Megjelent: 17 éve

Üzemi Tanács és/vagy szakszervezet?

Bár a szakszervezet - mint érdekegyeztetési- és képviseleti szerv -gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, az üzemi tanács létrejötte pedig az 1848-49-es forradalmak idejére tehető, feladatuk és hatáskörük még napjainkban is tisztázatlan. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára homályos terület a két szervezet tevékenységi területe és létjogosultsága.

A jogalkotói szándék a két szerv kialakításakor az volt, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat együttműködésre ösztönözzék, elősegítsék a két fél érdekeinek egyeztetését és a szervezetek hatékonyabb működését. A szakszervezet és üzemi tanács közreműködésével a munkavállalók más megítélésben részesíthetnek egyes vállalati döntéseket. A dolgozók bevonásával a vállalat hosszú és rövid távú terveinek kialakításába fokozhatják a dolgozói elköteleződést. Az üzemi tanács esetében a munkavállalók és munkaadók kooperációja a cégvezetésen belül történik, míg a szakszerveteknél szervezeten belüli (vállalati szinten) és kívüli (nemzetgazdasági szinten) érdekegyeztetés során kell a két félnek együttműködnie.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy szakszervezet és/vagy üzemi tanács működjön a vállalatokon belül. A szervezet véleménye szerint a munkaadók és munkavállalók közti párbeszéd, érdekegyeztetés és együttműködés a fontos és nem annak formája. Németországban és Ausztriában kiemelkedő az üzemi tanácsok szerepe, míg a szintén német kultúrába sorolható Svájcnál elenyésző. Nyugat-Európában (különösen Franciaországban), illetve a dél-európai országokban a szakszervezetek jellemzőek. Magyar sajátosság, hogy a cégeknél üzemi tanács és szakszervezet is működik.

Mi az üzemi tanács és a szakszervezet szerepe?

Mind az üzemi tanács, mind a szakszervezet a participáció, azaz dolgozói részvétel kiterjesztése a munkahelyre, a két szerven keresztül a dolgozókat bevonják a gazdasági aktivitás azon területeire, ahol munkájuk által érintettek. Az üzemi tanács és a szakszervezet közös jellemzője, hogy a munkáltatónak mindkét szerv felé tájékoztatási kötelezettsége van a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintően.

Az üzemi tanács egyeztet a munkáltató gazdasági helyzetét és tevékenységi körét érintő alapvető kérdésekben, a keresetek és bérkifizetések alakulását érintően, valamint a munka feltételeiről és a munkaidő felhasználásáról. Köteles információt szolgáltatni az átszervezéseket, átalakításokat és korszerűsítési elképzeléseket, valamint az új munkaszervezési módszereket érintően. Ha üzemi tanács nincsen a vállalatnál, akkor a szakszervezetet köteles tájékoztatni a fent felsoroltakról. A szakszervezetnek mikro, mezo és makroszinten egyaránt szerepe van. A szervezet a munkavállalókat szociális, anyagi, élet- és munkakörülményeiről tájékoztatja, feltárja számukra jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a munkaviszonyt érintő kérdésekben képviseli őket a munkáltatók, illetve az állami szervek előtt.

Alapvető különbségek a két szerv között

A két érdekképviseleti forma céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a szakszervezet mindenekelőtt érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit. A szakszervezet kettős szerepe abban rejlik, hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza a vállalatirányítás kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra. Másrészt abban az esetben, ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az üzemi tanács között (amennyiben van üzemi tanács a szervezeten belül), akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is.

Az üzemi tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület, amely szorosan beleépül a vállalati struktúrába. A vállalatvezetéssel karöltve hozza meg a munkavállalókat érintő kérdéseket, célja a vezetéséhez hasonlóan a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása és a profit maximalizálása. A vállalatirányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi, információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a managementdöntéseket érintően. Ugyan van véleménynyilvánítási joga és kezdeményezhet kollektív munkaügyi vitát, ám ezen jogaival ritkán él. Az üzemi tanács működése nem hatékony, ha a vezetéssel szemben illetve mellett nem megfelelő kvalitású és szakképzettségű dolgozók ülnek. A szerv munkáját és a dolgozók képviseletét a vállalatirányításon belül alapvetően maghatározza, hogy az üzemi tanács tagjai milyen megfontolásból vállalták megbízatásukat.

A szakszervezetek ezzel szemben társadalompolitikai tényezők, amelyek a szervezeten kívül, össztársadalmi szinten is befolyással vannak a munkapiacra és a foglalkoztatásra. Mivel a szakszervezet a vállalati struktúrától elkülönült, így befolyása és ereje független a tagok szervezetben betöltött helyétől.

A két szervezet jogaiban fellelhető alapvető különbségek: a sztrájkjog és a kollektív szerződés megkötésének joga. A sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet. Az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan magatartásra köteles. Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor csak szakszervezeti kezdeményezésre tartható sztrájk. Kollektív szerződés kötésére is csak a szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a munkáltató és az üzemi tanács között nem jöhet létre. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól, hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik.

Szervek a szervezeten belül és kívül

Üzemi tanácsot lehet választani az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél, 15 fő felett és 50 fő alatt üzemi megbízott választása szükséges. A választást a dolgozóknak kell kezdeményezni, választási bizottságot kell felállítani a kollektívának, és javaslatot kell tennie üzemi tanács választására. Ha a dolgozók nem kezdeményezik az üzemi tanács felállítását, a munkáltató nem köteles ilyen szervet kialakítani a vállalaton belül, a választások megszervezésében nincsen kötelezettsége. Amennyiben a munkavállalók az üzemi tanács felállítását és a választások megszervezését elindítják, úgy az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket a munkáltatónak kell fedeznie. Ha létrejött az üzemi tanács, annak működéséért és a megfelelő pénzbeli támogatásért szintén a munkáltató tartozik felelősséggel. Az üzemi tanács választását, működését a munka törvénykönyve szabályozza.

Szakszervezet minden olyan szervezet, így a munkástanács is, amelynek alapvető célja a munkavállalók érdekinek előmozdítása és érvényesítése. Tagjai magánszemélyek (minimum 10 fő), legfelsőbb szerv a tagok összessége, vagy a tagok által közvetlenül vagy közvetett úton megválasztott testület. A szakszervezet magalakulását az egyesülési jogról szóló törvény szabályozza. A szakszervezet a tagok befizetéseiből tartja fenn működését.

Konklúzió

Magyarországon a szakszervezet és az üzemi tanács olyan kiegészítő szervek, amelyek gyengíthetik vagy erősíthetik egymást. Vállalati szinten az irányítás és döntéshozatal más-más fázisaira van hatásuk, eltérő eszközökkel hathatnak a munkavállalókat érintő foglalkoztatási kérdésekre. Ugyanakkor mindkét szervezet a dolgozói részvétel megjelenése a munkahelyen, melyek célja a munkavállalói érdekek képviselete.

Mohácsi Györgyi, HR Portal
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk