Megjelent: 9 éve

Új felsőoktatási struktúra körvonalazódik - mi történt 2014-ben?

Nemcsak a felsőoktatásért felelős államtitkárság élén történt változás Palkovics László kinevezésével, de 14 év után újra függetlenedett a Testnevelési Egyetem, beindult a Diplomamentő program és megérkezett az új felsőoktatási koncepció is.

Az idei év jelentőségét nemcsak a már lezajlott vagy folyamatban lévő változtatások adják, de az is, hogy megszületett egy valóban hosszú távú koncepció, amely kijelöli az utat a következő másfél évtizedre. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság szerint az átszervezések célja az, hogy olyan társadalom megvalósulásában segédkezzenek, ahol mindenki megfelelő képzettséget és értékes tudást szerezhet, amellyel aztán képes lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon és értékteremtő, az ország javát is szolgáló tevékenységet végezni.

Segítség a nyelvvizsgázóknak: elindult a Diplomamentő program

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy évvel ezelőtti összesítése szerint a felsőoktatásban mintegy 50 ezer olyan hallgató van, aki tanulmányait már sikeresen lezárta, diplomáját azonban nem vehette át, hiszen ahhoz egy nyelvvizsgára is szüksége lenne. A szakemberek szerint a diplomáig eljutók esetében sokszor nemcsak maga a nyelvvizsga, de az annak megszerzéséhez szükséges nyelvtudás is hiányzik, ezért ez igen komoly problémát jelent a magyar felsőoktatásban és társadalomban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel a problémával szállt szembe, amikor januárban bejelentette Diplomamentő programját. A program célja, hogy segítse a hiányzó nyelvvizsga és ezáltal a diploma megszerzését az érintettek számára, akik így jobb esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon. Erre a célra hárommilliárd forintos keretösszeget határoztak meg.

A Diplomamentő program keretében angol, francia és német nyelvű képzéseken vehettek részt a jelentkezők, melyeknek az volt a célja, hogy középfokú nyelvtudáshoz és így nyelvvizsgához juttassák a hallgatókat. A programba az Európai Unió bármely állampolgára jelentkezhetett, aki államvizsgáját a magyar felsőoktatásban sikeresen teljesítette, és ezt igazolta is.

A jelentkezés feltétele továbbá az volt, hogy a jelentkezőnek ne legyen hallgatói jogviszonya, vállalja az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését, illetve rendelkezzen alapfokú nyelvismerettel – a program célja ugyanis az alapfokú nyelvtudás középfokúra fejlesztése. A nyelvvizsga megszerzésének határideje 2015. december 31-e, azaz akik a program keretében támogatást kaptak, eddig a határidőig tehetik le középfokú nyelvvizsgájukat.

A regisztrált álláskeresők számára az egyébként anyagilag nem támogatott nyelvvizsgát is a program büdzséjéből finanszírozzák. A hárommilliárd forintos keretből összesen mintegy 13 730 ezer fő képzését támogatják.

A programra már augusztus közepén két- és félszeres volt a túljelentkezés, ekkor mintegy 29 ezren akartak részt venni a támogatott képzéseken.

Az első tanfolyamok augusztusban kezdődtek, az ezeken részt vevők 2015. február végén már át is vehetik nyelvvizsgájukat, ha november végén-december elején sikeresen vizsgáznak. Idén novemberében összesen 400 képzésen 4500-an tanultak, a cél pedig, hogy az év végéig az aktív résztvevők száma elérje a tízezret. A képzéseket szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. emellett 2015-ben is két-háromezer újabb embert vonna be.

Hivatalba lépett az új felsőoktatásért felelős államtitkár

Balog Zoltán egy júniusi interjúban jelentette be, hogy Palkovics Lászlót jelöli a felsőoktatási államtitkári pozícióra, aki Klinghammer Istvánt váltotta az államtitkárság élén. Palkovics László július 9-én vette át megbízólevelét, amellyel hivatalosan is elfoglalta az államtitkári posztot.
Az új államtitkár hamar megfogalmazta céljait: egyrészt azt kívánja elérni, hogy a felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban képesek a munkaerőpiacon elhelyezkedni, képzésük során színvonalas oktatásban részesülnek és ezért tudásuk is versenyképes, és emellett olyan ágazatokban találnak állást, amelyek garantálják Magyarország sikerét. Ennek érdekében pedig szükségesnek tartotta a felsőoktatás olyan irányú átalakítását, hogy csak azok a szakok maradjanak meg, amelyek valóban életképesek, és az egyetemek, valamint a főiskolák elsősorban olyan tudományterületen képezzenek szakembereket, amelyeken valóban a legszínvonalasabb képzést tudják nyújtani.

Palkovics László nem sokkal hivatalba lépése után úgy fogalmazott: "olyan diplomára van szükség, amellyel valóban érvényesülni lehet, de ettől még a társadalmi szempontból fontos, ám kevésbé forintosítható képzésekre ugyanúgy szükség van, mint eddig". Kijelentette emellett azt is, hogy habár az alapszakok számának csökkentését szükségesnek tartja, az intézmények számával kapcsolatban - alaposabb vizsgálat nélkül - nem jelentené ki, hogy az túl sok vagy túl kevés lenne.

Az államtitkár többször beszélt arról is, hogy nem magával a bolognai rendszerrel, hanem annak hazai bevezetésével akadhatnak problémák, és ezért a változtatások elkerülhetetlenek. "Elkövettünk egy hibát: kritika nélkül vezettük be a bolognai rendszer kétszintű képzését. A főiskoláinkat arra kényszerítettük, hogy egyetemek legyenek, az egyetemeket pedig arra, hogy az első szinten képezzenek hallgatókat. Ezt mindenképpen felül kell vizsgálni" - nyilatkozta az Edupressnek Palkovics László.

Az államtitkár nevéhez fűződik a legújabb felsőoktatási koncepció megalkotása, amely 2030-ig vázolja fel a magyar felsőoktatásban szükséges átalakításokat és az elérendő célokat. A koncepciót, amelyet széleskörű egyeztetéseket követően hoztak nyilvánosságra, december 5-én tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal és a Kormány.

Bevezették a kancellária rendszert

A kancellária rendszer visszaállításának koncepciója már 2013 májusában felmerült. A rendszerrel elsősorban azt akarják elérni, hogy az az államnak nagyobb szerepet biztosíthasson a felsőoktatási intézmények stratégiai céljainak meghatározásában és gazdálkodásának ellenőrzésében. A 2015. évi költségvetés indoklása szerint a rendszer bevezetésének célja nem más, minthogy erősítsék az egyetemek és a főiskolák pénzügyi stabilitását, illetve hogy az intézmények kikerüljenek a PPP-konstrukciók okozta csapdából is.

A kancellárok feladata, hogy az intézmények működtetésével, gazdálkodásának felügyeletével foglalkozzanak, ezzel kapcsolatos teendőket vegyenek át a rektoroktól, akikkel szoros együttműködésben dolgoznak. Éppen ezért a minisztérium olyan embereket keresett a kancellári posztokra, akik nemcsak az adott felsőoktatási intézményre jellemző szakterületeket ismerik behatóan, hanem megfelelő gazdasági ismeretekkel is rendelkeznek.

Az eredeti tervek szerint a kancellároknak már a 2014/2015-ös tanév kezdetétől, azaz szeptember 1-jétől munkába kellett volna állniuk, a megfelelő szakemberek megtalálása miatt azonban a kiválasztási eljárás elhúzódott.

Balog Zoltán miniszter október 31-én huszonegy felsőoktatási intézmény kancellárjának nevét jelentette be, ezzel nyolc poszt maradt betöltetlen, mely helyekre több száz pályázat érkezett. A hivatalosan november 15-én kinevezett kancellárok november 24-én vehették át megbízási okiratukat a minisztertől - megbízásuk 2017. november 17-ig tart. A nyolc betöltetlen kancellári posztra beérkezett pályázatokat év végéig elbírálják, az új kancellárok pedig legkorábban december 30-ától tölthetik be posztjukat.

A kancellárok munkáltatója közvetlenül az oktatásért felelős miniszter, azaz Balog Zoltán, így az intézmények nem mozdíthatják el őket pozíciójukból, döntéseik és intézkedéseik ellen pedig csak a minisztériumnak megküldött kifogással élhetnek az intézményvezetők.

Egy régi-új intézmény: létrejött a Testnevelési Egyetem

Nyáron született meg az a törvénymódosítás, amely megteremtette a lehetőséget a még 2013-ban felmerült koncepció megvalósítására, miszerint a 14 évig a Semmelweis Egyetem karaként működő Testnevelési Egyetem különválhat, önálló intézményként működhet tovább.

A csaknem másfél évtizedig Testnevelési és Sporttudományi Kar nevet viselő létesítmény különválása békésen zajlott le, és sokak szerint nagy lehetőséget kapott arra az egyetem, hogy a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézményévé váljon. A leválás végül 2014. szeptember 1-jével történt meg.

Az egyetem szenátusa novemberben Mocsai Lajost, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitányát jelölte rektornak, aki 1978 óta tanít az intézményben. A szakember megválasztását egy, az Országgyűlés által korábban megszavazott törvénymódosítás tette lehetővé, melynek értelmében a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése a doktori fokozattal egyenértékűnek minősül. Mocsai Lajos december 17-től töltheti be az intézményvezetői posztot.

További átrendeződések

Kisebb átrendeződések a Testnevelési Egyetem függetlenedése mellett is történtek idén a felsőoktatásban. A Gál Ferenc Főiskolához augusztus 1-jén csatlakozott a Szent István Egyetem korábban Szarvason működő pedagógiai intézete, így a katolikus főiskolának már három (teológiai, társadalomtudományi és szociális képzési, valamint pedagógiai) kara van.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara is másik intézményhez került át, egy februári döntés értelmében az Óbudai Egyetem székesfehérvári karához csatlakozott, így július 1-jén létrejött az Alba Regia Műszaki Kar.

A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének helyzete is változott, az Országgyűlés még a nyáron határozott úgy, hogy állami fenntartásba kerül az intézmény, létrehozva ezzel a Pető András Főiskolát. A törvénymódosítás indoka az volt, hogy így az állam hosszú távú, biztos finanszírozást és jogi környezetet tud teremteni az intézmény számára.

Megalkották az új felsőoktatási koncepciót

A Kormányhoz már 2013. év végén érkezett egy, a Felsőoktatási Kerekasztal és a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság által közösen kidolgozott előterjesztés a felsőoktatási törvény módosításáról, a Klinghammer István nevével fémjelzett koncepciót azonban végül sem a Kormány, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem támogatta.
Az új felsőoktatási koncepciót 2014. október végén hozták nyilvánosságra - ezt megelőzően a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság széles körben folytatott egyeztetéseket a Felsőoktatási Kerekasztallal, a magyarországi felsőoktatási intézmények vezetőivel, kis- és középvállalkozásokkal és nagyvállalatokkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal és más felsőoktatási szereplőkkel.

Az új koncepció egyik sarokköve, hogy az egyetemek számára az oktatás és a kutatás kettős missziója mellett egy harmadik küldetést is meghatároz, mely szerint az új tudást minél hamarabb az ipar szolgálatába kell állítani a versenyképes termékek és az új munkahelyek létrejötte, az értékteremtés és a hatékonyság érdekében.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a koncepció a jelenlegi rendszernél sokkal nagyobb lehetőséget adna a tehetséges fiataloknak arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, célja pedig az, hogy a képzések elvégzésére valóban képes hallgatók nagyobb számban juthassanak be a felsőoktatási intézményekbe. Ennek szükségességét mutatja, hogy a jelenlegi lemorzsolódási arány igen magas, 35 százalékos, tehát az egyetemekre és a főiskolákra felvett hallgatók több mint harmada nem végzi el a képzéseket. Az új koncepció ennek megváltoztatása érdekében szigorúbb bemeneti feltételeket javasol a teljesítményelvű, minőségi felsőoktatás megvalósításáért.

A felsőoktatási koncepcióban nagy hangsúlyt kap, hogy a felsőoktatásba való bekerülést ne a családok anyagi helyzete határozza meg, hanem a tehetséges diákoknak mindig legyen lehetőségük bejutni a képzésekre és elvégezni azokat. Az esélyteremtés jegyében a szakiskolák tanulóinak is megadnák a lehetőséget arra, hogy bejuthassanak a felsőoktatásba.
A felsőoktatásba való bekerülést nehezíti többek között, hogy 2023-tól szükséges lesz egy középfokú nyelvvizsga, és jelentősen megnövekedik majd az emelt szintű érettségi szerepe is, amelyet egyre több szakon tesznek kötelezővé.

A javaslatok között szerepel egy új képzési forma, a németországi modell alapján kigondolt Bachelor of Engineering létrejötte is. Ennek keretében a szakmunkások az intézmények által meghatározott felvételi előírások teljesítése után olyan diplomát szerezhetnének, amely a vállalatok értékteremtő folyamataiban való részvételt tenné lehetővé. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság szerint a jelenlegi rendszerbe jól beilleszthető lenne ez az új, a vállalatok által kezdeményezett képzési forma.

