Új időszámítás kezdődött a munka világában - ez történt 2011-ben

Idén szinte alig volt hónap, hogy valamilyen társadalmi csoport ne hallatta volna a hangját egy-egy kormányzati intézkedés kapcsán. Az egykulcsos adórendszer bevezetése, a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése, a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvétele, a rokkant emberek felülvizsgálata, a segélyezési rendszer átalakítása, az új munka törvénykönyv megalkotása csak néhány intézkedés azok közül, amelyek gyökeresen átírják a munka eddigi világát. 2011 legfontosabb eseményeit foglaltuk össze.

Január

Egykulcsossá vált az adórendszer
Január 1-jével 16 százalékos, egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. Hatályba lépett a családi adózás: a családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62.500 forint, három és több eltartottnál pedig 206.250 forint. Egyszerűsödött az szja bevallása is, az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével pedig a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa 20-ról szintén 16 százalékra csökkent.

Nőtt a minimálbér
A minimálbér 78 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig havi 94 ezer forintra nőtt. A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult dolgozóknak havi kompenzációt ígért.

Újra három év a gyes
Két évről ismét három évre emelkedett a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama, de a munkába visszaálló édesanyák csak a legfeljebb heti 30 órás munkaidő mellett kapják meg ezt a támogatást.

Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság
A munkavállalók választhattak, az állami nyugdíjrendszer tagjai lesznek vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesítenek nyugdíjcélú befizetéseket. Utóbbi esetben január 31-ig kellett nyilatkozni. Aki ezt nem tette meg, annak 2011. március 1-jével megszűnt a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalták az állami nyugdíjalapba. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálta az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíjpénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

Kedvezmény a nőknek
2011-től negyven év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet. A jogosultsági időbe beleszámít a keresőtevékenységgel járó jogviszonnyal és a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő.

Különadó a végkielégítésekre
2010. december 30-ától érvényes a szabály, amely szerint 98 százalékos adó terheli az állami vezetők 2 millió forint és a közszféra munkavállalóinak 3,5 millió forint feletti végkielégítéseit.

Csökkent a társasági adó
2011 az első teljes adóév, amikor a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások alkalmazhatják a tavaly nyáron 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági adót.

Átalakult az adóhatóság
Összeolvadt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a vám- és pénzügyőrséggel, Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven.

Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás
Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás (rát), helyette bérpótló juttatást vezettek be, amelynek mértéke megegyezik a korábbi összeggel, vagyis a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával.

Átalakult az OMMF
Január elsejétől szervezeti integráción esett át az OMMF. A felügyelőség a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat ellátó központi államigazgatási szervként továbbra is végzi a szakmai irányítást, azonban területi szervei integrálódtak a kormányhivatalokba, azok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveiként. A központi szerv személyi állománya jelentősen csökkent, 822 kollégát - a főfelügyelőség területén dolgozókat, munkaügyi és munkavédelmi felügyelőket, adminisztrátorokat - adtak át a területi kormányhivataloknak és 182 személy maradt az OMMF központjában.

Február

Bérkommandó a cégeknél
A Fidesz és a KDNP frakció február 16-án létrehozta a bér- és adómonitoring bizottságot; amelynek feladata, hogy a köz- és a magánszférában is vizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások.

Jogellenes elbocsátások a Tescónál
Az egri munkaügyi bíróság első fokon megállapította, hogy jogellenesen bocsátott el tavaly nyáron két szakszervezeti tisztségviselőt a Tesco. Az áruházlánc állítása szerint azért menesztették az érdekvédőket, mert arra próbáltak meg rávenni egy súlyos balesetet szenvedett munkavállalót, hogy a balesete körülményével kapcsolatban nyilatkozzon úgy, hogy a munkáltatóval szemben minél nagyobb haszonra tehessen szert.

Milliós munkaügyi bírság az Orangeways Zrt.-nek
Milliós nagyságrendű bírsággal sújtotta a munkaügyi felügyelőség az Orangeways Autóbuszos Közúti Közlekedési Zrt.-t a munkaidő-nyilvántartás szabályainak megsértése miatt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2010 nyarán, Tolna megyében végzett ellenőrzései nyomán 89 dolgozó esetében állapította meg a szabályok megsértését.

Március

Meghirdették a Széll Kálmán Tervet
A Széll Kálmánról elnevezett strukturális reformprogram legfőbb célja az államadósság csökkentése. A terv a megtakarítások nagy részét a foglalkoztatás, a nyugdíjrendszer, és az oktatás reformjából kívánja fedezni.

Április

Precedens ügy: pert nyertek a sztrájkolók
A bíróság másodfokú ítélete szerint törvényt sértett a Hochtief-Budapest Airport, amikor 2008 decemberében görög sztrájktörők alkalmazásával lehetetlenítette el a cégnél kirobbant munkabeszüntetést. A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) és egy másik repülőtéri szakszervezet 2008 decemberében kezdett sztrájkba az évek óta elmaradt alapbér-emelésekért, a munkáltató által egyoldalúan felmondott kollektív szerződés visszaállításáért és az elfogadhatatlan munkakörülmények javításáért. A sztrájk azonban nem ért el sikert, mert a Budapest Airport német tulajdonosa Görögországból "importált" biztonsági dolgozókat, akik a hazai munkavállalók helyett munkába álltak. 2009. január végén a szakszervezetek kénytelenek voltak felfüggeszteni a munkabeszüntetést. A LESZ ezt követően fordult bírósághoz.

A Grundfos és a Dalkia HR csapata a legjobb
A nagyvállalatok körében a Grundfos Magyarország, a közép- és kisvállalatok körében a Dalkia Energia Zrt. nyerte el "Az év Humán csapata - 2010" címet. A tavalyi évben végzett, nagy erőfeszítést igénylő HR munkáért pedig a Bonafarm Zrt. kapott különdíjat az IVM Bridge versenyén.

Döntöttek a dohányzás szigorításáról
A Parlament elfogadta a dohányzásról szóló törvény szigorítását, amely szerint jövő évtől nem füstölöghetnek zárt légterű helyeken, így munkahelyeken, a közlekedési eszközökön és a vendéglátóegységekben a dohányosok.

Rövidebb ideig jár az álláskeresési járadék
Az április 13-i kormányülés után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy jövő év január 1-jétől a munkanélküli ellátást három hónapban maximalizálják. Az új álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.

Május

Szabad a munkavállalás Ausztriában és Németországban
Ausztria és Németország május elsejével véglegesen feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.

Megszűnik az OÉT
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, és az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) váltja fel. Az NGTT legalább évente négyszer ülésezik majd, és várhatóan 2012-től működik új, országos érdekegyeztető fórumként.

Elbocsátási hullám a közmédiában
A közmédiumok dolgozóinak munkáltatója, a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bejelentette, hogy csoportos létszámleépítés keretében 600 dolgozótól válik meg. Ősszel újabb négyszáz dolgozótól váltak meg.

Június

Életpályamodell a közszférában
Az életpályamodellt 2011 júniusától jövő év januárjáig vezetik be a hazai közigazgatásban. Lényege, hogy aki a közigazgatásba "beszáll", és vállalja, hogy nem önmaga, hanem a köz érdekéért dolgozik, annak biztonságos, kiszámítható illetményi és előmeneteli-fejlődési rendszert is biztosítanak. Nemcsak a kiszámítható fizetési rendszerről szól majd a modell, hanem arról is, hogy a köztisztviselők képzését az eddigieknél jobban összekapcsolják az előmenetelükkel.

Július

Változtak a táppénzszabályok
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának értelmében júliustól megszűnt a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, a szakmai kamarákba való belépés pedig illetékmentes.
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosítása szerint 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik. A gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik. A jövőben teljes mértékben megszűnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehető igénybe.

Július elseje munkaszüneti nap az egészségügyben
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kezdeményezésére 2011-től július 1-je munkaszüneti nap az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók számára.

Augusztus

Közmunka-mintaprogram indult Gyöngyöspatán
Augusztus elsején kezdődött meg a közmunka-mintaprogram Gyöngyöspatán, ahol 20 millió forintból negyven, zömében cigány ember kapott négy hónapig napi nyolcórás, leginkább erdőtelepítési munkát.

Változások a Munka törvénykönyvében
A július 4-én elfogadott törvényjavaslat egyebek között módosította a szabadságok kiadását, a munkaidőt, a munkaügyi ellenőrzések szabályait, valamint a munkaerő-kölcsönzést. A július 4-én elfogadott törvénymódosítás a munkaerő-kölcsönzés tekintetében hozta a legfőbb változtatásokat, amelyeket december 1-jét követően kell alkalmazniuk a kölcsönző cégeknek és a kölcsönbevevőknek.

Módosultak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo) egyes szabályai
E szerint az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt; egy-öt munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt; hat-húsz munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt; húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Egyszerűsödött a mezőgazdasági idénymunka fogalmának meghatározása, eltörölték a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

Szeptember

Életbe lépett a chipsadó
A kormány döntése értelmében szeptember 1-jétől életbe lépett a népegészségügyi termékdíjról - közismertebb nevén chipsadó - szóló törvényjavaslat. Adókötelessé váltak a magas cukor, só illetve koffein tartalmú ételek és italok, mint például az energiaitalok, chipsek, előre gyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek és levesporok. Az adót meghatározott só-, cukor és koffeintartalom felett kell fizetni.

Elindult a duális szakképzés
28 szakma képzése indult meg a duális rendszerben szeptembertől. Az új képzést választó tanulók már az első évtől tanműhelyben dolgoznak, és három év múlva szakmát kapnak.

Október

Tízezren a D-Day tüntetésen
Körülbelül tízezren vettek részt október 2-án a mintegy száz érdekvédelmi és civil szervezet által támogatott, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren rendezett szakszervezeti demonstráción. A megmozdulást ülősztrájk előzte meg, és útlezárások követték. A szakszervezetek főként a szociális biztonságért és munkavállalói jogokért demonstráltak.

Döntöttek a nyugdíjba vonuló bírók pótlásáról
A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre 274 bíró vonul nyugállományba.

November

Kiderült, kik lettek 2011 Legjobb Munkahelyei
A Mátrai Erőmű Zrt. lett a legjobb magyar munkahely a nagyvállalatok között az Aon Hewitt felmérése szerint, míg a 250-1000-es létszámú vállalatok kategóriájában a Fundamenta-Lakáskassza Zrt., az ennél kisebb cégek versenyében pedig a gyógyszeriparban tevékenykedő Janssen-Cilag Kft. nyert.
Az 1000 munkavállalónál többet foglalkoztató nagyvállalatok között a második helyet a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft., a harmadikat pedig a Vodafone Magyarország nyerte el. A közepes vállalatok közül a második legjobb munkahely a BÁCSVÍZ Víz- és Csatornaszolgáltató Zrt., a harmadik pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. lett. A kisvállalatok közül a Hilti (Hungária) Szolgáltató Kft. lett a második, az InterContinental Budapest pedig a harmadik.

Elfogadták az új szakképzési törvényjavaslatot
November 21-én a kormány elfogadta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvény alapján 2012 januárjától a cégek forrásainak felhasználási lehetőségei megváltoznak. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének mértéke nem változik, továbbra is az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka lesz. A szakképzési hozzájárulásból a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alapjába befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra használható fel. A 40-45 milliárd forintnyi alap legnagyobb részének felhasználásról azonban a kormány dönt, és központi célokra fordítja a befolyt összeget. A fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni. Januártól a munkáltatóknak arra sem lesz módjuk, hogy a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulás bizonyos százalékát munkavállalóik nyelvi képzésére fordítsák. Megszűnik a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, oktatási intézményeknek vagy Térségi Integrált Szakképző Központoknak (TISZK) adható fejlesztési támogatás rendszere, és megszűnik a saját dolgozók képzésének támogatása is.

Kihirdették a családbarát munkahelyeket
A kormány által meghirdetett családbarát munkahely pályázatának díjait négy kategóriában osztották ki. A díjazottak az anyagi elismerés mellett egy évig, a következő pályázat eredményhirdetéséig használhatják majd a családbarát munkahely címet. Kisvállalkozás kategóriában az SHS Könyvelő és Adótanácsadó Kft., az RG Net Kft., a Webstar Csoport Kft., a Provice Kft. vehetett át elismerést.

A költségvetési szervek kategóriájában a fővárosi III. kerületi Önkormányzat Óvoda, Általános Iskola, EGYMI, a Dunaújvárosi Főiskola, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet, Nyírtura Község Önkormányzat, Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem szerepelt a díjazottak között. A közepes vállalkozás kategóriában a Quintiles Magyarország Kft., a Factory Creative Studio Kft., a GAK Oktató Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft., a Mars Magyarország Értékesítő Bt. A nagyvállalat kategóriában az Északdunántúli Vízmű Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Vértes Volán Autóbuszközlekedési Zrt. volt díjazott. A Kürt Informatikai Zrt. különdíjat vehetett át.

Több milliárdot kaptak a MÁV dolgozói
A kormány hét tételben összesen több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából. Ebből 1 milliárd forintot kap a MÁV a dolgozói ösztönzésére. Az összeg további négy milliárddal bővülhet a következő két évben.

2300 orvos felmondólevele gyűlt össze
Mintegy 2300 egészségügyi dolgozó helyezte ügyvédi letétbe a felmondólevelét, amelyek január elsejével "aktiválódnak", ha addig nem történnek érdemi intézkedések az ágazat béreinek rendezése érdekében.

Megszavazták a plázastopot
Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés. A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak
Az Országgyűlés elfogadta a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot. E szerint január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

Új adószabályok -– új cafeteria
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Az adótörvények értelmében 2012. január elsejétől 10 százalékos eho terheli a cafeteriát, viszont 300 ezer helyett 450 ezer forint juttatást adhatnak kedvezményesen a munkáltatók a SZÉP-kártyával, amelyet háromféle célra használhatnak fel a dolgozók. Új elem lesz a havi 5 ezer forintos Erzsébet utalvány, amely meleg és hideg élelemre fordítható. Az étkezési utalványokat ezentúl kizárólag a Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány adhat ki, előnytelen helyzetbe hozva ezzel a hazánkban lévő külföldi tulajdonú szolgáltatókat.

Elfogadták a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt
Januártól elválik a Kúria - mai nevén LB - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye. A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

December

Vége a magánnyugdíjpénztáraknak
Nyilvánosságra hozták a parlament költségvetési bizottságának egyik módosító javaslatát, amely szerint természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illetné meg. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a jövő évi költségvetés átszámolásakor keletkező 320 milliárd forintból 48 milliárdot jelent, hogy a még magánnyugdíjpénztárakban maradók befizetéseit az állami nyugdíjkasszába terelik. Hogy meddig lesz így, az még kérdéses.

Elfogadták az új Munka törvénykönyvét
Elfogadta az Országgyűlés az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. Marad a szabadságolás rendszere, a kismamákat érintő kedvezmény, változik viszont a több műszakos munkarend, a bérpótlékok rendszere, a kártérítési felelősség szabályai - az új munka törvénykönyve összességében rugalmasságot hoz a munkajogi szabályozásba, nagyobb teret engedve a felek szabad akaratának, ugyanakkor több, eddig ismeretlen foglalkoztatási formát is bevezet a munka világába.

Megújul az iskolarendszer
Az Országgyűlés elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát viszont 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat. Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpályamodell bevezetését is.

Átalakul a rokkantellátás rendszere
Elfogadta az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

Változások a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletében
A Parlament elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.

Új finanszírozási rendszer a felsőoktatásban
Az Országgyűlés december 23-án elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

Új időszámítás kezdődött a munka világában - ez történt 2011-ben

"Európában nagyon nehéz lett egy családot eltartani egy jövedelemmel" - avagy miért dolgozik több európai nő mint amerikai?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Itt vannak a feketén foglalkoztató cégek

A top 10 munkaügyi szabálysértő cég

Maguknak akarják a szlovákok az európai munkaügyi ügynökséget

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló