Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 8 éve

Vannak együttműködési lehetőségei a leszakadó rétegeknek és a startupoknak

A párhuzamos Magyarország, a „nagyhasú körtét” formáló társadalom gazdaságilag előbb-utóbb ellehetetlenül. Két, egyre inkább külön utakon járó csoportnak, a budapesti, virágzó startup-kultúrának, és az elsősorban a leszakadó régiók alacsonyan képzett helyi lakosságának az együttműködési lehetőségeiről beszélgetett a HR Portál két szakemberrel, akik egészen új szemléletmóddal, és megközelítésekkel állnak a problémához. Az egyikük az egyéni fejlesztéseket, megoldásokat, a másik a közösségi felemelkedést helyezte fókuszba, és adott olyan tippeket, amelyeket a magyar gazdaságirányítás eddig nem látott, vagy csak nem vett figyelembe. Kocsis János Balázzsal, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docensével, és Ilyés Mártonnal, a Rajk Szakkollégium igazgatójával beszélgettünk.

Az egyik, naggyá vált, Magyarországról indult, innovatív nagyvállalat, amely nem olyan régen még startupként működött, olyan önkéntes programot szervezett, amelynek a keretében a fiatal IT-s szakemberek kivonultak halmozottan hátrányos helyzetben élő emberekhez, északkelet-magyarországi zsákfalvakba, és ott egy civil szervezet segítségével házakat építettek egy bizonyos időszakon keresztül a számukra. A cél nemes volt, segíteni akartak ezeken az embereken, és biztos nagyon jó minőségű lakóépületek maradtak ott a levonulásuk után is. De gondoljunk bele mit érezhettek a kis zsákfalu lakói, amikor meglátták a felvonuló városi, jól képzett, sportos fiatalokat. Akik olyan bakancsokban jelentek meg, amit a helyiek korábban nem is láttak, olyan szerszámokkal dolgoztak, amilyen senkinek még a szomszéd faluban sincs, és az autóik értéke több hónapon át megoldaná az élelmezést az egész környék számára. Még fájóbbá vált a tőlük való távolság, és a leküzdhetetlen nyomor.

Kilúgozott környékek, leszakadó rétegek

Négymillió szegény ember hazája lett Magyarország, ugyanakkor 100 ezer milliárd forintnyi EU-s támogatás „zuhant át” az elmúlt 9 évben az országon. Nem kis része ennek a pénznek kockázati tőkebefektetés volt, amelynek célja olyan kis, innovatív szervezeteknek a támogatása, amelyeknek éppen az lenne a célja, hogy segítse a társadalmi szakadékok betemetését, ösztönözze a felzárkóztatást.

Kocsis János Balázs kilúgozódott helyi társadalmakról beszélt
A helyzet nehézségét fokozza az a jelenség, amelyet Kocsis János Balázs „backwash”-ként írt le. A fejlett ipari- technológiai központok a pár száz kilométeren belül élők közül is beszippantják azokat, akik tenni tudnának/akarnának a kilábalásért. A körülbelül 10-20 százaléknyi, kreatív munkaerő nélkül pedig az marad helyben, aki inkább csak várja a megoldást, de önmaga nem képes tenni érte. Minél közelebbi a fejlett központ, annál jobban érezhető ez a hatás. Példaként Nógrád megyét említette, ahol még teljeskörűbben „lúgozódott ki” a helyi társadalom.

Ilyés Márton szerint ezt a nagyon nem egyszerű társadalmi helyzetet az bonyolítja, hogy sok esetben lakosságcsere is történik az adott területen. Emiatt nem maga a leszakadó terület jelenti az igazi gondot, hanem az adott területen élő közösségek leszakadása. Példaként említette, hogy a belvárosi, VIII-IX. kerületi tömbrehabilitáció nyomán a helyi alacsony státuszú lakosság kitelepült Csepelre. A probléma nem oldódott meg, csak átkerült egy másik földrajzi területre.

