Déri Tamás, a Távmunka Szövetség szakmai alelnöke szerint a távmunkások aránya egyáltalán nem rekedt meg a 2-4 százalékon, digitális táboruk ugyanis folyamatosan nő, csak éppen a kutatók folyton a klasszikus 8 órás munkavégzéssel egyenértékű távmunkát próbálják beszámítani a statisztikákba. Pedig a távmunka alapjában véve nem ezt jelenti, a Munka törvénykönyve szerint is "csupán" egy munkaszervezési módszer, aminek a kitétele, hogy alternatív munkahelyen (otthoni munkakörnyezetben, közösségi munkahelyen, utazás közben vagy bárhol a világon) történjen a munkavégzés, s annak eredményét elektronikus eszközökkel továbbítsák. Ezek alapján a távmunkát végzők táborába lehet sorolni a szabadúszó távmunkásokat (e-lancer), illetve a megbízásos szerződéssel klasszikus távmunkát végzőket is - ahogy teszik ezt a nyugati statisztikusok. "Ha mindezeket mi is hozzászámolnánk, rádöbbenhetnénk, hogy nem is olyan nagy a lemaradásunk a nyugati országok 20-30 százalékos eredményéhez képest: körülbelül 10 százalékra tehető azok aránya, akik munkájuk során alkalmazzák a távmunka elemeit" - világított rá a szakember.

Ennél természetesen még mindig lehetne több is, de ne a törvényi szabályozástól vagy a pályázatoktól, támogatásoktól várjuk a távmunka előretörését, az IT-világ fejlődése úgyis magával hozza a változást. Manapság, a multifunkciós mobiltelefonok, PDA-k korában - a fizikai munkáktól eltekintve - már szinte semmilyen területen sem akadály az irodától független munkavégzés: az újgenerációs készülékekkel ugyanúgy tudunk dokumentumokat szerkeszteni, küldeni vagy valaminek online utánanézni, mint az irodában - fejtette ki Déri Tamás. Erre rímel az a piaci elvárás is, hogy az embernek mindenkor elérhetővé kell válnia, ami csak akkor képzelhető el, ha rugalmasan (részmunkaidőben vagy távmunkában) dolgozik. A harmadik tényező, ami a távmunka bevezetésére sarkallja majd a vállalatokat, az az energiaárak elszabadulása. A jövőben alaposan meg kell fontolnia mindenkinek, hogy milyen messze vállal munkát, hiszen olyan drága lesz az üzemanyag (már ha lesz egyáltalán), hogy inkább megéri távmunkásnak állni - ezt az igényt pedig a vállalatok sem hagyhatják figyelmen kívül.

Igaz, ehhez a távmunkához fűződő viszonynak is meg kell változnia: a cégvezetésnek meg kell tanulnia bíznia az "idegenbe" szakadt alkalmazottban, ahogy a dolgozónak a munkáért fizetni kész vállalatban. "Végtére is az ismeretek elmélyítését, kultúraváltást célzó kampányok a társadalom sokkal szélesebb körét szólíthatják meg, mint a pályázati úton adható egy támogatások." - mutatott rá Déri Tamás.

Távmunka mindenkinek

Nem kérdés, hogy - jelenlegi állás szerint - inkább a képzettebb munkavállalók élhetnek a távmunkával, pedig a képzetlenebbek számára is kiváló foglalkoztatási lehetőség. Ez a nézet némileg a Távmunka Szövetségnek is köszönhető, korábban ugyanis azért, hogy a távmunka imázsa növekedjen, megpróbáltak rangot adni neki, nehogy egyszerű IT-segédmunkásnak tűnjenek a távmunkások. Ugyanakkor szükség van olyan programokra is, amelyek a távmunka alkalmazásával elősegítik az alacsonyabb iskolázottságú munkavállalói csoportok foglalkoztathatóságának javítását is - véli a szakmai alelnök.

Egy-két év múlva azonban kiteljesedik végre a digitalizációs program, melynek keretében valamennyi önkormányzat, illetve munkaügyi központ adatait felviszik a számítógépekre. Olyan egyszerű munkák ezek, amiket bárki el tud végezni, képzettségtől függetlenül, így az elmaradottabb, óriási munkanélküliséggel küzdő térségek is felzárkózhatnak - tekintett a reményteljes jövőbe Déri Tamás. "Sőt akár a monoki példa alapján (ahol a segélyek kifizetését közmunkához kötötte a polgármester) is el lehetne ezeket végezni közhasznú távmunkaközpontok segítségével" - tette hozzá a szakember. Különösen most, hogy az örkényi távmunkaház sikere nyomán már több önkormányzat is élénken érdeklődik a szisztéma iránt.

Távmunkában magabiztosan

A távmunkát ellenzők gyakorta az elmagányosodást, önbizalomvesztést vetik fel mint az elterjedés végső gátját, Déri Tamás szerint azonban az ilyen kifogások mondvacsinált indokok. "Aki depresszív hajlamú, azt a kiválasztás során már eleve eltanácsolják. Egyébként is, a távmunka kellően izgalmas tud lenni ahhoz, hogy mindig találjon az ember benne kihívást" - fogalmazott a szövetség szakmai alelnöke. Elmondása szerint manapság már nem beszélhetünk a magányos távmunkáról, a helyét átvette a telekooperáció, illetve a telekoordináció, ahol másokkal együttműködve kell valami nagyobbat létrehoznunk.

Ily módon az előmenetel terén sincs lemaradása a távmunkának: a vezető láthatja, hogy ki képes nemcsak "igavonó állatként", hanem valódi vezetőként viselkedni. "Ha ügyesen szervezi a csapat részfeladatait, úgyis felfigyelnek rá, egyszóval távmunkában igenis mérhető az együttműködési, vezetői készség." - világított rá a szakember. Nem kell ehhez heti egyszeri értekezletet tartani, főleg, hogy sokszor nehezen lenne megoldható. "Egy Budapest és térsége közti ingázás például még belefér bárki számára, de egy Pécs-Miskolc viszonylatban már teljességgel felesleges volna ezzel terhelni a dolgozót." - véli Déri Tamás.

A távmunka önmagában egy ajándék

A szakember éppen ezek miatt nem ajánlja kizárólag időszakosan a távmunkát, elvégre az már önmagában olyan motivációs erővel bír, hogy hosszú távon is képes kellő teljesítményre sarkallni az alkalmazottat. Mégis ki adná fel rugalmas munkaidejét, ha otthon sokszor kevesebb idő alatt kész van a munkájával, miközben a családjával is akkor érintkezik, amikor csak akar? Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyre sem kell naponta beutaznia, ami egy-két órát biztosan ellop az életéből. A távmunka tehát inkább egy ajándék, csak tudni kell kicsomagolni a benne lévő értéket.

Paraszt Imre, HR Portal