A tervek szerint a jelenlegi 10 700 képzésből 2020-ra 1500-at megszüntetnének - ezek a gyakorlatilag azonos képzések lennének. A profiltisztítást, vagyis az egyes szakok eltörlését, illetve a fölöslegesnek minősített képzések kiváltását egy 10 milliárd forintos alapból finanszírozzák majd, melynek létrehozását Balog Zoltán augusztusban jelentette be egy interjúban.

Összesen háromféle felsőoktatási intézmény lesz majd: az új tudás megteremtését az egyetemek és a közülük kiemelkedő tudományegyetemek végzik majd; a tudás hasznosítása lesz a missziója az alkalmazott tudományok egyetemének (university of applied sciences); a helyi közösség és a vállalkozások felé irányuló tudásszolgáltatás pedig a közösségi főiskolák feladata lesz.

A koncepcióval kapcsolatban beérkezett észrevételek alapján több elemet is átdolgoztak és kiegészítettek, így a tervezettnél nagyobb szerepet kapna a tehetséggondozás, a bölcsészet- és a társadalomtudományok képzési területe, megfogalmazódott a bérrendezés kérdése, illetve a feladatközpontú és kreditalapú finanszírozás bevezetése.

Kiterjesztenék a duális képzéseket

A kormány célja az is, hogy minél több intézményben bevezessék a duális képzési rendszert - ennek érdekében szeptember végén Palkovics László kezdeményezésére tartott előkészítő egyeztetést az államtitkár és a Duális Képzési Tanács delegált tagjai. Az államtitkár akkor azt mondta, a létrehozandó testület a duális képzés tartalmi részével és a vállalatok akkreditációjával, minősítésével foglalkozik majd. A duális képzés szélesebb körű bevezetése az új felsőoktatási koncepciónak is fontos része, a felsőoktatási törvény szerint pedig a jövőben teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. Ilyen képzéseket például műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi területeken lehet majd indítani. A duális képzés gyakorlatorientált, az ezzel kapcsolatos törekvéseket ezért a hazai gazdasági szereplők, vállalatok is üdvözölték, mivel a cél elősegíteni a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolatát, illetve az egyetemi és a főiskolai gazdasági képzéseket a társadalmi igényekhez igazítani.

A jelenlegi tervek szerint a gyakorlatorientált képzéseket 2015 őszétől vezethetik be.

Változott a felsőoktatási költségvetés: hétmilliárd forinttal több jut az intézményeknek

A 2015. évi költségvetés tervezetéből az derül ki, hogy az egyetemek és a főiskolák a következő évben összesen 143 milliárd forint állami támogatásra számíthatnak majd, amely az előző évi büdzséhez képest hétmilliárd forint többletet jelent. Az állami felsőoktatási intézmények strukturális átalakítását elősegítő Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap ebből az összegből 12 egyetemnek és főiskolának juttat támogatásokat adósságaik rendezésére. A legtöbbet a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem kapta. Az összegért cserébe az intézményektől az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti ésszerűsítést kért. Ez a megállapodás - mint Palkovics László elmondta - az intézményekkel folytatott korábbi tárgyalások alapján jött létre. Kiválósági támogatásokra 9,8 milliárdot különít el a büdzsé, amely csaknem megegyezik az ideivel. A kiválósági támogatások célja - melyeket a Nemzeti Kiválóság Program keretein belül ítélnek oda - hogy az ország versenyképességének, innovációs teljesítményének és a társadalom megújulásának alapját képező emberi erőforrás minőségét fejlesszék azáltal, hogy növelik a kutatói szféra munkaerő-piaci esélyeit és felszámolják a versenyképességi hátrányokat.

A felsőoktatás átalakítása hosszú és nagy erőfeszítéseket igénylő folyamat, melynek alapjait az oktatásért felelős kormányzati szakemberek és a felsőoktatás szereplői közösen fektették le, az első eredmények pedig már 2015-ben láthatóak lesznek. Az államtitkárság szerint a felsőoktatási koncepció megvalósulásával hatékonyabb, a piac és a társadalom igényeit egyszerre kiszolgáló felsőoktatás jöhet létre, amely a következő évtizedekben megalapozná Magyarország jövőbeni fejlődését.

Edupress.hu
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk