- A globális válság miatt nagyon sok vállalat került krízishelyzetbe. Milyen szerepet játszhat az ő életükben egy válságmenedzser? A cégeknek miért érdemes ilyenkor igénybe venni szakember segítségét?

- Egy nemrégiben elvégzett kutatásunk szerint, amelyben hazai, 10-249 fős vállalkozásokat vizsgáltunk, a cégek jelentős része óriási zuhanórepülésben van. Aggasztó, hogy sok társaságnak csak a felszámolás jelenti az egyetlen megoldást. Ez azért is elkeserítő, mert még nincs itt a válság vége, és még nem is lehet látni, meddig tart ez a negatív tendencia. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a válságmenedzsment sokkal nagyobb figyelmet érdemelne - különösen a kis- és közepes vállalatok körében - mint amennyit kap. Sajnos nagyon sok cégtulajdonosnak, vezetőnek - főként azoknak, akik a rendszerváltás környékén kerültek egy-egy vállalkozás élére - nincs meg a megfelelő, korszerű menedzsment és főképp vállalkozói tudásuk, hiszen ezt akkor még nem igen tanították az egyetemeken, főiskolákon, és nem is voltak tudatában, hogy erre mekkora szükség lesz. Ezért most sok helyen a fejetlenség, kapkodás a jellemző, miközben azt látják, hogy az adott cég eredményei folyamatosan romlanak. Sajnálatos módon az esetek többségében (megközelítőleg hatvan százalék) hozzánk már akkor fordulnak a vállalkozások, amikor már nem tudunk segíteni, és a felszámolás lehet az egyedüli megoldás.

- Miért fontos felismerniük a cégeknek, hogy nem szükséges érteniük minden probléma megoldásához, egy külső szakember, válságmenedzser nagyobb szakértelemmel orvosolhatja gondjaikat?

- Nagy szükség lenne arra, hogy a téma népszerűsödjön és a vállalkozásokban tudatosodjon: a válság nem gyógyíthatatlan betegség. Elsősorban ezt a tévhitet kell eltörölni. Fontos, hogy amikor a gondok felmerülnek, ne a szorongás legyen az első, hanem tudjanak valamiből erőt meríteni. Ez sokszor szakmai hozzáállás kérdése is, hiszen azok a cégek, akik kihívásként tekintenek a nehézségekre, jóval nagyobb eséllyel élik túl ezt a nehéz időszakot. Tehát fel kell éleszteni a túlélési képességet, amihez nagyfokú szakértelem szükséges, ennek azonban vannak ennek a vállalkozások. A válságmenedzsernek egyébként akkor is kitüntetett szerepe lehet, ha egy cég nincs nagy bajban. Egy szervezet életében ugyanis változásra mindig szükség van, különösen ha a környezet válságos. Ilyenkor egyfajta prevenciós filozófiával fel kell készíteni őket az esetlegesen előforduló problémákra, nehezebb helyzetekre.

- Hogyan dolgozik egy válságmenedzser? Milyen bajokra nyújthat megoldást?

- A válságmenedzserek általában teamekben dolgoznak, mégpedig generalista szemlélettel. Először meghatározzák, mik azok a pontok, ahol elsődleges a beavatkozás. Általában úgynevezett genetikai vagy immunproblémáról beszélhetünk. Az előzőnél az a gond, hogy egy vállalkozás nem rendszerjelleggel működik (vagy azt valamilyen genetikai rendszerjelenség szétzilálta), az utóbbi esetben pedig valamilyen külső, durva hatás érte a céget, például körbetartozás miatt nem kapja meg a pénzét. Nagyon fontos, hogy a probléma orvoslását szervezetfejlesztésbe kell beágyazni, tehát egyfajta "életmódváltásnak" is be kell indulnia. Hiszen ha egy cég egyszer rossz irányt vett és káros beidegződéseknek "hódol", akkor, ha a szervezeti kultúrájában és a teljes működésében egyaránt nem történik változás, óhatatlanul bekövetkezik a baj.

- Mennyire növekedett meg hazánkban az érdeklődés a válságmenedzsment iránt a mostani krízis során?

- Jelentősen megnőtt az érdeklődés, a válság kitörése óta háromszor-négyszer több vállalat keres meg minket, mint az azt megelőző időszakban. Sokan vannak, akik többet szeretnének megtudni erről a területről, pedig korábban a válságról senki nem szeretett beszélni. Bár rengeteg cég akkor fordul hozzánk, amikor nagy a baj, volt olyan vállakozó-tulajdonos is, aki a válságtól úgy megijedt, hogy azt gondolta, személye számára csak a "piaci arénából" való kimenekülés az egyetlen út, miközben óriási fejlődési potenciál volt a vállalatban. Ugyanakkor nagyon sok - főleg kisebb - cég úgy keres fel minket, hogy nem teljesen elkötelezett: akarja is, meg nem is a válságmenedzser segítségét. Ilyen esetekben megvárjuk, sőt dolgozunk azon, hogy kialakuljon a teljes elkötelezettség, de ha végképp nem megy, nem szoktuk elvállalni a munkát. Ha viszont eljutnak odáig, hogy felismerik a mentőöv szükségszerűségét, akkor nagyon jó együttműködés alakulhat ki.

- Milyen nagyságú cégek veszik inkább igénybe a válságmenedzser munkáját: a nagy- vagy a kis- és középvállalatok?

- Elsősorban nem is a szervezet nagyságától függ, hogy megkeresnek-e minket. Inkább az a döntő, hogy a vállalkozások nagy része nem alakult még rendszer jelleggel vállalattá, ebben tudunk együtt előrelépést elérni. A nagyobb nemzetközi cégekre inkább az a jellemző, hogy a probléma helyi szintü orvoslása helyett kivonulnak az országból. Ha pedig globálisan merül fel probléma, akkor abban az országban keresik szakemberek segítségét, ahol a központ található. De a kkv-k létszámát tekintve is vegyes a kép.

Egyébként az egyes módszerek alkalmazásánál fontos figyelembe venni, hogy egy nagyvállalatról vagy egy kkv-ról van-e szó. Az előbbinél ugyanis általában a tulajdonos mellett van egy menedzsment is, melyet baj esetén leváltanak, és a kilábalásig a válságmenedzser és csapata irányítja a céget. Egy kkv-nál, ahol a hatalmi ágak még nem váltak ketté, a tulajdonos egyben a menedzser is, így nem tehető meg a leváltás, ami amúgy sem lenne jó kommunikációs üzenet az alkalmazottak felé. Így ebben az esetben a válságmenedzsernek "birkatürelemmel" kell rendelkeznie, és kvázi coach-ként a háttérből irányítani a vezetőt, akinek a változások élére kell állnia. A válságmenedzser munkája egyébként éppen ezért kemény, mert gyakorlatilag egy hatalmi ággal kellene jó szövetséget kötnie, ami a legtöbb esetben nem megvalósítható. A legcélszerűbb megoldás ilyenkor, hogy egy teljes vállalati átalakítással járó projekt elindítását javasolják, ami egyébként is forradalmi változásokat jelent, például praktikus lehet egy vállalati informatikai rendszer bevezetését használni "trójai falónak".

- Milyen problémákkal fordulnak Önökhöz a kis- és középvállalkozásoknak jelenleg? Miben kérik a válságmenedzserek segítségét?

- A legtöbben a körbetartozás áldozatai, de nagyon sokan mennek bele felelőtlen helyzetekbe, például vesznek fel devizahitelt a semmire. Sok cég azért kerül komoly bajba, mert nincs komoly stratégiája, jövőképe, semmiféle "B" verzióval nem rendelkezik. Így amikor például szűkül a piac vagy a devizaárfolyam kedvezőtlenül alakul, csak széttárja a kezét. Az igazán jó cégek minden reálisan számba jöhető kockázatot átgondolnak, például, hogy mi történik, ha "kipottyan" a beszállítói szerepből, mert az anyacég kiesik alóla. Ezek a vállalatok többnyire rendelkeznek komoly portfólió stratégiával, terméktervvel és üzleti politikával is.

- Mely iparágakból jön a legtöbb ügyfél?

- Teljesen vegyes a kép, nagyon sok a partner a mezőgazdaságból, a termelő- és a klasszikus szolgáltató szektorból. Viszonylag kevesen jönnek a kereskedelemből, ők inkább lehúzzák a rolót, ha nem megy a bolt. A legjobb partnerek egyébként a termelők, hiszen ott tudják, hogy egy komoly termelési kultúrát hosszú folyamat létrehozni, lerombolni viszont egy perc. Ezért mindent megtesznek például, hogy ne kelljen elküldeni embereket. Azokra az agrárcégekre, ahol modern technológiákat használnak, ez szintén jellemző. Illetve általában a komoly szakértelmet igénylő, úgynevezett tudás vállalatoknál nagyon odafigyelnek minderre.

- Az elmondottakból nekem úgy tűnik, Magyarországon még nincs igazán nagy kultúrája a válságmenedzsmentnek.

- Ez így van, de igazából nem is lehet, hiszen a rendszerváltás óta nagyon kevés idő telt el, és eleinte a piacgazdaság kialakulásakor még mindenből akkora volt a hiány, hogy gyakorlatilag mindent el lehetett adni, nem küzdöttek nagy problémákkal a cégek. Nyilván az olyan fejlettebb nyugati országokban, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok jóval nagyobb hagyománya van ennek. Ugyanakkor ma már egyre több olyan diák kerül ki az iskolapadokból, akik birtokában vannak a korszerű menedzsment ismereteknek. A vállalattulajdonosok nem ritkán éppen azért fordulnak tanácsadó céghez, hogy a generációváltásban segítse őket.

- Milyen a válságmenedzserek helyzete ma Magyarországon? Mennyire becsülik meg a szakmát?

- A válságmenedzsment nem tartozik a legjobban megfizetett tanácsadói szakmák közé, ezért azok, akik kizárólag ezzel foglalkoznak, gyakran külföldre is mennek dolgozni. Ez a szakma kicsit olyan mint a versenysport, a nagy stressz és az óriási felelősség miatt időnként szükség van relaxációra, egy-egy nagyobb projekt után egy-két hónap pihenésre is szükség lehet. Hiszen gondoljunk bele, a válságmenedzser sok emberért felel: a tulajdonosért, aki elvesztheti teljes vagyonát, a szervezet összes dolgozójáért (akiknek a számát meg kell szorozni néggyel, hiszen nekik a családjukat is fenn kell tartani). Nem beszélve magáról a nemzetgazdaságról, amely egy-egy cég elvesztésével szegényebbé lesz!

- Végezetül, van-e olyan szakmai terve, amit szívesen megosztana az olvasókkal?

A Változás - és Válságmenedzserek Országos Egyesülete, és a magam részéről annak elnökeként mindent elkövetünk a cégek bajainak kezelésre a "harctéren" épp úgy, mint a felkészülésben. A felkészülést tekintve két céggel is indítunk kurzust a közeljövőben: az egyik a menedzsereket készíti fel arra, hogy ne várják meg a baj kifejlődősét, szeretnénk átadni azt a tudást, hogy miként előzhetik meg azt. Egy pályázat nyomán pedig lehetőségünk lesz arra, hogy a kkv vezetőit felkészítsük: hogyan kerülhetik el a válság súlyosabb helyzeteinek kialakulását és mit tegyenek, ha bekövetkezik a baj. Emellett - a legkiválóbb szakemberek oktatói részvételével - egy szakirányú továbbképzés szak elindítására is elköteleztük magunkat , ahová várjuk azokat a szakembereket, akik a válságmenedzser szakmát hivatásként választják! Ez utóbbira igen nagy szükség van, hiszen komoly igény mutatkozik a cégek részéről a jó szakemberekre, a szakszerű támaszra.