Az elmúlt EU-s pályázati pénzek felhasználása nem volt hatékony

Bár a 2007-2014 közti időszak EU-s forrásainak jó része éppen a felzárkóztatásra lett címezve, és elköltve, mégsem sikerült jól a megvalósulás, ha az eredményeket nézzük. Kocsis János Balázs szerint a hihetetlen mértékű adminisztrációs kötelezettség mellett ad-hoc jellegű, rövidtávú programok zajlottak, amelyek leginkább csak pár hónapos extra forrást jelentettek a rászorulóknak, és a velük foglalkozóknak egyaránt.

Ilyés Márton szerint az EU-s pályázati pénzek felhasználása azért nem hatékony, mert egyrészt a közép-magyarországi régió szinte teljesen kimaradt a felzárkóztatási pénzek pályázati rendszeréből. Szerinte jogos az, ha elsősorban olyan területeket céloznak meg a pénzekkel, ahol nincs más munkalehetőség, vagy forrás, de még Pest megyében, és Budapest egyes kerületeiben is indokolt lett volna szegénység-ellenes programokat indítani. Mivel éppen a pályázatokat hatékonyan felhasználni tudó, programépítő szaktudás Budapesten él, ezért vidéken csak kisebb, nem annyira életképes programok kialakítása vált lehetővé. Sok esetben el se tudták költeni az összes forrást a pályázatok megvalósítói.

Igazi, vidékre mozduló innovációról pedig nem beszélhetünk. „Egy borsodi központba – papíron - kihelyezett startup inkább csak kijátszása az EU-s feltételeknek, mintsem valós működést jelentene”- mondta Ilyés Márton. Pedig az a tudás, az a gondolatvilág, ami a startupoknál megjelent, kincset érne ezeken a területeken.

Újrapozicionált vállalkozás a startup

Míg Kocsis János Balázs azt látja az egyik legnagyobb akadálynak, hogy a leszakadó területekről - és sajnos az egész országból – szökik el a vállalkozói kedv, lendület, addig van egy réteg, amelyet nem lehet „eltántorítani” ma már a vállalkozástól.

Ilyés Márton
Bár a két szakember eltérően ítéli meg az egyetemi világ és a startup kapcsolatát, kétségtelen, hogy a BME és a Corvinus diákjaiból válik legnagyobb arányban startupper. Ilyés Márton szerint 10 évvel ezelőtt még alig 10 százaléka a hallgatóknak szeretett volna saját vállalkozást, ma ez már 75-80 százalékos. „Mindenki startupban szeretne dolgozni, mert divatossá vált ez a fogalom, szemben a régi, adóelkerülést kedvelő, ügyeskedő, rossz hangulatú vállalkozói léttel.”

A kilábalás kapcsán a két kutató abban egyetértett, hogy a szakértelemmel támogatott mikrovállalkozások lehetnek irányadók. Kocsis János Balázs szerint aprólékos munkával a David Carter által meghatározott irányokban, önkormányzati kezdeményezésekkel, módszerekkel, mikromenezsmenttel fel lehet építeni a magyar vidéket is. Ehhez különleges készségek, mentorálás, pénzügyi termékek kellenek.

Ilyés Márton is a mikrohitelezést említette, de más szemszögből. C.K.Prohalad rámutatott arra, hogy a fogyasztási piramis tetejéről (ahol a jó anyagi helyzetűek vannak) az aljába kell tolni a célzást. Igényt kell támasztani, és a mikrohitelezéssel megtámogatva meg fog jelenni a piac is. Ez egyébként a startup értékteremtési lánc egyik alapja is: „keresd meg az új piacodat”!

A bizalmi hálózatokra épített mikrohitelezési rendszer másik fontos hatása az, hogy egész közösségeket emel fel. Matthew Jackson most tartott a Corvinuson előadást arról, hogy éppen a mikrohitelezéssel először kísérletező indiai településekre mentek hálózatosodást kutatni amerikai társadalomtudósok, és a munkájuk során felfedezték azt, hogy nem azok lettek a legsikeresebb közösségek, ahol sok közvetlen kapcsolat alakult ki a tagok között. Sokkal inkább a klikkek összekötői, a sokfelé ágazó „szűk keresztmetszeteket” lefedők azok, akik képesek felemelni egy adott területen élő közösséget. Ilyés Márton szerint ezeket a „góc-embereket” kellene Magyarországon is a nehéz helyzetű lakossági csoportoknál megtalálni. Ezek a szószóló emberek azok, akiket vállalkozói készségekkel fel kell vértezni, pénzügyi mozgásteret kell a számukra biztosítani, és nagyon jól tudják a környezetüket működtetni.

A HR Portál korábban is foglalkozott a „Szexi közgazdaságtan” megközelítésével. Ha ezt a speciális, közgazdaságtani logikát alkalmazzuk erre a helyzetre is, akkor egyből az egyik alaptézishez jutunk. Azonosítottuk a meg nem oldott problémát, és találtunk eddig még nem jelentkező megoldást erre a témára.

Civilként, profi könyveléssel

A startuphoz hasonló felemelkedést jelent a civil szférában a társadalmi vállalkozások megjelenése. Ilyés Márton itt is a társadalmi problémák „újrabrandelését” látja ezeknek a kezdeményezéseknek a létrejötte mögött. Ami új ezeknél a vállalkozásoknál, hogy gazdaságossági szemléletet is belevittek a működtetésbe. „Szexi Közgazdaságtan”-nyelvére fordítva: azonosították a társadalmi vállalkozók a fogyasztási akadályt.

„A legfontosabb most az, hogy meg kell találni a „core competence”-t, azaz azt, ami csak az adott közösségnek van eredetiben, mindenki más csak másolja”- határozta meg a legfontosabb feladatot Ilyés Márton. Bármilyen meglepő, de minden közösségnek van ilyen képessége, ami eredetiben csak az övé. Már csak meg kell találni.

Ehhez pedig le kell nyelni egy másik békát is: meg fognak maradni a területi különbségek. Nem lesz minden falu ugyanolyan, és éppen ezek a különbségek, különlegességek mentén fog megindulni az áramlás. Össze fognak kapcsolódni a települések, régiók lakói, és el fognak indulni valamilyen, még jobban fönntartható irányba a létrejött vállalkozások.

Ehhez nyilván arra van szükség, hogy olyan terméket, szolgáltatást értékesítsenek, amelyre valós igény van. „Egy kis faluban a nagyvárosi színház jegyeit hiába próbálnák társadalmi vállalkozással értékesíteni, nincs rá szükség, ezért nem érdekes a közösségnek”- mondta Ilyés Márton.

Olyan üzleti modellt kell felépíteni, ami önfenntartóvá válik a tevékenység által generált haszonból.

Ami azonban nagyon fontos, hogy ez a társadalmi vállalkozás jól elkülönüljön a vállalati CSR programoktól. Nem egy-egy órát kell a mélyszegénységben élőkkel eltölteni, mert a cél nem az, hogy a tevékenységet végzők jussanak különleges jó-érzethez azáltal, hogy megosztották az erőforrásaik egy kicsiny részét a rászorulókkal.

Ehelyett aprólékos munkával, jól célzott, innovatív ötletekkel, megoldásorientált gondolkodásmóddal, és nem kevés vállalkozói attitűddel kell nekilátni ahhoz a munkához, amelynek a végén a falvak – segítséggel -, de saját magukat húzhatják ki a bajból.

Ebben a szemléletformálásban, tanulásban tudnak segíteni a startupok, hiszen éppen ezek a készségek a csúcs-kompetenciái a működő innovatív high-tech mikrovilágnak is.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk