Szerző: Angyalné Puszta Szilvia Megjelent: 7 éve

Teendők a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése a munkavállaló halálához hasonlóan, a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezi, azaz nincs szükség a munkaviszony megszűnéséhez felmondásra, vagy egyéb munkáltatói intézkedésre. A munkáltató nem rendes felmondásról szóló nyilatkozatot ad át a munkavállalónak, hanem a munkaviszony megszűnéséről szóló értesítést.

Mikor beszélhetünk jogutód nélküli megszűnésről?

Jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő a cég végelszámolással történő megszűnése, a megszűnés bírósági kimondása a felszámolási eljárás során, vagy a cég hivatalból való törlése a cégbíróság által. Nem beszélhetünk azonban jogutód nélküli megszűnésről, ha csak a munkáltató neve változik meg, vagy valamely üzem, részleg megállapodás alapján, ellenérték fejében, tehát jogutódlással kerül az új munkáltató tulajdonába.

A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.

Felmondási védelem

A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén senki nem élvez védettséget, vagyis a kismamák, a szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en, táppénzes állományban lévő munkavállalók munkaviszonya is megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalókat megilleti a felmondási idő, a szabadságmegváltás és a végkielégítés is.

A munkabér védelme

Az Európai Unió csaknem húsz évvel ezelőtt kibocsátott egy irányelvet, azzal a szándékkal, hogy a munkavállaló jogait, érdekeit védje abban az esetben, ha a munkáltatója fizetésképtelenné válik. Ennek az irányelvnek a figyelembevételével az EU országai megalkották saját szabályaikat.

Hazánkban az elmaradt munkabéreket a cég vagyonának kellene fedeznie, ha azon nincs jelzálog. A munkabér és bérjellegű kifizetések biztosítása, megigénylése a felszámoló cég feladata. A felszámolónak fel kell derítenie azokat a forrásokat is, amelyek biztosíthatják a munkabérek fedezetét. Amennyiben a munkabérek fedezetére semmilyen forrás nincs, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alapból igényelhet pénzt, melynek összege meghatározott.

2009-ben a bérgarancia alapból egy főre maximálisan igényelhető és kifizethető összeg bruttó 925 000 forint. Nettó értéke attól függ, mennyi volt a jogosult előzetes jövedelme és attól is, hogy az igényelt összegből mennyi a munkabér, szabadság megváltás és a végkielégítés. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől már eltelt egy év, akkor azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette a bruttó 925 ezer forintot, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló.

Magyarországon a kormány és a szociális partnerek között folyó hosszas vita után 1994-ben született meg a Bérgarancia Alapról szóló LXVI. törvény. Ennek lényege az volt, hogy a munkaadók járulékbefizetéseiből, a bérköltség 0,3 százalékából önálló alapot hoztak létre a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetek bértartozásainak a rendezésére. 1994 és 1998 között a munkaadók 9 milliárd forint járulékot fizettek be e célra. 1998-ban a munkaadói oldal nyomására megszűnt a járulékfizetési kötelezettség, a Bérgarancia Alap elvesztette önállóságát, feloldódott a Munkaerő-piaci Alapban, amelynek legfőbb járulékbefizetője a munkaadó.

A Bérgarancia Alap működése hazánkban

Az Alapban szükség szerint különítenek el támogatási keretet a bértartozások megfizetésére. A szolidaritás elve alapján azon cégek munkavállalóit is megilleti, ahol a munkáltató nem fizette meg ezen járulékokat a munkavállalói után. Továbbá az a cég kaphat támogatást, amelyik a csődtörvény hatálya alá tartozik, felszámolás alatt áll, és legalább 12 hónapja működik. A bíróság által kijelölt felszámoló igényelheti az alapból az érintett személyek részére a bértartozások kifizetését. Csak munkaviszony alapján kifizetett bérekre vonatkozik, de ebbe a kategóriába beletartozik a felmondási időre és a betegszabadság idejére kifizetett összeg is. A személyenkénti kifizetés a minimálbér ötszörösénél nem lehet nagyobb, akármennyi is a ki nem fizetett járandóság. A támogatás visszafizetendő a felszámolás során pénzzé tett vagyonrészekből. A szabályok szerint az így befolyó összegből először a béreket kell rendezni, majd az alappal szemben fennálló tartozást. Ha nincs vagyon vagy nem is képződik, akkor az alap a vissza nem térített támogatást leírja. A felszámolót csak akkor terheli felelősség, ha jogtalanul igényel és fizet ki támogatást. Ebben az esetben a felszámoló a kétszeres jegybanki kamattal köteles az igényelt összeget visszafizetni az alapba.

Amiben eltérünk az EU-tól

Az Európai Unió országai saját adottságaiknak, jogalkotási és jogalkalmazási szokásaiknak megfelelően különbözőképpen szabályozzák a bérgarancia kérdését, de a következőktől nem lehet eltérni: a garancia kedvezményezettje maga a munkavállaló, nem lehet korlát, hogy mióta működik a cég, a jogosultság szempontjából nem lehet érdemi korlátozást tenni a munkaadói, illetve a munkavállalói körben, a vállalkozói vagyontól elkülönítetten kezelendő a garanciaalap. Ezzel szemben nálunk a fizetésképtelen munkaadó, illetve a felszámoló a kedvezményezett, csak az a cég kaphat támogatást, amely legalább 12 hónapja működik, nálunk a megbízási, vállalkozói szerződésekre, nonprofit szervezetekre nem vonatkozik a törvény, továbbá a támogatás visszafizetendő a pénzzé tett vagyonrészekből. Az EU-ban az inszolvencia irányelv kulcskérdése a fizetésképtelenség beállta, vagyis hogy mikor indítható az eljárás, nálunk ez csak a bérfizetés esedékességét követő nyolcadik nap után lehetséges.
Follow hrportal_hu on Twitter

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani két nap munka között

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak napi munkája befejezése és a következő napi munkakezdés között. A Munka törvénykönyve szerint így kell elkészíteni a munkaidő-beosztást, bár itt is vannak kivételek, írja a Munkajog.hu.tovább..

További cikkek
250 új munkahelyet hoz létre egy amerikai vállalat

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány kedden a Procter & Gamble (P&G) vállalattal, a dokumentumot a kormány képviseletében... Teljes cikk

Élelmiszeripar: felmérik a munkaerőigényeket

Komplex munkaerő-piaci kutatást indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve, hogy így... Teljes cikk

26 éves nő lett egy repülőgép kapitánya

A 26 éves Kate McWilliamsetet pilótából kapitánnyá nevezte ki az easyJet - áll a közleményben. Teljes cikk

Hogy néz ki a jövő munkaerőpiaca?

Informatikai szakemberekből és mérnökökből lesz a legnagyobb hiány itthon az elkövetkező 5-10 évben, ezért a pályaválasztás előtt állóknak... Teljes cikk

Rolek Ferenc: Szükség lenne külföldi vendégmunkásokra is

Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat, vagy a nyugati határszélt sújtotta -... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Egy újabb szakma tűnhet el

A masszőrök nem tudják kigazdálkodni a pénztárgép beszerzését és használatát, ezért vagy befejezik tevékenységüket vagy feketén...