kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 8 éve

„A béremeléssel nem lesz több kesztyű, kézfertőtlenítő”

Fiatal szakorvosok, aneszteziológusok, belgyógyászok, neurológusok mennek külföldre dolgozni - mondta a HR Portálnak Tanay Marcell, az Euwork munkaközvetítő cég igazgatója. Hozzátette: sok ápoló, műtős vállal munkát a határon túl, épp belőlük van a legnagyobb hiány. Becslések szerint 4 ezer ápolói hely betöltetlen Magyarországon. Ezért az orvosok kénytelenek az ő munkájukat is elvégezni, amiből pedig nekik van elegük és sokan ezért mondanak fel. A most bejelentett egészségügyi bérfejlesztésnek így még nagyobb a jelentősége. Bár az orvosok és rezidensek azt állítják, a magyar bérek még ezzel is jelentősen alulmaradnak a Visegrádi Négyek orvosi bérátlagához képest, és a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók bérét alig emelnék meg.

images

Tanay Marcell, az Euwork munkaközvetítő cég igazgatója is osztja annak a magánegészségügyi intézmény vezetőjének véleményét, aki az Indexen megjelent cikkében fejtette ki, hogy nem orvosból, hanem nővérből, szakdolgozóból van hiány hazánkban. Ezért van az, hogy az ő munkájukat is az orvosoknak kell ellátniuk, így nem marad idejük gyógyítani. Az ápolók, asszisztensek, műtősök, adminisztrátorok hiánya komolyan veszélyezteti az orvosok munkáját. A jó ellátáshoz csaknem kétszer annyi nővérre lenne szükség, mint amennyi jelenleg dolgozik. Pillanatnyilag 4 ezer ápoló hiányzik a kórházakból. Sok orvos éppen azért vándorol el, mert nincs ki a keze alá dolgozzon. (Ebből a cikkünkből az derül ki, hogy az orvosi feladatokat - ahol még vannak - az ápolók látják el.)

A nővérhiány oka szintén az alacsony bérben keresendő. A többség nettó 100-130 000 forintot visz haza havonta. A szakma csúcsán lévő műtősnők, endoszkópos asszisztensek, diplomás ápolók sok éves gyakorlattal 170-200 000 forintot keresnek. Az ő körükben az elvándorlás még az orvosokénál is nagyobb - olvasható a cikkben. Épp a minap adott arról hírt a Népszabadság, hogy az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI) azért maradna el műtétek, mert nincs műtősnő a beavatkozásokhoz. Óváry Csaba, az OKITI orvos igazgatója természetesen cáfolta az előzőeket. Mint mondta: ahogyan bármely más fővárosban lévő intézmény, ők is föl tudnának venni azonnal legalább két ilyen szakembert.

A magánegészségügyi intézmény vezetője szerint az orvosok magánúton szerzett jövedelme, paraszolvencia mellett komoly gond még a túl sok kórházi ágy. Magyarországon 1000 lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2. A túl sok kórházi ágy sokba kerül.

Ugyanannyi pénzből kevesebb beteget lehet meggyógyítani kórházban, mint szakrendelőkben. Nálunk sokkal gazdagabb és sokkal jobb egészségügyi rendszerű országokban is sokkal kevesebb a kórházi ágy, mert a pénzt nem épületek felszerelésére és fenntartására költik, hanem az egészségügyi személyzet bérére - írja cikkében a vezető.

A kormány csontot dobott az egészségügynek

Júniusban jött a hír, egészségügyben bérfejlesztés lesz. Ősztől orvosok és szakgyógyszerészek örülhetnek, hiszen az ő bérüket bruttó 107 ezer forinttal emelik meg. Jövőre pedig további bruttó 100 ezer forintos emelés jöhet. Novembertől a rezidensek és a kórházi gyógyszerészek bruttó 50 ezres emelést, szeptembertől az egészségügyi szakdolgozók pedig új bértáblát kapnak. Ez nekik bruttó 10-30 ezer forintos pluszt jelent majd. Ez most valamivel több mint 25 százalékos emelésnek felel meg. Ezen túl 2019-re fokozatos emelésekkel majdnem megdupláznák ennek a csoportnak a fizetését.

Az orvosok tovább küzdenek a béremelésért

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, sikerült kihozni az elérhető maximumot az egészségügyi bérfejlesztésből, de van még feladat, folytatás szükséges. A jelenlegi béremelés "elsősorban az alkalmazott és különösen a közalkalmazott orvosokra vonatkozik, tehát azokra, akikre egyébként a közalkalmazotti törvény egészségügyi bértáblája vonatkozik" - ismertette. Megjegyezte, a gazdasági és a műszaki személyzet bére nagy lemaradásban van, ők már régóta nem kaptak béremelést, a továbbiakban értük is küzdenek majd.

A kamara tárgyal egy komplex ágazati kollektív szerződésről, amely a munkáltató típusától függetlenül mindenkire vonatkozna. Ennek egy fejezete a bérek, illetve a munkaidő kérdése - tette hozzá.

A béremelés mértéke és üteme nem oldja meg a betegbiztonságot veszélyeztető munkaerőhiányt

A ReSzaSz honlapjára feltett állásfoglalása szerint előrelépésnek tekinthető, hogy három év után először tényleges alapbéremelésre szánta el magát a kormány. Értékelik azt is, hogy az orvosok bérfejlesztésére vonatkozó ígéret a korábbiakhoz képest nagymértékű és jelentős. Ugyanakkor hozzáteszik: még ezzel a 2017 végéig várhatóan megvalósuló ígérettel is jelentősen alulmaradunk a Visegrádi Négyek orvosi bérátlagához képest. „Így a mostani bejelentést, bár örömmel fogadjuk, csak egy olyan sürgető folyamat első lépcsőjeként tudjuk elfogadni, amelynek során az egészségügyi bérek 2019-re, a rendszerváltozás harmincadik évfordulójára elérik a hozzánk hasonló múltú országok átlagát” - írják.

A rezidensek, csak úgy mint az orvosi kamara, megemlítette a többi egészségügyi dolgozót, akikről mintha megfeledkezett volna a kormány, pedig ahogy fent kifejtettük, belőlük van a legnagyabb hiány, és folyamatosan nő az országot vagy éppen pályát elhagyók száma. Ezért még inkább indokolttá vált munkájuk megbecsülése. Mert lassan tényleg nem lesz műtősnő, ápoló.

„Méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelenlegi bértárgyalások kapcsán a szakdolgozók, a védőnők, valamint az egészségügyi technikai dolgozók érdekei nem megfelelően képviseltettek. A számukra tett bérfejlesztési ígéretek jelentéktelenek és megalázóan alacsonyak, és nem veszik figyelembe a tényt, hogy a szakdolgozók elégedetlensége, ebből adódó elvándorlása és pályaelhagyási tendenciája veszélyezteti az ellátás biztonságát. A szakdolgozóktól érkezett visszajelzések alapján elmondható, hogy nem a remény, hanem a reményvesztettség üzenetét hordozza számukra az aláírt megállapodás” - írja a ReSzaSz.

„A béremelés mértéke és üteme nem oldja meg a betegbiztonságot veszélyeztető munkaerőhiányt. Továbbá a béremeléssel nem lesz több kesztyű, kézfertőtlenítő, és nem javulnak a gyógyítási mutatóink. Nem csökken a daganatos megbetegedések és halálozások aránya, nem nő a születéskor várható élettartam.”

A ReSzaSz közgyűlése felhatalmazta az elnökséget arra, hogy kezdeményezze a bérmegállapodás újratárgyalását.

A szövetség azt ígéri, minden törvényes, a biztonságos betegellátást nem veszélyeztető eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a betegeket biztonsággal tudják gyógyítani.

Van orvoshiány vagy nincs?

Szakmai körökben is zajlik a vita, hogy hazánkban mennyi orvosra lenne szükség. Tanay Marcell azt mondja, az orvoshiány gyakran területi jellegű, vidéken komoly gondot okoz a háziorvosok hiánya. „Budapesten kihalásos alapon lehet megkaparintani egy háziorvosi praxist, miközben sok vidéki praxis évek óta üresen áll” tapasztalja a szakember. A háziorvosok nem elsősorban külföldre költöznek, hanem nagyvárosba.

Az orvoshiány nem csak nálunk, hanem mindenhol Európában probléma. Németországban munkaerő-kölcsönzőtől kell méregdrágán orvosokat „kibérelni” az állandó munkaerő hiány miatt, Angliában egy orvos egyszerre két kórházban dolgozik. Kérdés persze, hogy meddig.

Ezzel szemben az utánpótlás nem nő, sőt, némileg csökken amelynek oka részben demográfiai. Ezen felül ez egy nagyon nehéz pálya, rengeteg tanulással. Sok olyan terület van, ahol ennél kevesebb tanulással és munkába állás után kevesebb felelősséggel is lehet szépen boldogulni, ezért kevesebben végeznek orvosként.

„Az elvándorlás is valódi probléma, bár sok orvos „ingázik”, azaz itthon dolgozik főállásban, miközben helyettesítést, ügyeletet vállal komoly összegkért külföldön. Ők nem vesznek el a hazai rendszer számára.
A munkaerő-közvetítő vezetője úgy tapasztalja: a kivándorlás oka valóban az alacsony fizetés, a jövőkép hiánya, és a korrupció. És az sem utolsó szempont, hogy a hálapénz Nyugat-Európában teljesen ismeretlen.

Jellemzően szakorvosok vándorolnak el

Jellemzően szakorvosok mennek külföldre, mivel szakvizsga nélküli rezidensekre sokkal kisebb az igény. Sok aneszteziológus, belgyógyász, neurológus vállal külföldön munkát, mivel ezekből a szakmákból mindenhol hiány mutatkozik. Jellemzően a fiatal és középkorú orvosok mennek külföldre. A munkaerő-közvetítő szerint külföldön is dívik a kor alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon, vagyis az 50 évnél idősebbek hátrányban vannak. A fő célországok az Euworknél jelentkező orvosok esetében Németország, Egyesült Királyság, és a skandináv országok.

Ön szerint mi lesz az Angliában dolgozó egészségügyi dolgozókkal?
Semmi, minden marad a régiben, ott fognak dolgozni.
Hazajönnek.
Átmennek egy másik EU-s országba.
quizes


  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A cégek 70 százaléka tervez bérfejlesztést a munkaerő megtartása érdekében

Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk

Mennyit keresnek a HR-esek?

Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk

Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk