Új Mt.: megszűnik az egységes minimálbér, pótszabadság jár az apáknak

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a törvényjavaslatról szóló közleménye szerint a törvénykönyvhöz a társadalmi vita során több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a törvény tervezetébe. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint kollektív szerződést csak a szakszervezetek köthetnek majd, egy munkáltatónál egy kollektív szerződés lesz köthető. Emellett szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.

Vége az egységes minimálbérnek?

Az FN24.hu. értesülései szerint a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, "gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai" alapján is különbséget tehet. - olvashatjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján lévő törvényjavaslatban. A javaslatból nem következik egyenesen, hogy a kormány feltétlenül az eddiginél több fajta minimálbért állapít majd meg, a törvényjavaslat erre "csak" lehetőséget biztosít. Ám a józan ész szabályai szerint aligha nyújtana a tervezett szabályozás ilyen lehetőséget a kormánynak, ha annak esze ágában sem lenne ezzel élni - írja az FN24.hu

Kevesebb kártérítést követelhet a munkavállaló

Szigorúbb a törvénytervezet a jogellenesen elbocsátott alkalmazottak kártérítésének ügyében: a júliusi koncepcióban még az szerepelt, hogy a jogtalanul elbocsátott munkavállaló legfeljebb 18 havi bérének megfelelő kártérítést követelhet, ezt a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő összegre csökkenti - tudta meg az origo.hu. Ugyancsak legfeljebb 12 havi bérnek megfelelő kártérítést követelhet a munkaadó is, ha kára származik abból, hogy alkalmazottja jogellenesen távozik. Kártérítést kell fizetnie annak a munkavállalónak is, aki kárt okoz a munkaadójának. Ennek mértéke a jelenlegi másfél havi fizetés helyett a törvényjavaslat szerint legfeljebb négyhavi bér lehet, viszont a teljes összeget lehet követelni tőle, ha a kárt szándékosan okozza.

Pótlék vagy szabadidő? - a munkaadó dönthet

A törvényjavaslat szerint továbbra is bérpótlék járhat a vasárnapi és az éjszakai munkáért, illetve a rendes munkaidőn túl elrendelt pluszmunkáért. A vasárnapi munkáért 50, ünnepnapokon 100 százalék pótlékot kellene fizetni, a több műszakos beosztásban dolgozóknak 30 százalék pótlék járhat este 6 és reggel 6 óra közt, a nem műszakos rendben beosztott munkavállalók pedig 15 százalékra számíthatnak, ha éjszaka (este tíz és reggel hat közt) dolgoznak. Az origo.hu szerint azonban a törvényjavaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek alapján el lehet tekinteni a pótlékfizetéstől. A rendes - általában heti 40 órás - munkaidőn felül elvégeztetett munka esetében például a munkaadó döntheti el, hogy 50 százalékos pótlékkal vagy plusz szabadidővel kompenzálja a dolgozókat. A vasárnapi vagy éjszakai pótlékokat pedig egyszerűen be lehet építeni az alapbérbe, ügyeleti rendszer esetén pedig havi átalányként is meg lehet állapítani.

A javaslat gondolt az apákra is

A törvényjavaslat parlamentnek benyújtott változata már gondolt az apákra is - adja hírül az origo.hu. A júliusi változatban még csak az szerepelt, hogy az apák fizetés nélküli szabadságra mehetnek, ha gyerekük születik, a legújabb verzió szerint viszont a gyermek megszületése után öt, ikerszülés esetén pedig hét nap pótszabadságot kapnának. Szintén a férfiakat érinti, hogy a törvényjavaslat szerint védettséget élveznének az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, szolgálatuk idején nekik sem lehetne felmondani.

Egyhavi fix előre - ennyit kellene befizetniük a munkavállalóknak

A tervezetben benne maradt a kaució intézménye. A cégek és vállalkozók jogosultak lennének elkérni egy hónapnyi munkabért azoktól az alkalmazottaiktól, akik pénzzel vagy más értékkel dolgoznak. A munkahelyi kaució vonatkozhat például a bolti és az irodai pénztárosokra, a banki, valamint postai dolgozókra - írja a hirado.hu. A munkaadói kaució visszamenőlegesen nem lesz érvényes, csak az új dolgozókra vonatkozhat majd, és a két fél megállapodásán múlik, hogy le kell-e tenni az olykor százezres nagyságrendű biztosítékot.

LIGA: elfogadhatatlan az új Mt.

A LIGA Szakszervezetek szerint elfogadhatatlan a Munka törvénykönyve Országgyűlésnek benyújtott változata, mert hatálybalépése esetén teljesen kiszolgáltatná a munkavállalókat a munkáltatóknak, ellehetetlenítené a munkavállalói érdekképviseleteket, ráadásul számtalan nemzetközi egyezményt sértene - közölte a LIGA csütörtökön az MTI-vel.

A munkavállalói biztosíték kaució eleve tolvajnak bélyegez minden pénzzel és értékkel dolgozó munkavállalót, kiszabásának garanciák nélküli bevezetése pedig egy személyben ügyésszé és bíróvá is teszi a munkáltatót - olvasható a LIGA közleményében. A közlemény szerint a rossz példák alapján a munkavállalói helyett inkább munkaadói kaucióra lenne szükség Magyarországon. Gaskó István szerint a hosszú munkanélküli állapotból munkára jelentkező kollégának napi megélhetési problémái vannak, nem kaucióra adható pénzei" - vélekedett a LIGA elnöke.

A szövetség álláspontja szerint a bérpótlékok új szabályozása ugyan első olvasatra tetszetős is lehet, ám garanciák sehol nincsenek, amelyek alapján tudni lehetne, hogy konkrét munkavállaló, konkrét munkakörben hogyan nem szenved el bércsökkenést. Arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a munkavállalók anyagi kötelezettségei nőnek, a munkáltató jogellenes elbocsátás után már csak maximum 12 havi távolléti díjat tartozik megfizetni a munkavállalónak, a legtöbb esetben legalább három évig húzódó pereskedést követően.

A szakszervezetek jogai alapjaiban csorbulnak, így például a kollektív szerződéskötésre nem jogosult (tehát például minden újonnan alakuló) szakszervezet tisztségviselője semmilyen munkajogi védelemben nem részesül. A tervezet ráadásul külön bünteti a többségi állami tulajdonban lévő vállalatnál dolgozókat, amennyiben az általuk szervezett szakszervezetekre kógens (eltérést nem engedő) szabályok vonatkoznak.

A LIGA Szakszervezetek 73 pontban szedte össze, hogy a jelenleg hatályos törvénykönyvhöz képest miként változik a munka világa 2012. július 1-től. Hogy ennek bekövetkeztét a szakszervezeti szövetség megakadályozza, november 4-én országszerte mintegy 100 helyszínen félpályás útlezárásokat tart, és az akciókat addig folytatja, amíg eredményeket nem ér el.

KASZ: tisztességtelen munkavállalói biztosítékot kérni

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kereskedelmi ágazatban több mint 100.000 munkavállalót érinthet a változtatás, ennyien dolgoznak teljes munkaidőben pénztárosként. Sáling József a javaslatot életszerűtlennek, értelmetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy a pénzért így is mindenki felel, vagyis ha hiány van a nap végén, akkor azt így is ki kell fizetnie a pénztárosnak. A kaució bevezetése az elnök szerint azért tisztességtelen, mert a legtöbb embernek nincs annyi tartaléka, hogy befizesse a biztosítékot.

Hozzáfűzte: egyértelműen bele kell foglalni a javaslatba azt, hogy ez a biztosíték a jelenleg munkaszerződéssel rendelkezőkre nem, csak az új szerződésekre vonatkozik, ez ugyanis most nem tűnik ki a javaslatból. A KASZ a műszakpótlékkal kapcsolatban kifogásolja, hogy míg eddig a délutáni műszakpótlék 15 százalék volt a délután kettőtől este 10-ig dolgozóknál, a törvényjavaslat szerint a jövőben csak este hat órától jár a műszakpótlék, amely 30 százalék. Sáling József kifejtette, hogy hiába nőtt a műszakpótlék, "a kereskedelemben ez nem megoldás, mert a boltok nincsenek nyitva este 10-ig".

Az elnök szerint nem logikus, hogy a boltokban délután öt és hat óra között - amikor az átlagosnál jóval nagyobb a forgalom - nem jár majd a pótlék, míg 6 órától már igen. A javaslatban az szerepel, hogy a felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg a bérpótlék eseti elszámolása helyett. A KASZ elnöke szerint az derül ki a szövegből, hogy ezt csak előrenézve lehet meghatározni, vagyis amikor valakivel munkaszerződést kötnek, így "aki ma kap pótlékot, az ezt elveszíti", mivel műszakpótlék csak este hat órától másnap reggel 6 óráig jár majd.

Sáling József beszélt arról is, hogy a törvénykönyv tervezetében szereplő, a kereskedelemben dolgozókat érintő több passzus - például túlmunka kifizetése, vasárnap munkavégzés, leltár, munkaidő-beosztás - miatt a többi szakszervezettel együtt szeretnének tiltakozni. A kereskedelmi szektorban az elnök szerint életszerűtlen, hogy a túlmunka díjazása szabadidőben is történhet, illetve, hogy a szabadságokat össze lehet gyűjteni és átvinni a következő évre, mivel a kereskedelemben nincsenek különleges szezonok, előre lehet tudni, hogy mikor nagyobb a forgalom. Így akinek egy adott évben nem tudják kiadni a szabadságát, annak a következő évben már biztosan nem lehet.

A bérekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkavállalók jövő évi bruttó keresetének megállapításakor a munkáltatók tartsák be azt az elvet, amely szerint a nettó keresete senkinek nem lehet kevesebb, mint az idén. A szakszervezet követeli, hogy a kormánytól a bérkompenzációra kapott támogatást valójában fordítsák a munkavállalók nettó keresetének kompenzálására - mondta Sáling József. Hozzátette: ragaszkodnak a cafeteria elemek külön juttatásként történő megtartásához, és nem elfogadható, hogy ezeket az elemeket a munkavállalók bérébe építsék be.

FN24.hu/origo.hu/hirado.hu/MTI/Népszabadság