésére. Csakhogy a legtöbben földrajzilag korlátozott körből válogathatnak. A munkavállaló nem szívesen ingázik több órát, úti- vagy szállásköltségei pedig akár komoly terhet is jelenthetnek a munkáltatónak. A modern infokommunikációs technológiák terjedésével viszont gyakorlatilag bárhonnan el lehet látni bizonyos feladatokat, akár határon túlról is.

Érdekes hirdetésre akadtunk, amelyben egy kárpátaljai cég kimondottan magyar vállalkozásoknak közvetített távmunkát végző munkavállalókat. (A távmunkával egyébként még az iroda költségein is takarékoskodhatunk.) A külföldi állampolgár távmunkában való alkalmazása azonban kérdéseket vet fel: milyen adóterhekkel, járulékokkal kell számolnunk? És a minimálbér a magyar? Mi minősül ebben az esetben a munkavégzés helyének?


A Munkaügyi Hivatal széttárja a karját...



– Mi a távmunkával nem foglalkozunk, ezzel kapcsolatban nem végzünk ellenőrzést a magyar vállalatoknál – válaszolta a Piac és Profit kérdésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője. Az NMH nem is tehet semmit ezzel kapcsolatosan, a kérdéses foglalkoztatási formára ugyanis nem terjed ki a munkaügyi törvény hatálya, mivel az Mt. 3. § (2) bekezdés alapján „e törvényt – eltérő rendelkezés hiányában – akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi”.

Tényleg megéri a távmunka?

Az atipikusan foglalkoztatott munkavállalók teljesítménye a tapasztalatok szerint meghaladja a hagyományos rendszerben dolgozó munkavállalókét és növeli elégedettségüket. Ez pedig különösen fontos, mivel a belső elégedettség közvetlen hatással van a külső, vagyis ügyfél elégedettségre is.

A szakemberek szerint el lehet kezdeni kicsiben is a rugalmasabb foglalkoztatást. A „home office” jelenség, vagyis az alkalmanként engedélyezett, egy-két napos otthoni munkavégzés kiváló kezdet, melynek során tisztázódnak a feltételek és lehetőségek anélkül, hogy ehhez a teljes munkaszervezet átszervezésére vagy szerződésmódosításra lenne szükség.
Abban, hogy tulajdonképpen mi alapján kell eljárni, a munkavégzés helye a döntő. A munkaszerződésben kell meghatározni a munkavállaló munkavégzési helyét. A munkavégzési hely fogalmát a törvény nem definiálja, így azt bár meg lehet jelölni (egy vagy több) konkrét, azonosítható címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével (például meghatározott megye, de akár az egész ország területe vagy külföldi cím, földrajzi egység), távmunka-végzés esetén mindig érdemes konkrét címet megadni.

– Amennyiben a munkaszerződésben a felek a munkavégzési helyet nem határozzák meg, munkavégzési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi – mutat rá Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője.


Meg kell határozni az illetékességet



A szakértő szerint ha a munkavállaló, a munkáltató és a munkavégzés helye közül legalább az egyik tényező másik államot is érint, mindenekelőtt a munkavállaló és a munkáltató adóügyi illetőségének a meghatározására van szükség. Az illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély, illetve a nem természetes személy melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban.

Az illetőség kérdését az érintett országok belső, nemzeti jogszabályai, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények határozzák meg, illetve ha az érintett állam kötött Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, akkor aszerint kell eljárni.

– Az egyezmények a nem önálló munkáért kapott munkabér és egyéb járandóságok esetében úgy rendelkeznek, hogy azok a magánszemély illetősége szerinti államban adóztathatóak. Kivételt jelenthet ez alól, ha a munkát nem az illetősége szerinti államban végzi a magánszemély. Ilyen esetekben ugyanis a nem önálló munkáért kapott munkabér és egyéb járandóságok abban az országban adóztathatók, ahol a munkát végzik, amennyiben az egyezményekben szabályozott feltételek teljesülnek – hívta fel a figyelmet Pentz Edina.

Nem egyezményes országok esetén a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelmekre terjed ki. A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam.

– Tehát egy külföldi illetőségű magánszemély magyarországi munkabére akkor volna adóztatható Magyarországon, ha a munkavégzés itt történne. Ha nem itt történik, akkor az említett szabályt nem tudjuk alkalmazni – hangsúlyozta az RSM-DTM szakértője.

A külföldi munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának megítélésénél az Európai Unió, illetve Svájc, Liechtenstein és Norvégia állampolgárainak az esetében a vonatkozó közösségi rendelet kimondja, hogy őrájuk csak egy tagállam társadalombiztosítási jogszabályai alkalmazandók, még akkor is, ha több államban végeznek keresőtevékenységet. Az adott tagállam joghatóságát a rendelet szabályai határozzák meg. E rendelet értelmében főszabály szerint az egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – keresőtevékenységet folytató személyek abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben keresőtevékenységüket végzik.

Ha olyan külföldi munkavállalóról beszélünk, aki nem tartozik sem a közösségi rendelet hatálya alá, illetve az illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött nemzetközi egyezményt, akkor kizárólag a magyar szabályozást kell vizsgálni. A hatályos szabályok értelmében a társadalombiztosítás a Magyarországon munkát végző természetes személyekre terjed ki.

Közel a nap, amikor a főnök is elhagyja az irodát
A Regus globális felmérése szerint hamarosan azok a munkavállalók lesznek kisebbségben, akik az irodai asztaluk mögött ülve dolgoznak. A 90 ország több mint 26 000 üzleti vezetőjének véleményén alapuló felmérés arra mutatott rá, hogy jelenleg a menedzserek 48 százaléka dolgozik távmunkában legalább a munkahét felében. A cégek 37 százaléka használ távmunkára szabott hatékonyságmérő és riportolás rendszereket, míg a távolról dolgozó menedzserek 43 százaléka kommunikál videohívásokon keresztül a csapatával.
– A kérdéses esetben a munkát külföldi államban végzik, így Magyarországon az adott jövedelem után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik – mondta Pentz Edina.


Fizethetünk román minimálbért



Eszerint tehát ha külföldi állampolgárt alkalmazunk, nem a magyar adó- és járulékrendszerrel kell számolnunk, és komoly költségmegtakarítás érhetünk el. A minimálbér ugyanis Magyarországon jelenleg mintegy 330 eurónak felel meg (98 ezer forint), ezzel szemben például Romániában 158 euró (mintegy 47 ezer forint.) A legtöbb uniós tagállamban kisebb az adóék mértéke, mint Magyarországon (46,6 százalék), de Ukrajnában is alacsonyabb: 43,3 százalék az OECD friss összesítése szerint.

Azonban érdemes odafigyelni, hol is dolgozik nekünk a munkavállalónk, mert rosszul is járhatunk. Magyarországon az elmúlt években jelentősen, mintegy hat százalékkal csökkent a munkára rakódó adók és járulékok összege, ezzel szemben a legtöbb uniós országban nőtt. Ha munkavállalónk olyan országban dolgozik, ahol magasabb a munkát terhelő adók összege, jobban járunk, ha maradunk a magyar munkaerőnél.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jön a 4 napos nyári munkahét a PwC-nél, de később le kell dolgozni

Egy újabb 4 napos munkahét projekt! A PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának 280 munkatársa hétfőtől csütörtökig fog dolgozni a három... Teljes cikk

Home office: működik a hibrid munkavégzés?

Magyarországon az atipikus munkavégzés aránya mindig is alacsony volt, alacsony arányszámok jellemezték a távmunkát és a home office-t. Aztán jött... Teljes cikk

Kevesebb stressz, alacsony vérnyomás, több nasi és alkohol - így áll a távmunka mérlege

Az otthoni munkavégzés lehetővé teszi, hogy az emberek egészségesebben étkezzenek, kevésbé érezzék magukat stresszesnek és alacsonyabb legyen a... Teljes cikk